Szóval a péntek-szombatom:
Haverral bepakoltunk a kocsiba, hogy leruccanunk a Balcsira, ide-oda, és még addig elemgyünk, amíg a benzinpénz engedi. Kábé 20 ezret vittünk (ebből 5-öt én ).
Az egész úgy kezdődött, hogy a kocsinak volt a jellegzetes hibája: hidegen egyhengerezett. Már biztosra mentem az elosztófedél hibájába, mondtam is, holnap első dolog egy olyan beszerzése lesz. Leruccantunk Siófokra, leértünk este 11-re. Mentünk ide-oda gyalogosan, majd gondoltuk, továbindulunk a balaton mentén. Hát nem indult. Lecsúszott a bendix vezetéke... Az aranyparton, a dögös macák lába előtt, a kocsim alatt heverve tettem össze: miközben barátom, oldva a feszültséget, basszusgitározott egy 'smoke on the water'-t, a kocsierősítőre kötve. Kicsit se néztek hülyének. De már megszoktam. Utána jött az egyhenegeres-puffogós menet, majd bemelegedve rendesen ment. Fonyódon aludtunk, természetesen a kocsiban. Sajnos most nem sikerült olyan jól aludni, mint Veszprémben, akkor tök kényelmesnek tűnt az embrió póz. Persze minden egyes leállítás után csatlakozófelszerelés volt. Hiába nyomtam össze az érintkezőt, ugyanúgy lerázta az egyhengerező-durrogó motor. Eljutottunk Tamásiig, arrafelé volt dolgunk. Ott tudtam venni új elosztót, és rotort. De ezekkel is ugyanazt tette. Csak magas fordulaton adott szikrát a II-es henger. Mondom, elegem van, itt van még egy trafó, lepárhuzamosítom, úgyis duplatrafóshoz való jó hosszú kábelem van. Összekötöttem, beindítottam: ugyanaz a jelenség. Pontosabban, most már alacsonyabb fordulaton is volt szikra, de nem akart menni. Kis várakozás után, miközben a gyujtás rajta volt, elfüstölt az egyik trafó, majd rögtön követte őt a djsms féle elektronikus gyujtás is. Átkötöttem mindent eredetibe, egyuszi nélkül, majd nagynehezen eljutottam Ozorára, az ismerősökhöz. Ott átnéztünk mindent, de sokkal előrébb nem jutottunk. Mondja az ürge: megszakítót cseréltél-e? Azt még nem. Hát, akkor cseréljük ki, nem veszíthetünk. Kicseréltük: láss csodát: működik! Gyujtásállítás, majd a lelazult (!!!) önindító visszaszerelése. És a kocsi megy, és minden rendben van!
Továbbhaladván valahol az Isten háta mögötti helyen álltunk félre térképészni. Eléggé rángatós volt az alapjárat, főleg, hogy valamikor 2 ezren pörgött, valamikor meg lállt. Illetve egy indításkor fura, sercegő hangot lehetett hallani alulról. Ez később is visszajött. Valamikor meg indult rendesen... Valahol dunaújváros környékén kezdett el csörögni a motornál valami, mint az őrült. Teszkó parkolónál szemrevételeztem: eltört a kiputartó. Nembaj, hazáig kibírja. Elhatároztuk: ma már nem megyünk tovább, nem vasárnap, hanem ma megyünk haza. Elindultunk... Kicsit se voltam ideges, mert a kocsi ennyire még nem szivatott meg. Sőt. Egyszer sem! (najó, egyszer, randi előtt. De a csajnak bejött, hogy nyakig olajos voltam... ) Videotonváros, azaz Székesfehérvár előtt egyre hangosabb lett a gép, majd észrevettem, hogy a kipufogó csonk eltört... hát, tartó nélkül nem bírta a rázkódást. Idegbajos lettem, mert beszartam, hogy mire hazaérek, beégnek a szelepek. Ennyi, ennél rosszabb nem jöhet. Idegemben kitéptem a rendszámvilágítást, majd a lökhárítót is átrendeztem picit. Haver erre ébredt fel, kérdezte, mi a fasz bajom van, miért őrültem meg. Mondtam, eltört a kipu. Kérdi hol? Én már tiszta ideg voltam. Mondom: "itt bazeg, nézd!!!" ezzel megragadtam a leölmlőt, hogy megmutassam, milyen szépen mozog. Szám szerint 12 vízhólyag van a jobb tenyeremen. Élvezetes volt a sebváltás. A szar lököst végül otthagytuk az út szélén (BIS tartóvasak olcsón eladóak hátra!) Hazafelé még elment a jobb első lámpa. Eghyszer a féklámpa döglött be, de az magától megjavult, jah, és a bal első kerékcsapágynak is utána kellett húzni.
Azért kelleme hétvége volt!
Köszönet Gyulának, hogy a telefonszámláját nem kímélve felhívott, hogy segítsen!
Kommentek
Szólj hozzá!
Jelentkezz be az oldal tetején, vagy szólj hozzá facebook-fiókod használatával!
).
Az egész úgy kezdődött, hogy a kocsinak volt a jellegzetes hibája: hidegen egyhengerezett. Már biztosra mentem az elosztófedél hibájába, mondtam is, holnap első dolog egy olyan beszerzése lesz. Leruccantunk Siófokra, leértünk este 11-re. Mentünk ide-oda gyalogosan, majd gondoltuk, továbindulunk a balaton mentén. Hát nem indult. Lecsúszott a bendix vezetéke... Az aranyparton, a dögös macák lába előtt, a kocsim alatt heverve tettem össze: miközben barátom, oldva a feszültséget, basszusgitározott egy 'smoke on the water'-t, a kocsierősítőre kötve. Kicsit se néztek hülyének. De már megszoktam. Utána jött az egyhenegeres-puffogós menet, majd bemelegedve rendesen ment. Fonyódon aludtunk, természetesen a kocsiban. Sajnos most nem sikerült olyan jól aludni, mint Veszprémben, akkor tök kényelmesnek tűnt az embrió póz. Persze minden egyes leállítás után csatlakozófelszerelés volt. Hiába nyomtam össze az érintkezőt, ugyanúgy lerázta az egyhengerező-durrogó motor. Eljutottunk Tamásiig, arrafelé volt dolgunk. Ott tudtam venni új elosztót, és rotort. De ezekkel is ugyanazt tette. Csak magas fordulaton adott szikrát a II-es henger. Mondom, elegem van, itt van még egy trafó, lepárhuzamosítom, úgyis duplatrafóshoz való jó hosszú kábelem van. Összekötöttem, beindítottam: ugyanaz a jelenség. Pontosabban, most már alacsonyabb fordulaton is volt szikra, de nem akart menni. Kis várakozás után, miközben a gyujtás rajta volt, elfüstölt az egyik trafó, majd rögtön követte őt a djsms féle elektronikus gyujtás is. Átkötöttem mindent eredetibe, egyuszi nélkül, majd nagynehezen eljutottam Ozorára, az ismerősökhöz. Ott átnéztünk mindent, de sokkal előrébb nem jutottunk. Mondja az ürge: megszakítót cseréltél-e? Azt még nem. Hát, akkor cseréljük ki, nem veszíthetünk. Kicseréltük: láss csodát: működik! Gyujtásállítás, majd a lelazult (!!!) önindító visszaszerelése. És a kocsi megy, és minden rendben van!
Továbbhaladván valahol az Isten háta mögötti helyen álltunk félre térképészni. Eléggé rángatós volt az alapjárat, főleg, hogy valamikor 2 ezren pörgött, valamikor meg lállt. Illetve egy indításkor fura, sercegő hangot lehetett hallani alulról. Ez később is visszajött. Valamikor meg indult rendesen... Valahol dunaújváros környékén kezdett el csörögni a motornál valami, mint az őrült. Teszkó parkolónál szemrevételeztem: eltört a kiputartó. Nembaj, hazáig kibírja. Elhatároztuk: ma már nem megyünk tovább, nem vasárnap, hanem ma megyünk haza. Elindultunk... Kicsit se voltam ideges, mert a kocsi ennyire még nem szivatott meg. Sőt. Egyszer sem! (najó, egyszer, randi előtt. De a csajnak bejött, hogy nyakig olajos voltam... ) Videotonváros, azaz Székesfehérvár előtt egyre hangosabb lett a gép, majd észrevettem, hogy a kipufogó csonk eltört... hát, tartó nélkül nem bírta a rázkódást. Idegbajos lettem, mert beszartam, hogy mire hazaérek, beégnek a szelepek. Ennyi, ennél rosszabb nem jöhet. Idegemben kitéptem a rendszámvilágítást, majd a lökhárítót is átrendeztem picit. Haver erre ébredt fel, kérdezte, mi a fasz bajom van, miért őrültem meg. Mondtam, eltört a kipu. Kérdi hol? Én már tiszta ideg voltam. Mondom: "itt bazeg, nézd!!!" ezzel megragadtam a leölmlőt, hogy megmutassam, milyen szépen mozog. Szám szerint 12 vízhólyag van a jobb tenyeremen. Élvezetes volt a sebváltás. A szar lököst végül otthagytuk az út szélén (BIS tartóvasak olcsón eladóak hátra!) Hazafelé még elment a jobb első lámpa. Eghyszer a féklámpa döglött be, de az magától megjavult, jah, és a bal első kerékcsapágynak is utána kellett húzni.
Azért kelleme hétvége volt!
Köszönet Gyulának, hogy a telefonszámláját nem kímélve felhívott, hogy segítsen!
Kommentek
Szólj hozzá!
Jelentkezz be az oldal tetején, vagy szólj hozzá facebook-fiókod használatával!