Archívum: 2012 (39)

Tevékenységtérkép

Új akksi - meg ápdét

Úgy voltam vele, hogy keresztben beszerelet 55-ös akkuval kihúzom a telet, mert nincs kapacitásom most új akkura.

Igaz, nagyon bosszantó, hogy a pótkereket nem tudom betenni a helyére, meg az akkut nem tudom rendesen rögzíteni a helyére, de egye fene, valahogy kibírom.

Aztán a napokban a Tescoban jártam-keltemben felfigyeltem, hogy egy "Power Ride" névre hallgató akku akciós, 45Ah-s változata 8500,- körül kapható, az 55-ös, de méretileg a polskiba pont jó 11500,- forintért kapható, rögtön gondoltam nagyot. Sajnos nem leltem 45-öst, így végül a drágábbat vettem. Mivel méretileg tényleg befér a polskiba, így egye fene kategória, nem ezen a 3 ezren múlik. Nézem közelebbről: letekerhető kupakok a tetején, gyártási ország Szerbia. Csak nem fos, ha két évet kibír, már megérte.

Közben egy ismerős mondja, hogy anno Horvátországi nyaralás közepén megdöglött az akkuja, akkor csak ilyen volt ott a boltban. Vett egyet, azóta hibátlanul működik. Mindennek már 6 éve. Szóval, talán tényleg nem teljesen szar :D

Mivel a most benn lévő, már eleve haldokló, egyszer felforralt akku kétszer lemerült úgy, hogy csak tolásra, illetve egy éjszakás töltés után tudtam csak használni a kocsit, rögtön tudtam, ha nem akarom magam szivatni, meg kell venni.

Ettől független a toltésre is rá kell majd lesnem. Megméregetem a töltőáramot, és a kapocsfeszültséget, mert gyanús azért nekem. Illetve a generátor, és az akku közti kábelt is ki kell cserélnem, mert toldozott-foldozott, tuti, hogy nem éppen idális.

A mostani fos akku meg talán jó lesz a kabrióba nyáron :)


Öpdét: az akku bekerült a kocsiba, mert egy nap állás után lemerült a bennelévő sz@r. Gyorsan mértem nyugalmi áramot (10mA, a riasztó miatt), így biztos, hogy az akkuval volt gond.

Szerencsére befért a helyére, pont úgy, ahogy terveztem. Viszont emelt alapjáraton, lámpa nélkül tölt 14,11 V-al, lámpával meg 13,63V, így valahol tuti gond van a töltővezetékkel. Legalábbis remélem, nem a generátorral. Mivel siettem, így csak az akku testkábelre mértem rá (párhuzamosan kötöttem a multimétert, árammérő állásban. Nem itt van a gond :) .

Az tuti, hogy hátul, a generátor és az önindító közötti szakaszt ki kell cserélni, és szerintem a testkábel is megérett erre.

Karácsonyi meglepetés a kabriónak

Nem akartam én ilyen cicomás CTI / GTI műszercsoport. Mert annyira nem tartottam szükségesnek, hogy túlműszerezett legyen egy 1.1-es motor. Ráadásul az évek alatt megtudtam, hogy az ilyen 6 órás műszercsoporthoz való műanyag burkolatot szinte lehetetlen beszerezni.

Aztán a napokban az egyik Peus klubtárs feltöltött a klub facebook pofiljára pár fotót egy bontás alatt álló gti-ről. Rögtön kiszúrtam a szintén nehezen beszerezhető ködlámpa kiegészítő távfényszórókat. Aztán feltűnt, hogy a srácnak van eladó műszerfal-burkolata, és még senki sem csapott le rá. Nosza, én megtettem, mondván, hogyha tényleg nehezen beszerezhető, akkor jó, ha van nálam egy az archívumban. Végül az lett belőle, hogy vettem hozzá Veglia 6 órás műszercsoport is, illetve megkaptam a hozzá való kábeleket is.

Most majd jöhet a szép művelet, beépíteni ezt, hogy mérjen is. A fordulatszámmérő elvileg nem olyan nagy ördöngősség, ahogy a vízhőmérő sem. Az olajnyomás és az olajhőmérőhöz viszont majd be kell építeni egy-egy műszert. Ez lehet egy kicsit várat majd magára.

Még tervezem, hogy ledesítem a rendszert. Nagyon sok izzó van benne gyárilag, és eszméletlenül nehéz ki-beszereleni. Úgyhogy ezt esélyes, hogy meglépem :)


Elkelt

Hát, erről sem született sok bejegyzés.

Igaz, nem is volt nagyon lehetőségem használni. Így inkább eladtam, minthogy lejárjon róla a műszaki, és szívás legyen eladni.

Új téligumik, fűtés (de)pimp

A napokban -egész pontosan szerdán- Somával elboltoltam a régi téligumijait, felnistül. Neki sajnos most nincs rá szüksége, így megvált tőle. 4db Debica Frigo, kettő kopottabb, kettő alig használt. Mivel nekem csak kettőre van szükségem, így értelemszerűen az alig használatakat tettem fel hátulra. Ideje volt már, mert a kényszermegoldásból használt Trayal már eléggé kopott, és repedezett volt, sima esőben érezni lehetett, hogy nem tapad rendesen, nemhogy fagyban. Sokat elárul róla, hogy gyártási országnak "Jugoszlávia" volt ráírva :) .

Az autó ezekkel a kerekekkel teljesen máshogy viselkedik, végre nem érezk semmilyen instabilitást hátulról.


A fűtés szuperál, a lábam végre nem fázik. Egyedül az zavar, hogy dugóban állva nem áramlik a meleg levegő. Valamit erre még ki fogok találni, ez biztos. De az is biztos, az utastér melegénél jobb, ha a lábam melegen van :) .

A középső kárpit továbbra sincs benn, ennek viszont érezhető előnye van: az autó aljáról kellemes meleg áramlik fel folyamatosan. Szerintem ezt így is fogom hagyni. Jobb, mint a sebességváltó gumiharmonikát leszedni, akkor ugyanis a jobb kezemre áramlik a levegő, de a lábamhoz már nem :)

Kipufogó, fűtés, meg egyebek

Voltunk Dombóváron találkozón. Lassan két hónapja, szóval egy kicsit elmaradtam ezzel a bloggal.

Remek találkozó volt, nagyon jól éreztük magunkat. Az extra dolog, hogy Gyulának hála új kipufogó került a kocsira. Igazándiból lehet, hogy a kabrió után tűnt hangosnak a kocsi, és azért, de mindenáron le szerettem volna cserélni a rajta lévőt. Éreztem, hogy valahol lukas is, nem akartam megvárni a teljes széthullást. Így egy Michael ovál került rá. Az utángyártott dobnál sokkal halkabb ez a sportkipu. Nagyon tetszik, ezúton is köszönet érte.

Az autó a terv szerint napi használatban van, szerencsére ennek megfelelően teszi is a dolgát szerencsére. Eléggé gyakran igényli az olaj-utántöltést, ennek az egyértelmű oka az olajteknő-tömítés lesz. Szemmel láthatóan onnan ereszti a kenőanyagot. Tervben van továbbra is a hőmérséklet-jeladó beleherkálása a teknőben, de mivel nem tudom, hova tettem azt, így egyelőre ez még várat magára. Mondjuk, a hideg idő miatt kedvem sem sok van ehhez :)

Viszont, ahogy egyre hidegebb lett az idő, egyre jobban kezdett zavarni a sok kis lukon besüvítő szél. Nagyjából az autó elejének összetörése óta kezdtek ezek elsokasodni, aztán egyre több elfelejtett visszarakott dugasz, meg gumi lett, minek a végeredménye a totális huzatosság, emiatt a fűtés elgyengülése. Ahol tudtam, ma pótoltam ezeket, de biztos ami biztos, egy méretre szabott polifoam darabbal szépen kiszigeteltem a kocsi szélvédő-alatti szakaszát. Biztos ami biztos, power-tape segítségével rögzítettem is. Ezen felül a csomagtérben azt a nyílást, melyen a hideg levegő kerül a fűtésboxba, egy határozott mozdulattal lezártam (na jó, felszedtem a rácsot, rátettem egy darabot abból a fóliából, amit a kabrió hátsó szélvédőjéhez vettünk, majd visszatettem a rácsot :) ).
Természetesen érezhető, azon túl, hogy végre nem hideg jön a lábamra, a fűtés is kezd életre kelni. Bár valószínű, hogy a kis trapézba beépített tápventi kikerül majd a kocsiból, mert többek közt amiatt sem jut meleg a lábamra. Ha már ennyire elmélyültem a dologban, ellenőriztem a termosztátház és a bódé közti csöveket, szerencsére, mind a kettő rendben van. A termosztát a napokban pótlásra kerül, jelenleg félig kitámasztott állapotban van, hogy még véletlenül se melegedjen túl. Viszont a gyári szíj nagyon nem jön be, mindenképp vennem kell megint egy rövidebbet. 

Viszont, hogy ne csak örömhíreket írjak: megdöglött az akkum. Sajnos itthon csak 55 Ah-s volt tartalékban (amit mellesleg a kabrióba terveztem betenni), így jelenleg most sem az akku nincs lerögzítve rendesen, sem pedig a pótkerék nincs a helyén rendesen. Természetesen a csomagtér sem használható csomagok tárolására :) . De legalább jól indul az autó. (emlékeztetőül a megdöglött akkumulátor a rokon Skoda Favoritjában volt, ahol fél évesen megmakkant, mert 2-3 hétig be volt kapcsolva a belső világítás. hosszas formázás után életre lehetlem, és közel két évig indította a kocsit becsülettel). A most bekerült akkuval nagyon szokatlan volt a fényáradat: a műszerfal kontroll-lámpái kiverték a szemem, ráadásul az önindító is rendesen pörgött. Pedig ez az akku is halálra volt ítélve nemrég.

Mivel három kürt megdöglött az ötből, kikerült a kocsiból a dallamkürt. Bár folyamatban van az új móka beszerzése, átmenetileg bekerült egy régi mentőautó sziréna (olyan, mint Pocoké, csak ez szarul szól :D ).

Minden szerelnivalót a garázsban intéztem, emiatt meg a kabrióval ki kellett állni. Ha már kiálltam, mentem vele pár kört. A hátsó fék egy kicsit fogott eleinte, aztán megunta szerencsére eléggé hamar :) . Jól esett ez a kis kocsikázás vele. És mivel Gyulától kölcsönkaptam a rugóösszehúzókat, annak is hamarosan nekiállok.

Ezek történtek mostanában.

Pocok képeiért meg köszönet Pocoknak :)

Műszaki vizsga, meg apróságok - meg ápdét

Műszaki vizsga sikeresen kipipálva.

A műszaki adatlapon nem szerepelt _semmilyen_ javítandó hiba :) Ennek örülök. 
 

Előtte még volt egy futóműállítás is, végre nem visít a gumi az aszfalton, és mindkét irányba könnyű tekerni. Ráadásul a hátsó futómű is beállításra került, így nem ugrál a kátyúk után jobbra-balra a hátulja :)

Hazahozatal óta az a napi kocsim, kabrió végre garázsba került. Kicsit fora volt, hogy a gázpedál szorult. Nem vészesen, de néha jobban, néha kevésbé. Reggelente jobban, nap végén kevésbé, de az tuti, hogy egyre gyakrabban kellett visszahúzni lábbal a pedált. No, ennek fele se tréfa, itt bowden csere lesz, mivel a karbinál kézzel szabadon lehetett mozgatni. Aztán volt egy megérzésem, hogy mi van, ha a pedál tengelyét kell csak befüfükélni védénegyvennel, meg bekenni némi zsírral. Nosza, le is bontottam az egész hóbelebancot ott elöl, majd megláttam, hogy itt bizony nem lesz elég a zsírzás.

Miután konstatáltam, hogy itt gond lesz, ha ezt tákolgatom, fogtam, kibontottam az egészet, és előtúrtam az arhívumból azt a kadmiumozott gázpedált, amit még a 2007-es nyári találkozón Geo, és pár többi kedves klubtag fizetett ki KG-nak, hogy haza tudjak menni (ugyanis JRB-n eltört anno a pedál :) ). Nos, a művelet hamar megvolt, úgy, hogy közben kiporszívóztam azt a részt rendesen, mert tele volt üvegszilánkkal. Minden bizonnyal az első szélvédő nyomai lehetnek. Amikor megvettem a kocsit, mondták, hogy volt egy ilyen csere. Szerintem évekkel később is fogok még szilánkokat találni a gyári szélvédőből :) . Érdekesség: találtam egy szivargyújtó-betétet a pedál alatt. Látszik rajta, hogy kapott az élettől, mert kicsit fura alakja volt. 

Ha már le volt bontva a középkonzol, kapott egy utólagos hangolást a kézifékkar is, kicsit fent fogott.

A kormánynak volt némi holtjátéka, amire én korábban nem emlékeztem, így gyorsan ellenőriztem az alsó, kormányműre csatlakozó csuklón lévő csavart. Nem is volt hiába, utána kellett húzni. Minden bizonnyal a futóműállítás után a kormányt így tették egyenesbe. Ennél nagyobb baj ne legyen, de azért eléggé szomorú is, hogy ezt nekem kellett megtenni.
 

Reggel a bontóban vadásztam egy szép olajsapkát, mert a hegesztegett sapka nem volt az igazi. 500 Ft-ból megoldódott ez a probléma. Mondjuk olajteknő-tömítés cseréje már nem nagyon várathat magára, szivárog ott az olaj. Ami azt jelenti, hogy gyorsan be kell hergelnem a hőmérséklet jeladót a bontott teknőbe, amit majd le kell passzolnom alakinek, aki elintézi rá a homokszórást, szinterezést (bízom benne, hogy Gyula ismét a segítségemre lesz).

Kell majd még a közeljövőben egy kipufogócsere is, ugyanis a dob lemeze teljesen el van vékonyodva, teli van apró lukakkal, és ez a hangján is észrevehető.

Sebaj. Ennél nagyobb baja ne legyen.

Ha minden jól megy, két évig megint faljuk a kilométereket. 

Most például a Dombóvári talira megyünk :)

Update: a kézifék utánállítás olyan sikeres lett, hogy kicsit folyamatosan fogott. Reggel a melóhelyen orvosoltam a problémát. Illetve a gázpedál is magasan van, kicsit majd vissza kell engedni a bowdenen, mert így egy esetleges padlózásnál el fogja tépni a bowdent.

Gumiharang és önindító

Tegnap az autó vizsgaképes állapotba került. Perzse, ez is okozott nem várt, és nem is kellemes meglepetéseket.

Kezdjük az elején: lett gumiharang. Tavalyi KGST talikor szakadt el az előző, azóta egy 4T Trabié van rajta, ami jóval rövidebb a kelleténél. Gyula, Marczin Robi segítettek a nyomozásban, de jó ideje nem sikerült előrelépni a dologgal: nem tudni, milyen autóéval kompatibilis ez a gumiharang. A sűk beépítési kerezstmetszet miatt bármelyik autóé nem jó rá.
Aztán, Gyula jelzett, hogy nagy eséllyel lesz rá harang, a gyártótól közvetve tudnak hozni Lengyelországból. Persze, ez túl egyszerű lett volna: félreértésből a megrendelt x mennyiségű harang helyett x mennyiségű gömbcsukló szett érkezett. Végül sikerült kitaposni belőlük, melyik típusé jó rá.
Én már nem hiszek el semmit, így elmentem egy haveromhoz megnézni az ő autóját, hogy tényleg olyan-e a féltengely belső harang, mint ami kell nekem. És tényleg! Alig akartam elhinni! Másnap Bárditól 1500-ért sikerült beszerezni egy ugyanolyan utángyártott gumiharangot, mit ami a szettben volt anno. Este be is szereltem: és tényleg jó! Gyorsan felhvítam Robit, értesítettem, hogy jó lett, vehet ő is. Akár nagyobb tétellel is, ha jó áron van, ez tuti jó lesz.

Próbakör, és minden szuperál, nem szórja a zsírt, nem hullik szét, nem csörög, jeeee!

Az autó vizsgaképes lett végre. Gondoltam, visszaállok a garázsba vele. Persze ez nem sikerült, miért is sikerült volna? Az önindító kábé 1,5 hónapja egyre halkabb lett. Amolyan kulcsos indító hangja volt, még tetszett is. Mondom, végre bekoptak a perselyek, vagy mi. Persze, sejtettem, hogy előbb-utóbb felújítás kell neki, de nem gondoltam volna, hogy most... Az indító krahácsolt, érezni lehetett, hogy a fogaskoszorúval nincs most olyan baráti viszonyban, meg úgy általában... szorult, megállt néha... 
Na, mondom fasza. Én holnap átadom műszakira, ha törik, ha szakad :) . Így leemeltem a polcról azt az indítót, amit anno kaptam a kocsihoz. Elvileg akkor egy bontottat tettek be, a rosszat felújították. Így egy felújított került be. Kipróbáltam gyorsan a földön, működött, így negatív saru le, hát kocsi alá be, és lecsavaroz régi... vagyis csavarozna... ha volna csavar. A 3+2 csavar közül csak kettő maradt benn: az egyik hátsó pajzsnál épphogy, a másik az első pajzsnál. De az is úgy, hogy az öndindító fülét szorosan tartotta, csak erről a fülről az önindító leszakadt... Szuper. Agyaltam, hogy pótlom a csavarokat, és akkor két csavar lesz csak az első pajzsban, de inkább nem szaroztam. Kicseréltem a másikkal, mert amilyen pechem van, tuti tél közepén, a hóban döglött volna meg :) .

Ahhoz képest, hogy évek óta nem csináltam ilyet, nagyon gyorsan megvoltam a cserével, az új indító vidáman dolgozott. Az akkut feltettem töltőre, biztos ami biztos.

Végül, de nem utolsó sorban kiderítettem, mi adja bal oldalt azt a nyikorgó hangot, amikor a kocsi rugózik. Először a rugó körül sejtettema  hibát, majd láttam, a kocsi elejéhez közeli lengőkar-rögzítési pontnál van a bibi. Én hülye, egyszer ott emeltem a kocsit, és a kis lemez ráhajlott a lengőkarra. A két fém csiszolódásának köszönhetően volt a hang. Megigazítottam, és mindezek után nyugovóra tértem, mert már éjszaka volt.

Ez is készen, végre :) .

Alakul a sárvédő, közeleg a műszaki :)

 

Az elmúlt hét pár szabad órája, illetve a hétvége teljes egészében a kisautó bütykölésével telt el. Sajnos kicsit megcsúsztam a munkákkal, de sebaj, talán most már majdnem teljesen kész lesz a műszakira.

Ha jól emlékszem, kedden sikerült meg beszerezni a varratok eltüntetéséhez a gittet (ami állítólag kitt... fene tudja, a dobozon mindkét felirat szerepel). Eredetileg egy 20-25 dekás kiszerelést szerettem volna, de mikor megtudtam, hogy az drágább, rábeszéltek végül az 1,4 kilósra.
Utólag gondoltam bele, hogy én ezt mi a toszra fogom elhasználni, ami megmaradt, azt nem tudom. Sebaj, bátrabban állok neki majd a lakatolásnak ezután :)
Feltoltam a sárvédőre egy adag, előírás szerint trutyival gondosan bekevert masszát a varrat melletti résre, majd a maradékot szépen egyenletesen az egészre. Egy szakember biztos megcsinálta volna egy húzással, de mivel én nem az vagyok, én elszüttyögtem vele. Miután szépen megkötött, nekiugrottam először jó durva csiszolóval, majd fokozatosan egyre finomabbal. Utólag kiderült, hogy lehetett volna még eggyel finomabb, de sebaj, erről lecsúsztam :) A végeredmény -attól függetlenül, hogy nem olyan szép, mint egy profitól- nekem kifejezetten tetszik. Anyagilag nem állok most nagyon jól, így nem szaroztam azzal, hogy kikeverjek hozzá festéket, ráadásul festékszóróba valót, főleg tudva, hogy az alap nem szép, fogtam, és a festékboltban vettem benzinálló spray-t, ami hasonlónak tűnt színben.
Nos, nagyon nem volt hasonló, sőt, kifejezetten elüt a napfényben, de segáz, a lényeg, hogy nem rohadás a sárvédő, hogy nem repülnek be a lukon a madarak, meg úgy egyáltalán, kinéz valahogy. 
Természetesen kapott tömítőt és üregvédelmet is. Nem tudom, mikor lesz kapacitásom egy rendes lakatolásra, addig viszont tartson ez ki :)

Utána nekiálltunk a vezérműlánc-cserének. Bár hangja nem nagyon volt, a főtengelyen lehetett érezni a lógását, arról nem is beszélve, hogy a 2 ezer forintos, gagyi lánc került bele, és több, mint 40 ezer kilométert tettem meg vele azóta. Most Robert Gedeontól vett, zsírpapíros szett volt terítéken, LipTomtól kapott tömítéssel (kicsit jóval vastagabb, mint amit szettben adnak), és tavalyi nyári találkozón nyert Corteco szimeringgel.
Nos, a benne lévő lánc lógott, mint állat. Bele is ért a vezérmű-fedélbe :(. 
Felkerült az új lánc, ami gyanús volt, hogy ez is lógott. No, nem annyira, mint a gagyi kopott, de nem volt az a rohadt nehezen felfeszítős dolog a felszerelés... Felhívtam Gedeont, ő még nem tesztelte, átirányított Buszos Petyához. Ő mondta, hogy neki is feltűnt, de szerinte ez normális, nomeg, nála nem jelentkezett hibaként azon a 4000-4500 méteren (!), amit volt lehetősége tesztelni. Ezzel a megnyugvással visszakerült a vezfedél, és minden bizbasz, amit ilyenkor le kell szerelni.

Indítózáskor észrevettem, hogy a karbitálca szépen villog néha... hát, asszem, a szelephézag állításnak is itt volna az ideje (két év után nem csoda :D ).

Erre már ma, vasárnap került sor. Hát, izé... Valahol nagyon nagy volt, valahol egészen kicsi. Pár éve az egyik himbacsavart nagyon mélyre kellett tekerni, de akkor nem tulajdonítottam ennek nagy gondot. Nos, most azért megnéztem közelebbről... Hááát, csoda, hogy eddig ment a motor. Vagy csak a hátsó henger? Mindegy... A képek között egy rendellenes kopás nyomait lehet felfedezni :) . Most pótoltam egy hibátlan csavarral - temrésztesen himba csavarral, nem egy kúposra leköszörült mezeivel :D

A szelepfedél is kapott némi kezelést. Egyrészt tiszta mocsok volt, másrészt... másrészt is nagyon mocskos volt :D . Kicsit igazgattam a füleken, amik a sapkát tartják, de nem lett igazi. Ekkor leesett, hogy talán a sapka fülein kellene igazítani. Megtörtént, de nem lett jobb... Aztán látom, hogy én évek óta úgy igazgatom a füleket, hogy pont másik irányba kellene szorítani azokat :D :D :D . Nos a végeredmény jó lett, sőt, nagyon is jó. Viszonta középső tengely lötyögött. Nos, mit csinál ilyenkor a hülyegyerek? Meghegeszti! 
Nos... nem kellett volna. A kis zárósapka elkezdett olvadni :S. Én hülye, azt hittem, az ott textilbakelit. Nem, valami szar pvc szerű anyag. Gyorsab bevágtam az egész forró bizbaszt egy vödör vízbe, ami megoldotta a problémát. De a sapkát ettől független cserélni kell sajna.

Kaptam egy kartergáznak való csövet, így végre kidobhattam a slag-darabot a rendszerből, ami már amúgy is kőkemény volt.

A féltengely-problémát se lehetett halogatni. Szóval, leszedtem azt is, mondván, amíg nem lesz gumiharang, addig visszateszem a hardy-t. Nomeg, beteszek egy már régen megroppantott gyűrűt, hogy rendesen meg tudjam húzni az egészet.

Nos, tavasszal annyira sikerült agyig húzni a csavart rajta, hogy most sehogy sem akart lejönni... Mondom neki, akkor rohadj meg, fennmaradsz! Nem érdekel a kotyogás :) .

Főleg, hogy utána sikerült kinyomozni, hogy milyen gumiharangot kell vennem holnap, szóval: HÁÁÁHÁÁÁÁ!!!négynégy!!444!!!

A gti üléseket kiszórtuk a kocsiból. Nekem sajna nem volt kényelmes. Juli viszont megkapja, ha már gti-je van, ami full gyári, és amúgy is szakadt az ő szettje :) .

Mivel nekem nagyon töröttek a rugók, így egy gyors retesz-thelyezéssel Julival megcseréltük a két ülést. Éééééés a sínt az előírás szerint be is zsíroztam. Úgy csúszik, hogy csak na :) Ilyet se tapasztaltam még Polskiban.

Mára ennyi, elfáradtunk. Főleg, hogy Juli közben csatornafedelet pingált, nem is csúnyán :)

Holnap-holnapután meglesz talán a gumiharang, utána a kocsi megy a szerelőhöz, aki állít futóművet, és levizsgáztatja. Nagggyon remélem, hogy mindezt sikerül elintézni a találkozóig. Egyrészt, mert ma járt le a műszaki, másrészt meg polski talira polskival szeretnék menni :) > >

Rozsdakupac - a magazin is, meg a sárvédőn is :)

Az autóval történtek az elmúlt bejegyzés óta:

- Egy hete kölcsönadtam a kocsit a Rozsdakupac Teamnek egy forgatáshoz.
- Folytattam a műszakira való felkészítést

Rozsdakupac, röviden: Kikerült a facebook oldalukra, hogy egy forgatáshoz keresnek keleti blokkos autót, ami nem csúcsszuper állapotban van, hanem meglátszódnak rajta a használat jelei. A lényeg, hogy legyen rajta műszaki vizsga, nomeg azért menjen is. Rögtön jeleztem Bincinek, hogy az én autómat vihetik nyugodtan, még rozsda is van rajta :) . Bár a forgatáson nem tudtam ott lenni a meló miatt, de megbíztom a srácokban teljes mértékben, így odaadtam nekik a frogalmit + kulcsot, vigyék el nyugodtan.

Így is lett, melóhelyre eljöttek érte, és vitték is. Egyelőre csak werkfotó van a kocsi celebbé-válásáról, a videót majd később láthatjuk.

Mai nap pedig nekiálltam a két égető, megoldanivaló probléma közül annak, aminek a legkevésbé sem akartam... Valahogy nehezn vitt rá a lélek, hogy megvágjam a kocsim :(. De muszáj volt, és szerencsére jobbul sült el, mint amire számítottam!

Még a JRB-ről megmaradt egy jobbos sárvédő, amit azért vágtam le anno, hogy nehogymár kárba vesszen a frissen felrakott sárvédő. Kicsit bánom mellesleg, hogy a jobbost anno nem szedtem le, de sebaj. Méregettem-nézegettem a kocsin fennlévő részt, majd nekiugrottam a sikítóval. A lehető legkisebb részt terveztem a kocsiról levágni, hogy minél kevesebb részt kelljen újrafényezni. Elvégre a nagy lakatolás ideje még nem jött el :) . Lekerült a rohadt elemrész, és láss csodát: alatta a doblemez pereme alig volt elrohadva! Sőt, gyakorlatilag csak egyetlenegy részen volt picit átlukadva, a többi szinte makulátlan! Pedig kevés helyen látszódott rajta a becsorgó üregvédő. Gyorsan leápoltuk ezt a részt, majd méretre szabott ívet szépen behajtogattam a helyére (no persze, előtte párszor rá kellett próbálni). Mivel előtte lecsiszoltam alaposan mind a kettőt, mikor úgy láttam, hogy a lehető legjobb helyzetben áll, két helyen megpöttyöztem, majd ahogy kell, átellenesen haladva szépen felrögzítettem. Közben kalapálgattam-igazgattam, ahogy kell.

Utána szépen lecsiszoltam, megint kalapáltam, megint pontoztam, megint csiszoltam, majd a végeztem. Viszonylag gyorsan sikerült :) . Én meg vagyok vele elégedve :) . Holnap belülről megkapja a varrat-tömítőt, a hét folyamán meg gittelődik-festődik.

Mivel nem sikerült továbbra sem beszerezni a gumiharangot a gömbcsuklóhoz, így nagyon agyalok rajta, hogy visszakerül jobb oldalra a hardy-menesztő. Átmenetileg, akár, csak legyen valami. Mert ez nem egészséges, hogy kiszórja a résen a maradék zsírt mindig, illetve beengedi a port. Így mahar ki fog nyíródni sajna.

Ezek történtek velünk mostanában :)

Műszaki meg 30-án lejár... Bele kellene húzni, csak nem állok jól szabadidőel :(

Mérföldkő - Update

Az autó elérkezett a várva-várt "sokötös" kilométer-álláshoz.

Mindennek előjátékaként vasárnap az alapjáratom felkúszott 1500 körüli percekénti fordulatszámhoz, majd ezt tartja is szépen. Egy kátyúbahajtás óta van a jelenség. Ha szerencsém van, a bekoszosodott alapjárati motor megszorult. Ha nincs szerencsém, akkor tönkre is ment. Ez utóbbi egy 33 ezer forintos móka, tehát örülnék, ha az előbbi jelenséget egy takarítással sikerül megoldani.

Mindezek örömére ma munkából hazamenet a generátor valami hihetetlen mód csúnya csikorgásba kezdett. Minden bizonnyal a csapágy kezdett elhalálozásnak... Éljen! Már kezdtem örülni, hogy különösebb gond nélkül tehetem el télire. De sajna nem :(


Update:
 

Tegnap nem csikorgott a generátor. Sőt, azóta egyszer sem. Érdekes, és örülök neki, annak ellenére, hogy nem szeretem a magától megjavuló hibajelenségeket.

Hazaérve nekiugrottam megkeresni a magas alapjárat okát. Első körben gyári diagnosztikát keltettem életre. Nem volt nehéz, egy előre bekészített csatlakozó egyik vezetékét kellett testre tenni, ezután a csekkendzsin lámpa kivillogta nekem szépen, hogy TP és ECT szenzor hibája van a kocsinak. Ez azért jó, mert egyik sem alapjárati motor.

Gyorsan leszedtem a TP szenzort (Throttle Position, azaz fojtószelep-állás érzékelő, egész pontosan ez egy potméter, ami a házpedál/fojtószelep állása szerint változtatja az értékét). Az autodata alapján az értékek normálisak voltak, így sajna ez a hiba egy régi hibakód lehetett. Ha már ott voltam, kiszedtem az alapjárati motort. Gyújtás ráadáskor eme léptetőmotor egy tengyelt mozgat meg. Ezt szépen csinálta is, így egy gyors takarítás után visszakerült a helyére. Maradt tehát az ECT, azaz a motorhőmérséklet (egész pontosan motor hűtőközeg-hőmérséklet) érzékelő. Csatlakozó lehúz, kimér: autodata adatai alapján rendben van. Csati vissza. Nekem gyanús volt ez, így tovább mentem: leakasztottam a motorvezérlőt a helyéről, és ott, a csatlakozókon is elvégeztem a méréseket. Normál esetben a hőmérő két, motorvezérlőre menő vezetékén 0,2-2,5 V közötti feszültséget kellene, hogy mérjek, a motor hőmérsékletétől függően. Itt kitartóan 5 V feszültség volt jelen. Csati motorvezérlőről lehúz, ellenállást mér: tádám, szakadás. Azaz a kábelben van a hiba. Kezdtem a hpmérő-csatlakozójánál ismét. Ahogy húzom le, egyik vezeték el is enged. Hopp. Csati maradéka levág, új kábel ráforraszt, zsugorcső, anyámkínja, vissza a helyére, majd mérés a motorvezérlőn: máris jó. Csati visszafug helyére, majd örül: a hiba megoldva!

Újra normális az alapjárat, és nem zabál annyit :)

GTI szoknya, meg kürt téma

Anno, amikor Juli autóját készítettük fel a Rozsdakupac magazin fotózásra, kaptunk Z16 klubtárstól egy komplett GTI szoknyát, hogy szedjük ki belőle az alku tárgyát képező lámpákat, majd hozzuk vissza a maradékot.
Nos, ez megtörtént, majd a maradékot képező szoknya kallódott a garázs egyik sarkából a másikba rendszeresen, a vége meg persze az lett, hogy Juliék pincéje után visszakerült Z16-hoz. Kemény 3 hónapra.

Ugyanis nekem időközben lett egy kabrióm, gyári metálkék színben, és bár gyári állapotban akartam a kocsit megtartani, ez a terv most módosulni látszik. Mivel a jó állapotú lököst Piktortól egy ajándék gti szoknyával kaptam, így adódott a lehetőség: Z16 kollégával elcserélem a két szoknyát. Neki az a lényeg, hogy darabra meglegyen, nekem meg passzol a szín, így nem fogok feleslegesen olyanon agyalni, hogy kell-e nekem gti szoknya. Nemrégiben el is hoztam Zolitól ezt a szoknyát, ami ismét a garázsban kallódott jobbra-balra, míg végül ma rászántam magam a nehéz, körülbelül 6 csavarból álló cserére.

Lustaság persze megint győzött, nomeg a koccolt karosszéria miatt macerásan felszerelhető lökhárító miatt nagyon nem volt kedvem leszedni az egész hóbelebancot. Így végül felszerelt állapotban kezdtem neki a műveletnek. No persze, ahogyan azt Móricka elképzelte. A leszedés még viszonylag könnyen ment. No de a felszerelés... :) Az nem.

Sebaj, végül türelemmel, illetve az első rács leszedésével sikerült áthidalnom ezt a problémát.

Az új "hótoló" nagyon pöpecül mutat, cserébe kereshetek most két gyári ködlámpát az üresen árválkodó mélyedésekbe (ami mellesleg gyárilag nem is ködlámpa, hanem reflektorral együtt működő szúrófény).

Ha pedig lenn volt a szoknya, kicseréltem a kürtöt. Juli kocsiján elhalálozott, majd holtjaiból ismét összetett, majd megint elhalálozott Homasita Type-R kürt kidobásra került, helyét  Polskin már jól bevált M24-es Volga kürt egyik darabja foglalta el. Combos a hangja, sőt, eléggé meredek :) Ne kérdezzétek, honnan volt nekem 4 db volga kürtöm. Volt, és kész :D A polákkal ellentétben ide viszont csak egyet szereltem be, elvégre mégiscsak a polskinak kell a nagyobb riszpektet kiharcolni az utakon a kürttel :D

A képeket elnézve jól esik látni, hogy a kocsi egész eleje milyen csálén áll... Téli feladat megvan, elején lehet picit alakítani, hogy az egykori ütközés nyomait eltüntessem. Mondjuk ez azért sem ártana, mert a váltótartó, és ezzel együtt az akku-tartó is ferdén áll. A jelenlegi, "ki tudja meddig működő" akkunak nem nagyon számít, de ha egyszer bekerül egy új, azért jó volna, ha az vízszintesen volna.

Szerviz-időszak kezdete

Fúúúúúúú, blog a Polskiról, Úristen KeMa, mit csinálsz, te még polszkizol, azt hittük már, hogy feladtad, és eladod, és belőle veszel egy új tetőre való cippzárt a Peura, és....

Szóval, a hétvége Polski-szereléssel telt el. Mérsékelt fotóval, ezt nézzétek el nekünk, mivel most ténylegesen a munkával próbáltuk magunkat elfoglalni. Gyakorlatilag össze is jött, ma (vasárnap) például csak ebédre hagytuk abba.

Nos, az autónak folyó hó 30-án lejár a műszaki vizsgája. Két évvel ezelőtt annyira nem paráztam rá, mint most, de ennek megvan az oka: az autóba majdnem 40 ezer kilométer került ezen időszak alatt, munkába járós autó volt, mely meg is látszik rajta - mind kívül, mind pedig belül. A karosszériának sajnos több ponton is van baja. A bal első sérülése elenyésző: csupán a fényszóró beállítása nem az igazi, el kell majd vele szórakázni, mire jó lesz, az biztos. Bal hátul van egy kisebb rohadásnak látszó, amúgy nagy rohadás az íven. Jobb hátul viszont az ív teljesen hiányos, már már alig van valami rajta, ami egyben van. Tanakodtam, osztottam-szoroztam, és arra jutottam, hogy most nem fogom az autót kilakatoltatni még. Erre sajnos most nincs sem keretem, sem pedig kedvem. Az autóra szükség van, mind anyagilag, mind pedig ésszerűség szempontjából is: télen mégsem járhatok egy hiányos tetejű kabrióval. Gyorssegély témája: Nikiről lebontott, jobb hátsó sárvédőről levágom csak az ívet, és azt kicserélem. Doblemezen ha kell, foltozok, aztán kap kittet, meg néminemű kikevert egy komponensű festéket. Most legyen jó 2 évig, ez a cél.
A gumik állapotát ugye nem kell külön elmondanom, aki ismer, és látta, az tudja jól, hogy az autót két-három hónapig teljes felelőtlenség jegyében hajtottam, csodával határos mód, hogy nem történt sem nekem, sem pedig másnak baja egy balesetből: a kormánymű összeszerelés után basztam elvinni futóműveshez, lustaságból, mnomeg "mindig kell a kocsi" okokra hivatkozva. Természetesen ez teljesen átlátszó dolog, reggel odavihette volna, munka után meg mehettem volna érte... Sebaj, én voltam a fasz, a jó kis Pirelli Pnemtudomhányszázasokról a futófelület úgy teljes egészében eltűnt. Aztán felcseréltem az első és hátsó kerekeket, így ugyanez majdnem eljátszódott a másik kettővel is. Mese nincs -nomeg pénz se- az alufelni lekerül a kocsiról, átmeneti időre.
A jobb hátsó csapágy roppanógyűrűjét azóta sem sikerült megroppantani, továbbá azóta is esélytelen, hogy gumiharangot be tudjak szerezni, így a terv, hogy a kocsi jobb hátuljába visszakerül egy használt roppanógyűrű, illetve a hardy-menesztő páros is. Úgy azért mégsem viszem vizsgára, hogy szórja a zsír, illetve szar alkatrészekkel még egyszer nem fogom összerakni.

Ezekkel a nekifutásokkal indítottuk a szombati napot. Kerékcsere: a régi, korábban szépen szürkére festett, két hibátlan Kormoran, és a két fostos, de még nem kopásjelzőn futó Trayal került elő a garázs mélyéről. Előre a Kormoranok, hátulra a Trayalok. Ha már leszedtem a kerekeket elöl, a függőcsapszeg zsírzását is nyélbe ütöttem. Ment bele szépen, és a minimális kottyanás teljesen eltűnt, felváltotta a szép siklás. Bár a kormány eddig is könnyen tekerhető volt, most legalább nem rágja szét magát minden fordításkor.
Hátulra is feltettem a gumikat, nagy örömömre, amikor a balosba elkezdtem fújni a levegőt, szépen lehetett hallani a szuszogást. Ahogy megnéztem közelről, rögtön eszembe jutott, hogy anno miért tettem le ezeket a kerekeket. Az egyiknek a szelepnél szépen szét van menve a belsője. Ezzel zártuk a napot, mert amúgy is későn kezdtünk neki a munkálatoknak.

Mai nap 9-kor kelés, majd 10 körül már az autó körül forogtunk. Apumnak még segítettem kicsit a Honda robogóján blokk ki-beszerelésben, majd folytatódott a Polski. Bal hátsó kerék le, autó alá bedob, emelővel ráemel. Mindkét oldalt megcsináltam, a gumi máris leemelhető állapotba került. Bejelöltem az eredeti pozícióját, majd szépen leszedtem a felniről a gumit. A belső egyből a kukába, s míg átadtam Julinak a felnit egy kis drótkefézésre, és Korantos kezelésre, előkerestem szépen a Gyulától visszakapott belsőt. Száradás után szépen visszatettem, hintőporral, kutyafaszával, ahogy kell, majd eredeti jelölés szerint, hogy lehetőleg minél közelebb legyen a korábbi centrírozáshoz, összetettem. Úgyis szerelő viszi műszakira, aki úgyis futóművet fog állítani, majd megkérem, centrírozza ki a kerekeket.

Mivel az autóban temérdek mocsok halmozódott fel, Julit rászabadíttotam a beltérre. Kiszedtem üléseket, rádiót, minden lomot, szépen kiporszívózott, lemosott mindent. Utána kiszedtük a hátsó szélvédőt. Anno, amikor betettem, elmaradt a rozsdafotlok kezelése, lelkiismeretfurdalásom is volt miatta, így most ezt pótoltuk. Eredeti tervem viszont az volt, hogy kirángatom a 'csába a tetőkárpitot. Ha már a fórumon úgyis szóbajött, hogy a hőtükrös polifoam milyen jól bevált egyeseknek, így én is beruházok majd rá. Utána persze agyalás, hogy mi megy majd rá, de addig is, legalább nem lesz a kocsi poros már csak attól, hogy hullik a szar abból a szarból. Ezt meg szépen megfogalmaztam. Ha már ott voltam, az autórádió kábeleit is megszépítettem, illetve a kesztyűtartót is átszabtam: eredeti tervemet megvalósítottam, néminemű fűrészelés után a rádió bekerült a kesztyűtartóba -aki nem emlékezne, tutiszuper SAL, nem leszedhető előlappal. A rádió eredeti helyére egy BMW-ből származó, órás aprótartó került. Eléggé pofás lett, a kesztyűtartóban meg könnyen eldugható a rádió. Kiszedtem az egykori CB összes sallangját, az antenna-tartóval együtt, előre nem látható ideig nem fogok cb-zni. S bár a vonóhorogról letettem, még az is lehet, hogy rámjön az ötperc, és beteszem mégis a horgot. Húknyúz? :)

Leszedtük a géptetőről az UB-s reklámot. Egy idióta vagyok, cserébe viszont többet nem teszek a bódéra matricát ideiglenes céllal. Csomagtartó is kiürült, kiporszívózódott, a homlokfal alsó részén, belülről kapott drótkefés-korantos kezelést. 

Gabennal bizniszeltem GTI bőrüléseket, amiket a kabrióba / Juli kocsijába terveztünk betenni, így természetesen a kispolskiba került, ha már polski sín volt rajta. Állat, bejön, de érződik rajta, hogy nem oda való, ráadásul hátra sem lehet beülni miatta, így esélyes, hogy nem marad benn.

Futóművel végül nem foglalkoztunk, de így is rendkívül elfáradtunk ebben a napban. Alkatrészbeszerzés folyamatban (most például festéket kell kevertetnem, meg kittet, flex korongot kell bevásárolnom), szóval végül is örülök, hogy amit lehetett, megtettem ma. Amíg nincs meg a szükséges alkatrész a futóműhöz (gumiharang), addig kabrurátor-szét-összerakás-behangolás várható, illetve szerintem beszerelem Jámbor Lacitól vásárolt vezérműláncot, és tavalyi tombolán nyert Corteco főtengely-szimeringet.

Még az is lehet, hogy az itthon levő olajteknőbe bekerül egy csavaranya, és leszintereződik, hogy legyen olajhőmérőm :) A tömítést cserélni kellene mindenképp, tehát beleférne.

Julinak ezer köszönet az egész hétvégi segítségért, nélküle nagyon nem haladtam volna ennyit! Illetve, a rendrakás sem lett volna igazi rendrakás :)

Kerék csere-bere

Régóta vágytam a gti féle galuskaszaggató kerekekre.

Aztán, egyszercsak felbukkant a 205 klubban egy srác, hogy 14-es kereket cserélne 13-asra. Nosza, rá is írtam, hogy ugyanmár, milyen kerekei vannak, lemez, vagy alu. Nomeg, hogyan néz ki, milyet szeretne. Küldött képet, persze, a régifajta GTI alufelniről volt szó, pont az, ami Julinak is van télire. 
Nos, nekem meg pont ilyen kellett, szóval elküldtem az én kerekeimnek a képét, hogy nézze meg, megfelel-e neki. Szerencsére tetszett a srácnak, és minekután lezongoráztuk, hogy csavar, gumik mi minden jár hozzá, neten meg is köttetett az elő-alku. Szerencsémre pont Isaszegen volt dolga, így átugrottunk 40 km-re, ahol a körbeszemlélés után azonnal cseréltünk is. Vééégre!

Szemre teljesen korrekt, bár a gumi repedezett, de nem ráz, nem üt, teljesen okés. És az autó teljesen más lett tőle. Bár nehezebb kormányozni parkoláskor, menet közben sokkal szebben fekszi az utat, veszi a kanyarokat, stb... Ráadásul Juliéval ellentétben ez nem olasz, hanem francia, ennek lukas a közepe, centrírozáskor nem lesz gond :) .

Még csere közben mutatta a srác, hogy az ő GT-jén hogyan ér bele a váltó fedelébe jobbra szedett kormánynál. Megnéztem az enyémet: a váltóház azon része nekem le van csapva. Pont úgy, hogy ne érjen bele a kerék. Zsííír :)

Meg is vannak a tervek a jövőre. Nagyvonalakban: hátsó piros műanyag prizma-bigyó a csomitartón kap matrica-bombát. Az is lehet, hogy a bal első sárvédő is. A kocsi minimális ültetést (hátul nem lesz gond, elöl meg kell faja rugókat keríteni). A felni pedig rikitó-neon-rózsaszínt :)

Tudom, elmebeteg, de aki gyakran lapozza a Rozsdakupac magazin, és ismeri ezt a fajta szubkultúrát, azt hiszem, teljes mértékben meg fog érteni :)

Lezárult korszak? Egy fenét!

A budaörsi rendőrkapitányság ajánlott tértivevényes levelet küldött, kapásból kettőt is: egyet anyukámnak, egyet nekem. Ő az eladó, én a tanu. Felhívtuk telefonon az ügyintézőt, felvilágosított: gépjármű adás-vételről van szó.

Remek.

Részletek később.

Kabriós események, pár mondatban

Mivel a Polski állapota nem éppen ideális nemhogy műszaki vizsgához, de még a közúti közlekedéshez, félretettem, helyrepofozgatom szeptember végéig.

Most viszont kabriózás van, szerencsére az időjárás is engedi.

Pár hete lenn voltunk vasárnaptól következő vasárnapig Dunavarsányban a telken. Onnan jártunk dolgozni, ha már külön nyaralás nem fért bele. Kabrióval tettük, úgyis ismerkedni kell a kocsival. A szakadt tetőról lemálló pattex-powertape-et leszámítva az autó hibátlanul üzemelt. Nagyon meg vagyok vele elégedve, és a kabriós életérzés hatalmas dolog.

Korábban már említettem, hogy szereztem egy hibátlan lökhárítót, és egy gti szoknyát. Utóbbit nem terveztem a kocsira, de végül kaptam egyet. Melyet egy klubtárssal sikerült elcserélni egy 95%-ban a kabrió színével egyező szoknyára. Jeee :) Már csak két ködlámpa kellene bele, és teljes volna a kép.
A lökhárítót minden esetre felszereltem, végre nem lógnak ki csúnya csavarok. Bár továbbra is csálén áll, sajnos.


Voltunk Balatonon is, illetve -amíg jó idő van- a melóhelyemre is kabrióval járok. Élvezem a jóidőt, aztán lehet agyalni, mi legyen a későbbiekben.

Minden esetre elvittem egy nagy kabriós szakihoz - sokan ajánlották, hogy ő az országban a legjobb. Végigmérte a tetőt, kívül, belül a vázszerkezetet, és minden részletét. A kalkuláció: tető teljesen új, kifejezetten kabrióra való textil anyagból (időjárásnak jobban ellenáll mint a gyári műanyag), új hátsó fólia, vaskeret beállítása, garanciális utánállítással, választható színű anyagból ~150 ezer forintért.

Itt el lehet gondolkodni, hogy mi legyen a kocsi további sorsa. Ha a tetőt megcsináltatom, akkor a kocsinak maradnia kell. Kérdés, hogy az orrában lévő rohadással mi legyen, mert a jelenlegi megoldás csak átmeneti.
 

Még egy kis hűtés, meg a lökhárító

Hűtés téma: gyanús volt nekem, hogy nem kapcsol be a ventillátor. Úgy egyáltalán. És bár legutóbb sikerült kideríteni, hogy egy megdöglött biztosíték is közrejátszott ebben, még mindig nem hallottam járni a ventit magától.

Megtudtam, hogy a TU motorok jellegzetessége, hogy nagyon szeret levegős maradni a rendszer. Ha levegős marad, nem kapcsol a venti, mert a hőgomba csak gőzben van. Ez eléggé idiótán hangzik, mert maga a gomba a hűtő felső 3/4 részében van, ha odáig levegő volna, minimum 1 liter víz térfogatának megfelelő levegő kellene legyen a rendszerben.

Sebaj, egyik reggel, miután krúzoltam pár percet parkolóhelyet keresve a melóba menet, és mivel még volt legalább fél órám a munkakezdésig, elkezdtem nyitogatni a csapot. És ahogy kinyitottam, egyszercsak bekapcsol a venti. Igaz, levegő nem jött ki a csapon, lehet, csak véletlen egybeesés. Délután, miután hazaértem, nekiugrottam megint, leengedtem vagy 3 deci vizet a rendszerből a légtelenítőn keresztül, úgy, hogy a tágulási tartályt a Haynes könyv előírása szerint megemeltem a rendes helyétől. Nem vagyok benne biztos, hogy csak víz jött ki, nem volt egyértelmű (a légtelenítő csavar a csövön egy közönséges autó szelepsapka. Ha teljesen leveszem, nem tudom gyorsan visszatenni, ha nem veszem le teljesen, nem egyértelmű, hogy levegő is jön-e? :) ) A venti ismét kapcsolt magától, időben (saccra, mert ugye vízhőfok mérő az továbbra sincs).

Illetve elkezdtem a motorvezérlő hőmérséklet jeladóját méregetni, hogy később be tudjak építeni valami vízhőmérőt (3-4 ledes, 4 ütemű Trabié a terv).

Lökhárító: Piktor klubtárs jelezte, hogy kerített nekem egy jó állapotú, ám festésre szoruló lökhárítót, GTI szoknyával együtt 8 ezerért. Ez olyan jó ajánlat, hogy még aznap elmentem érte, nehogy meggondolja magát :) . Igaz, a szoknyában nem voltam biztos, hogy szeretném, de ha más nem, Juli kocsijára jó lesz tartaléknak. Illetve egy másik klubtársnak van egy bontott, ugyanilyen színű szoknyája, amit pénzért nem, de egy másik szoknyáért odaad. Így viszont megintcsak más a felállás. El is hoztam őket gyorsan, és még aznap este fel is szereltem, egyelőre csak a lököst, a gyári CJ szoknyával. Hát... a kocsi eleje nagyon csálé, a rendes csavarokkal nem is tudtam feltenni a lököst (ami mellesleg eléggé fontos momentum, mert a nem hozzávaló csavarokkal törnek el a felfogatási pontok :( ).

Remélem kibírja ezt a pár napot, míg nem gyártok hozzávaló csavarokat.

Ma 205-ös nyári találkozó Kiskunhalason

Képek később :)

Töltés-mizéria - ápdételve

Mint már korábban írtam, a töltésem kicsit meggajdult. 19V körüli feszültséggel megforralta kicsit az akkut.

Mondjuk, ha a víz-utántöltését meg tudnám oldani, akkor nem gond, sőt, a gázképződés még talán a szulfátosodás-gondját is megoldotta ez a kis incidens, azaz még jót is tehetett neki.

Péntek reggel elhoztam a tegnap megrendelt feszültségszabályozót. Hüco márkájú, kedvezményesen 4ezer valamennyi lett a frissen megnyílt pilisvörösvári Bárdi-autó boltban. Délután összeszerelés.

Viszonylag gyorsan sikerült is orvosolni a problémát, az új feszültségszabályozóval tökéletes lett a töltés. Vééégre.

Az akkunak a fedelét nem lehet sehogy sem levakarni, így az elektrolit-utánpótlás elmarad sajna. Esélyes, hogy őszre meghal ez az akku :( Kár, bár szemmel láthatóan nagyon öreg már. Sebaj, ez 77 Ah-s, pedig a 45-ös is bőven elég bele. Legalább majd egy belevaló lesz benne.

Szombati nap fóton fotóztunk, majd elmentünk autókázni egyet-kettőt. Két hiba: nem kapcsol a hűtőventi. Ezt a "Stop lámpa" kivillanása jelezte, az erős hegymenet megtétele után. Ez akkor azt jelenti, hogy azonnal motor leállít. Szerencsére semmi kárt nem okozott, legalábbis eddig nem jelentkezett. Még a hűtővíz sem bugyogott, tehát pont időben kapcsol a vészkapcsoló.

Másik, már este, hazamenet közben volt: átkapcsolva refire vagy fék+index esetén a rádió átment sztendájba. Majd visszakapcsolt... Hűha, lehet az akku ilyen hamar megadta magát? Megálltam egy emelkedő tetején (ekkor pont Esztergomban voltunk), leállítottam a motort, mondván, ha az akku nem tudja beindítani, akkor legurulva beröffentem. Persze, tudta indítani... Akkor testhiba valahol... Fak.

Otthon a garázsba beálláskor már nem indult. Elhalványult az összes lámpa egy kattanás kíséretében. Akkor a hiba megvan: testgond, szerintem kapásból az akkunál. Így is lett. A gyári gyorssaru meghalt. Gyorsan leszedtem a fenébe az egészet, majd feltettem egy normális negatív sarut. A probléma megszűnt :) .

Ezen kívül powertape segítégével felragasztottam egy átlátszó pvc-t a hátsó szélvédő helyére, mert azért mégiscsak szar, ha elkap az eső. Szerencsére pont az eső előtt sikerült befejezni a műveletet.

Ápdét: Venti-probléma megoldódott: még a műszaki előtt, mikor a vizet elfosta (a kábelkötegelős csőrögzítés miatt), a ventillátort felújítottuk apummal. Be volt állva, mint a szög. Mármint a ventillátor :) . Esélyes, hogy akkor kilőtt egy biztosítékot a motortérben, melyre én csak most bukkantam rá. Kicseréltem (egy itthon található, nem éppen belevalóra), összekötöttem a gombánál a vezetékeket, és láss csodát: a venti pörög, mint állat. Pipa :)

Feladvány

Találd meg a két kép közötti egyetlen különbséget :)

 

40 nap, röviden:

Eredetileg Hubo és ismerőse közbenjárásával vizsgázott volna a szekér. A szükséges papírok közül viszont hiányzott egy db. Németországi simerős közbenjárásával sikerült felkutatni, és már másnap postára is került. A magyar posta ezt szélsebes 16 nap alatt képes is volt kézbesíteni. Viszont a műszakira továbbra sem tudtam vinni: eltűnt a kontakt :(.

Hirtelen beugrott, hogy felhívom a mi szerelőnket, aki a Fordot, és a GTI-t is vizsgáztatta, tud-e segíteni? Tudott.

Eredetileg 55 ezer forintos árat mondott a "szemhunyós szigorított vizsgára". Ez a végére sajnos 85 ezerre dagadt, többek között a szarráment talpas gömbfej miatti lengőkarcsere és azutáni futóműállításnak hála. Sebaj, legalább le van tudva ez is. Eleve, a műszaki váratott magára, mert a szar tető miatt a jó időre kellett várni. Ez az esőtől való félelem miatt kezdek "elGyululni" :D :D :D

Jóbarátomnak hála nekem nem kellett sorban állni a vámhivatalnál. Meghatalmazás, majd mindent intéz ő helyettem, az én nevemben. Nos, nem olyan egyszerű ez, mint gondolnánk. Ott kezdődött a dolog, hogy az NKH szerint nem 4-es, hanem 2-es környezetvédelmi besorolású az autó (gy.k.: nem euro2-es, hanem euro1-es). Ezáltal a regadó nem 47 ezer, hanem 78. Szuper. Ekkor még úgy voltam vele, hogy majd a Peugeot Magyarországtól kérek pecsétes papírt, hogy el van szúrva, és jól visszaigényelem, ahogy a totalcar.hu cikkben is tették.
Másik móka: vámügy intézéshez VPID számmal kell rendelkezni. Hogy mire jó, azt nem tudom, de kell. A vicc: nem csak nekem, a kocsi tulajdonosának, hanem annak, akit meghatalmaztam, hogy elintézze. Gratulálok...
Lényeg a lényeg, hogy a vám (aminek a friss neve a regisztrációs adó ;) befizetődött, én meg a sok-sok papírral átugrottam Abadi Attila által ajánlott ügyintézős nénihez, aki 6 ezer forintért cserébe kiállta nekem a sort, és elhozott minden papírt, és aluminiumot a hivatalból.

Ennek örömére tegnap autókáztam, az országban először legálisan. Hatalmas élmény :)

1,5 órás kocsikázásból hazaérve hallom, hogy valami sziszeg a motortérben. Meghalt megint a vízrendszer? Szuper. Géptető fel, sziszegés keres... Nem a vízzel volt gond. Az akkuval. Kicsit felduzzadt, bugyogott, szinte forrt. gyors feszültségmérés: alapjáraton 17 V. 

Ezazzz!

Generátor le, fesszab ki, majd ma Bárdihoz el. Nemám alvázszámot bemondani: akár 3 féle generátor is lehet ezen a francia csodán, ebben az évjáratban. Nekem Valeo van, utángyártott fesszab elvileg 4 ezer forint. Remélem jó lesz. Ha nem, szétbarmolom a régit, és beleforrasztok egy Polskiét. Skodánál már bevált :)

Egyelőre ennyi a hír :)

Egész hétvégés gigaszopás és happy end

151 ezer km-nél olaj és fagyálló-csere.

Legutoljára ott hagytam abba, ha jól emlékszem, hogy a kocsi eleresztette a vasszert.

Az elkövetkező napokban bevásároltam: vettem hűtőfolyadékot, hátsó csövet bontóból, motorolajat, lég és olajszűrőt, metálkék festékszórót a profizmus jegyében.

Majd pénteken (vagy szombaton?) neki is álltunk szétbontani a kocsi elejét. Terveim szerint a hűtőrendszer, olajcsere, és a küszöbön, motortérben található rozsdás felületek kijavítása volt, egy sárvédő csiszolás-alapozás-és színben jobban paszolóra fújkálás volt.

Lényegében ezt mind sikerült összehozni, annyi különbséggel, hogy kicsit nehezebb volt. A kocsi eleje - finoman foglamazva -  bal oldalt rommá volt rohadva. No, nem vészes, a futómű még állt a helyén, de voltak olyan részek, ahol ha nem lett volna varrat tömítő, akkor szembetűnőbb lett volna a luk. A hétvége folyamán nem egyszer merült fel bennem az autó alkatrészként történő értékesítése... Szerencsére Juli mellettem volt, és végig tartotta bennem a lelket.

Ennek örömére kapásból kiflexelgettem a felesleges részeket, letakarítottam, majd a régi vaslemezt előszedve már hajlítottam is alakra a lemezeket, izzítottam a hegesztőt. Azt vettem észre, hogy este van, és már a tömítőzéssel is megvagyok. A rozsdás részek szerencsére csak felületiek voltak, amit lehet, letakarítottam, kapott vastagon korantot, varrattömítőt, kutyafülét, szóval vasárnapra kábé össze is állt a kép.
Vasárnap aztán volt Juli által előkészített sárvédő színrefújás, meg kocsi elején festegetés, alvázvédés, hűtőrendszer hebrákolás. Bár az autó még mindig nem lett menetkész, de már megvolt a lista, hogy miket kell beszerezni.

Ennek egy részét (lámpát tartó műanyag biszbasz, és hasonlók) még aznap össze is jöttek egy klubtárstól (továbbá meglett a hiányzó pininfarina felirat is jobb olalra), satöbbi.

Alvázvédőztem a doblemezeket, hátulját, már csak a kocsi aljának a középső része hiányzik. Itt kivánom megjegyezni, hogy az időben most eléggé ugrálunk össze-vissza.

Olajcsere a szokásos olajleeresztő-csavaros szívástól eltekintve sikeres volt (olajleeresztő olyan, hogy a közepes krova fej pont belemenne, mint a polskinál, de mégse. Azóta megtudtam, hogy egy mezei ajtókilincs hozzá a célszerszám), hűtőrendszer is lelégtelenedett időközben, szóval jó lett talán a dolog.

Egyedül a váltótartó ferdesége, és emiatt az akku oldalra billent állapotát nem sikerült orvosolni.

Visszakerültek a lökös tartóvasak, melyeket Juli szépen lealapozott-festett, bekerült jobb oldalra az index és a lámpa.

Kocsi hátuljára felkerült a toaltó és ködlámpa, a hátsó ajtóra némi igazítás után a gti fényvisszaverő-prizma (egyszerűbb volt egy szakadt állapotúval eltakarni a horpadást).

Mai nap apuval helyrepofoztuk a hűtőventi motorját, betettem a hiányzó sallangokat baloldalra a lámpához. A bontózött, fasza lökösről kiderült, hogy gti-é (persze, amikor kifejezetten olyan kellett volna, akkor nincs, most meg nem tudok vele mit kezdeni... meg kell próbálnom elcserélni).

Autó ma már járóképes volt. Pótkeréknek a gyári, szarrárohadt selejt helyett bekerült az egyik téli (mankókerékre lecserélés folyamatban), hátsó szélvédő pótlása átlátszó linóleummal folyamatban van (itt is köszönet Julinak).

Már csak lökös kell, a maradék alvázvédés, és vizsgaképes. Jah, meg a gépháztető reteszelőjét kéne ápdételni, hogy kipattanjon, ha felnyitom (hiányzik a rugós bizbasz róla), és egy fényszóróállítás :)

Röviden ezek az események. Hétvégén utáltam a kocsit, most megint imádom :)

A hiányzó dokument úton van Németországból, mire ideér, a kocsi is vizsgaképes lesz teljesen.

Összességében a kocsi fasza. Bár az elejében látszik, hogy a karambol utáni állapotok megártottak neki, szívem szerint cserélném, és cserélem is majd úgy ahogy van az egész elejét. Ennek tükrében lett a "lakatolás" minősége olyan, amilyen.

Zár, biztosítás, meg víz

A minap nekiugrottam, és átalakítottam a kocsi kulcsához egy zárat, amit Abadi Attila adott. Ugyanis a kocsi jobb ajtajában nem működött rendesen (nem lehetett bedugni, elfordítani meg pláne nem).

Szóval, melóhelyen ezt a problémát sikerült orvosolni, már csak be kell szerelni az ajtóba. Ezzel megvárom a jó időt, mert a kárpitot mindkét oldalt le kellene bontani: az ablakok szorulnak. A balos ráadásul ferdén is megy a sínben. Vagyis nem a sínben, mert ugye keret nélküli az ajtó... Érdekes móka lesz.

Kerestem gyorsan egy kulcstartót is, mert amit kaptunk hozzá, még Forchheimben lekerült róla (ha valakit nagyon érdekel, ugyanitt fasz alakú, gombnyomásra kúrás hangját lejátszó kulcstartó eladó ;) . Jobbat perpillanat nem találtam, mint a piros Subaru egykori, kis 911-es forma kulcstartóját. Ha találok jobbat -mundjuk egy oroszlánt-, akkor lecserélem.

Biztosítás témája: még tegnap bementem személyesen a német utcába. Még májusban e-mailben érdeklődtem, hogy mi a módja a kocsira a kötelező kötésnek, ha még nincsenek magyar papírjai (mert ahhoz, hogy legyen, még biztosítás is kell). Nos, minden gond nélkül sikerült megkötni, alig 20 perc alatt már a kötvény-előzetese a kezemben volt (amivel lehet menni az nkh-hoz a honosítási ügyben).
Kicsit bajban voltam, mert a német papírok közt nem találtam sem motorszámot, sem pedig tömeg-össztömeget, szóval kellett egy kis telefonos segítség, az utóbbihoz. Előbbihez meg bekerült a motorkód. 10.800,- lesz az egész évre, persze, baleseti adó nélkül.

Víz témája: ma autókáztam kicsit a faluban, hátha előjön valami hiba. Félreálltam a házunk előtt, beindított motorral, és közben beszélgettem a szomszéddal. Gondoltam, megvárom, míg beindul a ventillátor. Mivel a kocsin nincs vízhőmérő, csupán egy piros lámpa világít, ha már szopás van, fogalmam sincs, milyen meleg víznél kezdett el csöpögni alul valami lé. Felnyitottam a géptetőt, láttam, hogy szürcsög a hűtőnél, ahol egy biztonsági kupak van (illetve egy olyan nyílás is egyben, aminek segítségével gyorsan fel lehet tölteni a rendszer ezen részét).  Mivel féltem, hogy mindjárt ledobja, gyorsan visszacsuktam a tetőt, és leállítottam a motort. Közben kicsit begyorsult a folyás, ami pár perc után egyre lassabbodott. Ekkor fel mertem már nyitni a tetőt: láttam, hogy a csőnél ereszt. Mondom, idén már egy csőszakadás is sok volt, szintén 205-ösnél... :)

Szerencsére a probléma nem ekkora. Bár mindenesetre érdekes: a hűtő és termosztát közti cső egy laza awab bilincs és egy közepes méretű kábelkötegelővel volt rögzítve. Remek :) Akkor ezt csak le kell szedni, és normális csővel rögzíteni. Veszek majd normális fagyállót, és akkor lecserélem az egész hűtőfolyadékot.

Továbbá holnap tervezem meg beszerezni az olaj és légszűrőt, illetve olajat, mert illene már egy olajcserét is ejteni rajt.

Egy kis bonyodalom is, a végére: a kocsihoz eggyel kevesebb papírt kaptam, mely egy kicsit megnehezíti a honosítást. Szóval gyorsan elő kell kotorni az előző tulajtól, vagy a hivataltól ki kell kérni egy pecsétes másolatot.

A kocsi pedig elvileg jövő héten menne műszakira, addig meg elég sok dolog van vele. Kalandos lesz :)

Hazakerült!!!

Nem volt egyszerű, de sikerült. Itthon van a várva-várt kisautó! :)

Mint azt már korábbi blogbejegyzésben írtam, Julival és szüleivel mentünk végül Németországba. Mindezt péntek este, tehát egy eléggé húzós utunk volt, szerencsére mindenféle gond, és problémamentesen.

Még csütörtökön Julival leegyeztettük, hogy a készpénzemmel pénteken, meló után beszaladok az OTP-be, és beteszem a számlámra, hogy odakinn ne kp-val kelljen fizetnem, hanem kártyával. Egyszerűbb is, jobb is. Viszont, mivel meló után egyből mennénk tovább Németországba, felmerült, hogy Juli anyukája átutal nekem pénzt, én pedig odaadom neki a kp-t, így időt spórolunk. Így csütörtökön elutalódott a pénz, pénteken odaadtam készpénzben, így minden adott volt, hogy 6-kor már indulhassunk is Juliéktól.

Mint már írtam, gyakorlatilag eseménytelenül telt a cirka 8 órás út: 130-as tempót tartva, az ideális fogyasztás érdekében. Mosonmagyaróvárnál tartottunk egy megállót, vettünk osztrák matricát (kapásból kettőt), majd a következő megálló valahol Ausztria közepén volt, tankolási céllal, éjfél előtt picivel. Onnantól én vezettem a Toyotát. Jó dolog az a tampomat, csak ellustítja az embert :) .

Hajnali 2-kor értünk oda ismerőshöz Forchheimbe. Akkor volt az első találkozás a kocsival: még péntek nap közben elhozták az eladótól, hogy átnézzék, minden rendben van-e vele, kibírja-e az utat. Körbeugráltam, mint egy idióta, zseblámpával végignéztem, de mivel nagyon hullák voltunk, gyorsan bementünk, egy gyors welcome-drink, és némi beszélgetés után nyugovóra tértünk.

Másnap 8-9 óra körül keltünk, ami lehet, hogy 10 is volt. Juli apukája reggel, mint igazi sportember, elment egyet futni a környéken. Kicsit meglepődtem, hogy a 10 órás út előtt miért nem alszik, de hát nem mindig magamból kell kiindulni :)

Gyors, és fennséges reggeli után lerohantam a kocsihoz, körbeugráltam, szemrevételeztem. Sajnos némineműleg nem olyan volt, mint amilyennek a képeken látszódott... Például a balos küszöbön lévő rohadás egyáltalán nem volt látható a képen, és a leírásban sem szerepelt. Küszöb dolog pedig igen aggasztó lehet egy kabrió esetében. Illetve fény derült arra is, hogy az autó minden bizonnyal elöl is törve volt. De nem érdekelt, mert összességében nagyon patent a verda: belül hibátlan a kárpit, a tető persze rossz, de ezt tudtam előre is (500 ezer alatt nem is lehet nagyon kapni hibátlan tetős kabrió 205-öst). Nem baj, majd lesz tetőcsere, mint KG-nek,Nyuszynak, vagy Ravernek volt a polskin. Csak nekem kicsit egyszerűbb lesz a csere művelet :D :D :D

Felhajigáltuk a nyárigumikat a kocsira. Kicsit mókásan tűnik a 13 colos alu, de ez egy 1.1-es autó, nem kell neki ennél nagyobb :) . Az euro II-es motor szépen duruzsol, pöccre indul, jól reagál, váltó nagyon finoman kapcsol, kuplung jó, fék bitang, kormánynak icipici holtjátéka van.

Hátul, pótkerék környékén felületi rozsda, de tényleg elenyésző. Lökhárítók csálék, és a korábban ismert, bal hátsó horpadás. Mind-mind menthető. Még egy alapos felmérés lesz a műszaki előtt, nomeg kiderítjük, mit kell majd intézni még rajta a nagy honosítási művelet előtt (kell-e protekció a tető miatt, avagy kérjek kölcsön tetőt? feltegyek-e vonóhorgot most, vagy még korai? :) ) Nehéz dolgok :)

A hátsó kerekeket csak 3-3 csavar tartotta. Az alufelni felszerelésekor pedig nem tudtuk betekerni a hosszú csavarokat. Biztos valami van az aggyal, azt majd meg kell nézni. A jobb első csavartartó burkolatot csavar hiányában nem tettük fel végül. 

A nagy, nagyon nagy probléma: nem volt benne a rádió. Pedig a hirdetési képeken látszódott, a leírásban pedig nem szerepelt, hogy nem lesz benne... Kicsit morcos voltam, tudtam magamról, hogy 10 órát képtelen vagyok egyhuzamban, csöndben megtenni. Valami fos emenszí rádiót be kell szerezni valahonnan, max itthon eladom...

Miután mindent összeraktunk, elmentünk tankolni, és bevásárolni a helyi Globus áruházba (olyasmi, mint a tesco, vagy az auchan, saját kúttal, mindennel). Teletankoltuk a 45 literes tankot, bementünk a boltba, vettünk sört (vagy 20 litert, vesztegetési céllal), az elektronikai részen meg rádiót. Nos, az eldobható, fos autórádió végül egy Kenwood cd-s mp3-as usb-s aux bementes dolog lett, 79 euróért. Sajnos olcsóbb nem volt. Már majdnem lemondtam a zenéről, de rájöttem, hogy 25 ezer nem pénz érte, főleg, hogy itthon 40-45-be kerül. Max eladom :)

Visszatérve ebédeltünk egyet, majd egy fél órás városnézegetés, és gyors búcsúzkodás után útnak indultunk délután 4 óra körül. Persze, több heti / hónapnyi / évi kabrió utáni ácsiongózás után természetes, hogy az idióta lehúzott tetővel indul neki az autópályának :) .

Nos, mintegy 15 km-t sikerült megtenni a szélsebes, és tervezett 110 km/h-s sebességgel. Olyan huzat volt, hogy inkább kiálltunk, és feltoltuk a tetőt. Igaz, hogy a hátulja telibe lett tolva színre fújt power-tape-el, de a két oldaltükör jó kilátást biztosított.

A 110-es tempó kevésnek tűnhet, de egy ismeretlen autóval, ekkora távot, ráadásul pici motorral, nem mertem 130-al végigtolni. 

Már nem emlékszem, hol álltunk meg pipilni, de a parkolóban körbefutottam a kocsit, megnéztem, szemrevételeztem, minden rendben volt vele.

Gyakorlatilag eseménytelenül telt az út. A kölcsönkapott Queen válogatás cd szólt, ekkor már 4x, egy kicsit kezdett fáarsztó lenni. Rádiót nem tudtam hallgatni, mert persze az antenna vezetéke ki lett szakítva...

Az osztrák határnál jól jött a 60-as, majd 40-es sebességkorlátozás, tudtam fotózni is, meg videózni is azt, ahogy a km számláló 149999-ről átfordul 150000-re.

Bécs előtt a Rosenberg-ben ittunk egy kávét. Ekkor már erősen sötétedett, és kellett is kicsit fűteni, de a szakadt vászon ellenére nem volt semmi huzat az utastérben. Bécsnél annyira belefeledkeztünk a beszélgetésbe, hogy sikerült egy átsorolást kihagyni, így volt egy gyors bécs-látogatás is, kábé 30 másodpercet eltöltöttünk bécsben, az autópályán kívül :)

Hegyeshalomnál megálltunk tankolni, itt állt az óra 150 365 km-nél, azaz 649 km-t tettünk meg 38,61 liter benzinből. 5,9 literes fogyasztás annyira nem is rossz. Bár lehúzott tetővel biztos több lesz, főleg majd nem autópályán. De ez legalább egy remek érv, és megnyugtatás magamnak, hogy nincs szükségem CTI-re :D

Kicsit szomorú, hogy vagy 600 km-t külföldön, ismeretlen autót végigvezetve negyedannyit izgultunk, mint itthon, a határt átlépve, a saját országunkban. Ugyanis arról továbbra sem volt pontos információnk, hogy akkor most vezethetek-e, vagy sem külföldi rendszámos autót, ha az ideiglenes rendszámú, ha most vettem, ha honosítani szeretném, stb... Szóval para volt. Mondjuk az autópályán a rendőrparát átvette a viharpara: eszméletlen esőben jöttünk, dobálta a kocsit az átfolyás, minden. Ráadásul Julinál elkezdett a tető ereszteni (szerencsére csak cseppekben). 

Tatabánya környékén Juli szülei áttértek a 130-as tempóra, innen egyedül mentünk. Mondjuk mi Zsámbéknál lefordultunk a pályáról. Pestet inkább elkerülve, kis utakon mentünk. Talán az éjszaka és az eső is kedvezően hatott arra, hogy rendőrrel nem futottunk össze. Körülbelül 800 km-t jöttünk, mindenféle problémamentesen. Hajnali kettőre csöppentünk be a kertkapun, csomagtartóból csak az iratokat, és két doboz sört vettünk ki, én dobtam egy gyors zuhanyt, majd ágyban szürcsöltük a bajor nedűt, és 3 körül nyugovóra tértünk.

Ma délben keltünk, reggeli és kávé után átszemléztem _volna_ a kocsit, ha nem lett volna a lábamban a "próbakör-próbakör-próbakör". 800 km után próbakör, hogy itthon lehet-e gizdulni a faluban lehúzott tetővel, miközben a Splash - Tedd fel a kezedet című dala szól. Ez a dal azért jó, mert kabrióban lehet szépen nyújtózkodni, és kezet feltenni :) :) :)

Hát, ezek az események jelenleg. Gondoltam, majd akkor teszem láthatóra a bejegyzéseket, ha már magyar rendszám van a kocsin, de az az igazság, hogy nem bírom már ki :)

A kocsin lesz tennivaló bőven, de a kedvező regadó, és az olcsó vételár mellett is úgy érzem, hogy megérte.

A sztoriból kimaradt, hogy péntek délelőtt sms-t küldött az eladó, hogy a kocsihoz egy csomó cucc tartozik, amit 120 euróért odaad. Ez azért vicces, mert az ebay-es leírás szerint ez járt volna hozzá eleve. (műanyag bizbaszok, plusz motor, ilyesmi). Ismerős erre kicsit ideges lett. Ha nem figyel oda, a srác még az alufelniket is "elfelejti" odaadni. De meglett ugye. A műanyag szarok meg ottmaradtak. Kenje a hajára...

Julinak, szüleinek hatalmas köszönet a közreműködésért, és utaztatásért!

Továbbá mindenkinek, aki felajánlotta, hogy segít a hazahozatalban (Abadi Attila, Baz, BexXter, viandr)!

Kapott rendszámot a Cabrio

Igen, nagynehezen, de sikerült rendszámot szerezni. Sajnos ez még nem magyar...

De legalább megvan a piros peremes exportrendszám. Ez a német megfelelője a hazai Z - 00000 kinézetű rendszámnak. A lényeg, hogy a rendszám és a biztosítás kiperkálása után (cca. 30&euro ;) , az autó kap 5 napig érvényes, tüv-nek megfelelő vizsgát. Viszont 5 nap alatt el kell hagynia Németországot, onnantól kezdve ott újra már nem helyezhető forgalomba.

Tehát a dolog eldöntött: a P rendszám körüli mizéria bár megoldódott, illetve az autónak is lettek érvényes papírjai ezáltal a közúti közlekedésre, már tuti, hogy lábon jön haza. Időközben ugyanis Bexter és Baz is felajánlotta, hogy segítene a trailerezésben. Eléggé költséges móka lett volna az is, tehát így még mindig jobb.

A rendszám péntektől, azaz 8-tól lesz érvényes, így mese nincs: aznap nekem ki kell mennem. Akár elkéredzkedve a munkából, akár munka után egyenesen, de megyünk Forchheimbe.

Már csak az a kérdés, hogy kit tudok erre beizzítani? :)

Az autót pénteken, az ideiglenes rendszámmal ismerősék elhozzák az eladó garázsából, valamit okoznak a hátsó szélvédővel, hogy amennyiben rossz idő volna, mégse essen be az eső rajta. Nomeg, ha mégis felhúzott tetővel kellene mennünk, a rendőrök ne szúrjanak ki olyan könnyen.

Az továbbra is kétséges, hogy ezzel a rendszámmal vezethetem-e Magyarországon a saját autómat?


Ismerős látta - én még mindig nem

Mai nap ismét felvettem a kapcsolatot Németországban élő ismerőssel. Hatalmas találmány ilyenkor a skype, rendkívül sok pénzt meg lehet vele spórolni :)

Ugyanis mai nap volt az első alkalom, hogy élőben is látható volt az autó, az ebay-es licitálás után. Mint már korábban írtam, Forchheim mellett 15 km-re lévő garázsban pihen már egy ideje.

Ismerős elmondása alapján a kocsi viszonylag könnyen indult, attól függetlenül, hogy jó ideje már állt. Jól reagált gázra, szép hangja volt. Minden más a képeknek megfelelő állapotú: jobb hátul sérülés, vászontetőn a hátsó szélvédő szakadt.


A garázs tele van alkatrészekkel, ami mind jár a kocsihoz. Érdekes lesz a kocsiba bepakolni mindet :) . Jelenleg téli gumikon áll a szekér, tehát kapásból lehet majd egy kerékcserével indítani. A téligumik kopottak, a nyáriak viszont az alufelnin szépek :)

Viszont számolgattunk, a végeredmény az lett, hogy az autóra mégsem intéznek odakinn műszaki vizsgát, mert mégsem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Idehaza meg úgy fest, lesz protekció. Sőt, esélyes, hogy lesz valaki, aki segít majd a honosítási eljárásban is. Remek :) Viszont ki lett fizetve, mind a 359 €.

Most már csak azt kell kideríteni, hogy mikor tudunk kimenni érte. Illetve kivel? Abadi Attila tud a P rendszámban segíteni, tehát elsősorban vele kell egyeztetnem.

Röviden ennyi. Hamarosan remélem láthatom én is, hogy mit vettem :) .

Ülés blog

Vettem hátsó üléseket. Igen, úgy, hogy még nincs itt a kocsi. Sőt, még nem is láttam élőben...

Na de ennyiért hagytam volna ott a klubtársnál?!

Ezek szövet ülések, cti-ből. Aki nem tudná, a CTI az a 205 GTI kabrió változata. Szép, sportos, kagylós ülések elöl, ezek hátul :) Tervem szerint GTI ülések lesznek benne elöl, ugyanis azok rendkívül kényelmesek, azon túl, hogy jól is néznek ki :) : Egyelőre kilátásban eg pár Gabentől, bár az félbőr huzatos... Majd kitaláljuk Julival, hogy hogyan legyen elosztva igazságosan :)

Minden esetre ezek 1500 Ft-ot simán megértek :)

Semmi karc, semmi szakadás, csupán néminemű elenyésző por. Jeee :)
 

A képeken jól látható, hogy mi is a különbség a sima, és a kabrió ülések közt.


Hogy ne csak jó hírek legyenek: megtudtam, hogy az érvényes műszaki vizsgával, és ideiglenes német rendszámos autóval csak a magyar határig jöhetek. Ugyanis a hazai jogszabály értelmében nem vezethetek magyar állampolgárként külföldi rendszámos autót itthon, csak ha megfelelek pár kitételnek. Persze nem felelek meg....

Lejáró licit, első lépések a vizsga felé

Az ebay-en lejárt a licit. A fix áras :) .

Miénk az autó, 349 Euróért. Ismerős fel is kereste az eladót személyesen megbeszélték a dolgokat. A kocsi 15 km-rel van Forchheimtől, szombaton lehet megnézni közelről is. Az eladó kicsit közömbös volt, mintha őt már nem érdekelné az autó. Elmondása alapján a műszaki vizsga sima ügy, így ismerősöm el is kezdte szervezni a TÜV-ös barátjával ezt a részét a dolognak.

Ugyanis a külföli autók honosításában történtek előrelépések idehaza: ha érvényes műszaki vizsgával rendelkezik egy úniós országban, akkor idehaza egy egyszerűbb átvizsgálásnak vetik alá, és azt a műszaki vizsga érvényességét átvezetik a hazai forgalmiba. Innentől kezdve sima ügy, hogy ha 100 euróból megoldható, akkor ott csináltatok egy közönséges vizsgát rá, mint idehaza szopassanak szét a szigorított NKH vizsgán.

30 napos ideiglenes rendszám, és lábon hozhatom haza. Remek! Ha minden jól alakul, egyből el is lehet rá kezdeni a honosítási eljárást. Meg fogok addig őrülni, az biztos :)

A kezdet

Vicces úgy írni egy autóról, ami még nem is az enyém, nincs kifizetve, de még nem is láttam élőben.

Az egész úgy kezdődött, hogy 2010 októberében az első 205-ös találkozón, amin jelen voltunk, kirpbóbálhattam egy kabriót. Akkor már éreztem, hogy kell egy olyan. Is. De mivel GTI már van, ezért nekem felesleges volna olyat vennem, így elkezdtem a kabriók után leskelődni.

Egész pontosan csak csorgatni a nyálam. Mert vagy pénz, vagy jó állapotú kocsi nem volt elérhető áron. Bár legendák keringtek a 30 ezer forintos osztrák papíros kabriókról, valahogy mégis lehetetlen kategória volt.

Aztán idén jött a füles, hogy a viszonylag új (90 utáni), 1,1-es kis Peukra eszméletlen kedvezményes a regisztrációs adó (27 és 50 ezer forint közötti összeg), bogarat tettek a fülembe. Igaz, pénzem továbbra sem nagyon volt sem ilyesmire, sem másra, de azért tovább álmodoztam. 

Egészen hétfő-keddig: eszembe jutott, hogy mennyi-mennyi lom van itthon, amit az évek alatt felhalmoztam, de nem is használom, pedig értékesek. Például gitár, erősítő, fényképezőgép-cuccok, és még lehetne sorolni. Nosza, mind fel is szórtam a vaterára, majd a pénz szépen lassan - lassan kezdett gyűlni. Aztán felugrottam a netre, és megint elkezdtem nézni az eladó kabriókat.

Bejelöltem, hogy 0 és 1000 euró közötti találatokat adjon ki, először Bécs és vonzáskörzetében, majd Németországban. Itt nem adtam be neki külön településnevet, csak vaktában elkezdtem nézelődni. A sok műszaki nélküli, és bizonytalan állapotú autók után -nem beszélve a több ezer kilométerre levőkről), feltűnt egy. 1.1-es CJ, pont ami kell, metálkék (ahhhh) színben. Hátsó szélvédő ki van szakadva, a csomagtartó része hibás, a szövegben írja is, hogy koccanásos. Különben hibátlan motor, garázsban tartott, 150 ezer kilométer, éééééés: 1993-as évjárat. Ómájgád (upsz, dajcslandia, tehát: májngott), ez valami eszméletlen új. 349 euró az ára, ami jelenlegi árfolyamon alig 100 ezer forint. Oké, még nincs itthon, de akkoris. A rossz hír viszont, hogy a kocsi az ebay-en van fenn, igaz, fix áras aukcióban, tehát nem verik fel az árát az utolsó pillanatban, de mégis... Látom, hogy a település Forchheim. Áááááá, neeee, még egy ilyen, és felelőtlen döntést hozok! Tudni illik, nagyon régi, nagyon jó barátunk ott él.

Még aznap felhívtam szkájpon, mutattam neki a linket, megbeszéltünk, hogy láttam, hogy nem hibátlan, de basszus, azért mégiscsak. Az egyetlen lelombozó dolog az volt, hogy ismerős közölte, hogy Forchheim nevű település Németországban 7 db van. Ebből kettő van Bajorországban, a többi messze. Nosza, sebaj, írtunk neki levelet, hogy mondja meg az irányítószámát, mert akkor nekünk jó lesz.

Másnap nem bírtam a seggemen sem megmaradni. Két 205klubos kollégával beszélgettem. Egyikőjük kabrióban van otthon, ő lebeszélt róla, mondván, ennél jobbat is ki lehet fogni, olcsóbban is, ott van kapásból az ő 205 kabriója. Mind a három... Ráadásul a tető drága. Igaz, hogy a szélvédő-rész külön cserélhető, de akkoris.
Másik ismerős mondta, hogy neki ismerős ez az autó. Mintha ő is szemezett volna vele. Pár perc, és küldi vissza a linket, a nem ebay-es hirdetésről. Ugyanaz az autó, ugyanazok a képek, csak irányító és telefonszámmal. Várjunk csak. Két képpel több van róla. Bal oldaláról is (ami ebay-en nem volt fenn). Hát, kiderült, nem csak a csomagtér-fedél volt a horpadt, hanem a sárvédő is. De nem vészes. No, telefon ismerősnek: ezmegez a telefonszám, és az irányítószám, na, jó nekünk?

Jó! De még mennyire! Egy településen van ismerőssel. Nosza, fel is hívták. Egyszer. Kétszer. Háromszor. Nem baj, majd visszahív.

Ma szombat van, de nem hívott vissza. Továbbra sem elérhető. Most mi legyen. Ismerős felhív: Matyi, tuti kell ez a kocsi? Mert jobbat nem tudok, leütjük ebay-en, és akkor tuti a tiéd.
Tudtam, hogy nekem ez a kocsi kell, de azért leütni... Hát, akkor a 349 euróból nem lehet alkudni... Ismerős megnyugtatott, hogy emiatt ne aggódjak: ilyen áron csak szarabbak vannak. Vagy nem megy, vagy messze van.

Ekkor közölte, hogy ő elmegy, kifizeti, hazahozza, én elmegyek érte, amikor tudok, és akkor ráérek kifizetni. Ekkor néztem apumra. Apura, aki az egész Polskis sztorit nem érti, hogy nekem miért tetszik az a kocsi. Aki most kicsit furcsállotta, hogy tető nélkülit néztem ki magamnak, de valahol azért mégis tetszett neki. Mivel még nincs meg a teljes vételár, ezért megkérdeztem, adna-e 400 eurót, előre meg nem határozott időre kölcsön. Magam is meglepődtem. Igen, ad. De euróban kell visszaadnom. Viszont ráér akkor, amikor jó lesz az árfolyama.
Jeeeeeeeeeeeeeeeee :)

Ismerős ráugrott a licitálás lehetőségére. Ha minden igaz, hamarosan náluk fog állni az autó, én pedig tűkön ülhetek, hogy mikor mehetek már végre érte.

Azt mondta, intéz nekem 1 hónapra ideiglenes rendszámot, amivel haza tudom majd hozni. Ennél jobb nincs is: nem kell P rendszámot sem kölcsönöznöm, illetve nem kell megint Abadi Attilától szívességet kérnem. Szuper!

Szóval most tűkön ülés témája :)

Kipufogó csere

A tavaszi találkozón egyre furcsább hangja lett a kocsinak, főleg gázadáskor. Kőszegen volt lehetőségem kiugrani a kocsiból, meglesni a zaj forrását. A kipufogó csöve, ami a dob oldalából jön ki elvált  dobtól. Mondom, sebaj, majd otthon felhegesztem, mondván, gyári dob megér még ennyit.

Ezt kicsit nehezítette, hogy szombat este egy kanyarban elrepült a kis csövecske az úton valamerre. Így kicsit sportos hanggal vettük az irányt haza.

Juliéktól hazafelé már nagyon brutális volt a hangja, kiderült, a hátsó henger csöve is leszakadt a dobról. Szuper. Otthon előkerestem a régi dobjaimat, persze egyiken sem vlt már meg az a csonk, amit erre kellett volna felhegeszteni.

Bementem autósboltba, 6 ezer a legótvarabb utángyártott új kipu. A régi fajtából, mert most vettem hozzá tartókonzolt, értelemszerűen ilyet szeretnék.

Nos, rohadtul nincs kedvem már ilyenek után rohanni, hátha találok valahol olcsón jót. Szerencsére JRB előző motorján még fenn volt a kipufogó, amit gyorsan le is szedtem tartóstul, majd felhajítottam a kocsira. Hát, a leszakadt kipunál szebb hangja van, de érződik rajta, hogy nem gyári.

Remek. Az ülés rugói folyamatosan törnek alattam, már lusta is vagyok pótolni őket... A hátsó csapágy roppantóját persze továbbra sem lehet megroppantani, gumiharangot szintén nem találok, és a motomaxosok sem válaszolnak a leveleimre, szóval kezdek kicsit morcos lenni, és berágni erre a fosra.

Motort szét kéne szedni, fossa az olajat valahol, amit egyelőre még nem találtam meg. Hátsó szimering új, elsőnél meg nem egyértelmű. Minden esetre Gedeontól lett egy garniturha régi, jó minőségűnek tűnő vezérmű-láncszettem, majd feldobom rá, meg állítok szelephézagot. Remélem visszatér az erő a kocsiba. Karbit is be kellene lőni, mert fogyaszt az autó rendesen, cserébe viszont alig megy. Mondjuk most piszkáltam a co csavart, de nem tudom, hogy jobb lett-e? Szebben jár, az tény, de valószínű, hogy a karbit szét kellene szedni. Viszont nagyon nincs hozzá kedvem...

És a futóművesnél sem voltam még...

A képeken azt akartam megmutatni, hogy az utángyártott, és a gyári kipufogó belsejében milyen különbségek vannak.

Lengőkar-sztori második része

A hosszú hétvégén majdnem sikerült pontot tenni a lengőkar-sztori végére.

Majdnem, ugyanis vannak még befejezetlen, elvarratlan szálak. Szombaton OT expo, vasárnap nekigrottunk, de mivel hétfőn délelőtt fotózás egy magazinnak... így csak délután sikerült folytatni a műveletet. Jó macerás munkával felbakoltuk a polskit hátul. Azért volt macerás munka, mert az emelőbakok óriásiak, valami teherautóé lehet, az emelőm meg nem tudja ennyire megemelni a kocsit elsőre.

Sebaj, kocsi magasban, én szépen befeküdtem alá, leszedtem a két lengőkart, és ha már ott voltam, a tankot is. Hát, mit ne mondja, eléggé odavolt mind a kettő (három) cucc. A balos lengőkar -ami miatt az egésznek neki kellett ugrani- na az tényleg szét volt rohadva. Az egyik szilentnél bele is ragadt rendesen, így rángatni kellett a kiszedéshez. No, rángatás közben gyakorlatilag mint egy darab papírt, úgy sikerült hajlítgatni. Hihetetlen...

Alul sikerült találni pár rozsdafoltot, amit gyorsan le is ápoltam, majd kapott vékony rétegben alvázvédőt. Sejtettem, hogy az egész nem lesz meg valami hamar, így nem is szenvedtem az összerakással. Míg én alul szöszmöszöltem, Juli az új, gyári alapozótól megpucolt tankot vette kezelésbe: új alapozás, majd festés. A színt végül én adtam meg neki -tankhoz illően stílszerűen zöld lett.
Szóval ott tartottam, hogy tudtam, hogy ez nem egynapos program, így berakosgattuk az új lengőkart, felfogattam a csavarokkal érintőre, meg a gátlót is bekötöttem, aztán itt nyugovóra tértünk.

Másnap délután folytattuk ott, ahol abbahagytuk: bekerültek a sallangok először a balos, majd a jobbos kerékhez. Ez utóbbi annyi extrával járt, hogy kerékagy-csapágyat kellett cserélni. Miután egy korábban bontott kerékahyból kiszedtem a csapágyakat, és minden nyalánkságot, Juli szépen letakarította kívül-belül. Ezután feldobtam a garázsban rendszeresített villanyrezsóra. Kívülről még rásegítettem gázégővel. Ezután viszonylag egyszerűen bement a helyére a mélyhűtőből frissen kiszedett csapágyfelek. Bőséges zsír, majd az új szimeringek, majd az egész be a helyére.

Na, a csavar meghúzása nem volt egyszerű... Egész pontosan a roppanógyűrű: nem akart roppanni. Tiszta ideg voltam, pár szerszámot sikerült is eltörnöm, de meghúzni, vagyis megroppantani nem sikerült. Végül itt feladtam.

Ma folytattuk a szerelést. Beszereltem a tankot, melyre felkerült egy bontott jeladó. Sajnos az előző már nagyon odavolt: a csőcsonkok eléggé félelmetesen elvékonyodtak. A rossz hír, hogy a másik jeladónak hiányzik az aljáról a szűrőő. Próbáltam ám átszerelni a másikról, de nem jött össze. Oda jutottam, hogy végül elveimmel ellentétesen bekerült egy plusz szűrő, az előírásokkal ellentétben nem a nyomó-, hanem a szívóágba. Viszont az nem gagyi: még a Justyból maradt meg, vadi új volt. Derékszögű csatlakozással, pont ideális a polski motorterébe :)

Felkerültek az új munkahengerek hátulra, a Gyulától szerzett fékcsövek, és gyakorlatilag minden, ami kellhet. Bekerültek a fékbetétek is, majd az egész kocsi lekerült téglákra, meg rossz kerekekre. Csövet megnyit, Juli meg szépen kipumpálta több részletben előbb a régi fékfolyadékot, majd a levegőt a rendszerből. Eléggé paráztam az első fékmunkahengerek megnyitásakor, de szerencsére nem volt gond: simán kinyitottam, majd utána gond nélkül elzártam -többször is. Utána többször is ellenőriztem, szerencsére nem szivárgott. Persze, ez is akkor, amikor vettem tartalék munkahengereket :) . No, nem panaszkodom, ennek csak örülök.

Renkívül jó érzés, amikor szép színű folyadék jön ki a légtelenítő csavarból :)

Előre is bekerültek az új fékbetétek. Ég és Föld a különbség az új, és az eddigi bennlévő LPR-ek közt. Ez utóbbinak az önbeállóit kézzel is tudom gyakorlatilag mozgatni. Miután minden a helyére került, még egy utolsót próbálkoztunk a roppanógyűrű roppantásán, majd miután ez nem jött össze, a "f@szomkivanezzelaszarhadéklengyeltarkónbaszottkankósrezignáltkurvaanyjánakgennybeszáradtfosivóatkájával" felkiáltással összeraktam így, ahogy van. Ha beszarik, én leszarom, nem érdekel, de elegem van. És akkor arról még nem is nyilatkoztam, hogy jobb oldalra még mindig nem sikerült vadásznom porvédő gumit a gömbcsuklóra, így továbbra is a Trabié van fenn, ami rövidebb 3 millivel. Jól telenyomtam zsírral, a java úgyis kicsapódik belőle az első próbakör alkalmával.

Miután minden a helyre került, letettük a kocsit a lábára. Levettem a töltőt az akkuról, feltöltöttem a tankot kannából, majd egy kevés köszörülés után beindítottam. Igaz, hogy szar hangja van a kocsinak, de nagyon örültem ennek a hangnak. Kertből kiáll, próbakör, pár satuzás, kormány rángatás menet közben, majd vissza a kertbe. Aláfekvés, lengőkar csavarjainak véleges lehúzása. 

Próbaképpen elmentünk Pilisvörösvárra tankolni. Sajnos a fékek befognak, és bár agyontaposgattam, sajnos nem sikerült teljesen megoldani a dolgot: bár hazaérve nem volt már olyan forró a fék, itt valami nem stimmel sajnos. Viszont szétszedni nem fogom még egyszer, az biztos. Holnap még melóba menet megtaposom párszor, ahogy kell, aztán kiderül. Remélem megoldódik a dolog.

Julinak hatalmas köszönet a segítségért, már az nagyon jó volt, hogy nem kellett a kocsi alól rendszeresen kimászkálnom a szerszámokért :) .

Szokatlan még a kék alkatrész a kocsi alatt: mindig azt hiszem, hogy rámentem valami kék dologra, például a fékfolyadék flakonjára, vagy ilyesmi :)

Remélem a fékdolog megoldódik a találkozóig. A rossz hír, hogy nagyon sok rozsda került elő... Többek között a hátsó belső doblemez, és hasonlók... Félek, mi lesz itt, ha leszerelem a sárvédőket, küszöböt...

A peuról pedig majd blogolunk nemsokára :)

Lengőkar-sztori

Precíz nekifutással, garázsos tákolással vegyítve a végén.

Nekem jó lesz :)

Még télvíz idején bartereztem Bazzal egy pár vadiúj lengőkart a polskihoz. Akkor már erőteljesen szét volt rohadva a gyári, és túlaesett egy-két meghegesztgetésen is időközben - legutoljára a futóverseny előtt hegesztettem, de már nem volt gyakorlatilag mihez ívet húzni.... És a rugó sem úgy állt már benne, ahogy kéne- így nem volt mit tenni, a cserét nem lehet tovább húzni.

Ha már csere, akkor természetesen meg is kell erősíteni. Mivel én lusta ember vagyok, ezt nem zavartam le akkor, főleg, hogy idő közben hideg is volt odakinn, így nemrégiben álltam neki.

Az új lengőkarokat egy tábla 3-as (4es?) lemezzel átvittem jóbarátomhoz, aki rendelkezik mindenféle hegesztővel, meg a megfelelő tudással a projekt végrehajtásához. Megmutattam neki, hogy hova, hogyan kéne felheggölni, lánggal alakra formálni az adott lemezt, hogy szépen elbírja a kemény gátlótól jövő terhelést. Ezt meg is csinálta, és bár a végeredmény ijesztően mutat, teljesen tökéletes lett.

Gondoltam, szépen lecsiszolom, lefestem, és mehet be. Na ez nem így lett. Ilyen idióta alakzatot csiszolgasson az, akinek 6 anyja van 7 városból, szóval Gyula segítségével potom összegért lehomokszórózódtak. Gyula felajánlotta a szintereztetés elintézését is, de én spúr vagyok, így amelett döntöttem, hogy majd én jól megoldom azt, nem kell ide semmiféle szinterezés. Ecset, alapozó, fedőfesték, mind-mind van otthon, mi lehet a gond?

Na igen... Azzal nem számoltam, hogy hála a hülye alaknak, olyan lehetetlen rések vannak ezen, ahová szinte lehetetlen ecsettel beférkőzni. Nem baj, én nem vagyok hülye -gondoltam-, és a becsületem is nagyobb annál, hogy visszavigyem, hogy mégis kéne a szinter, meg akkor már legyen még egy homokolás: vettem kifestőhöz való kis ecseteket, és kábé pár óra alatt -természetesen a melóhelyemen- áthidaltam eme nagy problémát. Nagyon büszke voltam magamra :)

Utóbbi két nap azzal telt, hogy felvigyem rá a szép kék színű magasfényű festéket, amit még az előző pókomhoz vettem, hogy a fenyőzöld festékkel összekeverve megkapom azt a színt, amit amúgy 5 ezerért kevertek volna ki :) (különben sikerült is :D ).

Na, ezt a festéket most végre úgy fest, sikerül elhasználnom. Igaz, a szavatossága nem az igazi :S. Már a második réteget vittem fel (nem fogsz nekem itt elrohadni, te kcsg :D ). Nem is ett csúnya, leszámítva, hogy ecsettel lett fújva. Kocsi alatt meg amúgysem látszik nagyon. Funkcióját lássa el, az a lényeg (illetve fogyjon el a festék végre :D )

Ha minden jól alakul, a hosszú hétvégén sikerül is összehozni ezt a projektet, bár a tankkal sem ártana ugyanezt a festegetős mizériát eljátszani.


Nyárigumik fenn

Eredetileg úgy terveztem, hogy majd a sikeres hátsó lengőkar csere alkalmával kerülnek fel a nyárigumik, de végül nem így lett. Haver kicsit lassan csinálja a lengőkar erősítést, sürgetni annyira nem szeretném, így feltettem a gumikat, mielőtt a télig elkopnak még a melegebb idő miatt.

Gyors szemrevételezéssel megállapítottam, hogy a jobb hátsó téligumi pótkeréknek még elmegy kategóra, a bal hátsó meg szintén pótkeréknek való. Tehát az idei telet majd két téligumi vadászattal kell kezdenem.

Az alufelniken most Pirelli gumik vannak, végre négy egyforma. A kerék nagyon kívánja a lötyifejű csvarokat, úgy fest, ezt már nem tudom tovább húzni sajna (eléggé érződik a kerék meghúzásakor, hogy nem központos a dolog). Bár tavaly gond nélkl használtam így, idén nem szeretném megint eljátszani ezt.

A balos lengőkar már megint szétszakadt a gátlónál. Ismét visszaheftöltem, talán hétő-kedd magasságában már kerülhet bele az új, viszont a kocsit addig nem tudom letenni. Szóval most lett megint tákizás. 

Továbbá a lengőkar-felütköző gumibabákat (hóember) kicseréltem, az ültetés miatt többek által javasolt első ütköző gumikra. 

És kiszórtam a sok szemetet ami télen összegyűlt. A napokban kap majd egy alaposabb takarítást. És lassan elkezdem beszerezni az új karosszéria-elemeket a felújításhoz.

Holnap reggel rajtol a Velencei tókör, ahol pár klubtárs, az Ultrabalatonra való felkészülés jegyében részt vesz. Őket fogom idén kísérni, a futók által már ismerős zenebonálással :)

Futómű, első felvonás

Az elmúlt pár hét alatt szépen összeszedtem azokat az alkatrészeket, amik megértek a cserére a Polski futóművén. Nagyon sok volt belőle, tehát kellett hozzá az idő (főként a fizunapra volt szükség, egész pontosan a fizura) :)

Gyuláéknak hála sikerült beszerezni 6 gömbfejet - összekötőkkel, új segéd irányítókart, normális fékbetéteket, normális önbeállókkal, korábban benzintank, most műanyag-könyök, két felujított tengelycsonk. És ezek után még elmentem autósboltba fékfolyadékért, fékcsőért, hátsó kerékagycsapágyért, négy munkahengerért (egyet kell tuti cserélni, de biztos ami biztos, ha gond lenne légtelenítéskor... :D ), meg szelepfedél-tömítést, mert ideje szelephézagot állítani, két év és vagy 40 ezer kilométer után :)

A terv az volt, hogy kicserélem a kormányművet a felujítás után alig használt '79-esre, ami még Nikié volt, az összes kormányzáshoz szükséges, autón kívül lévő sallanggal együtt, tengelcsonkostul, fékbetétestül, hátul lengőkarcsere, csapágycsere, és fékfelújítás, természetesen komplett fékfolyadék cserével.

Nos, természetesen ez nem így lett. Szombaton kicsit későn kezdtem neki a munkáknak (11 óra körül), természetesen másfél órába tellett, mire a Subarut olyan állapotra hoztam, hogy egy esetleges szabad ég alatt maradáskor ne ártson meg neki az eső. Nem volt egyszerű, mert a szélvédő törött volt, és kedvem sem volt visszafűzni a kédergumit a helyére, így csak barna cellux-szal ragasztottam vissza mondván, egy-két napig jó lesz).

A kocsit kitoltam (temrészetesen egyedül), a poslkival beálltam, majd neki is álltam. A gömbfej-kinyomó segítségével pillanatok alatt lenn volt, aminek lenn kellett lennie, szerencsére a kormánymű és a segédirányító sem igényelt nagyon csavarlazát.
A leszerelt kormánymű eléggé könnyen járt, mindenféle akadás nélkül. Nem volt neki nagy holtjátéka, sőt, ha jól emlékszem, szinte semmi, de feltételezem, a pittman tengelynek azért nem ártana útánahúzni, és olajjal feltölteni. Ezt persze nem akartam megoldani így, egyedül (a kormánymű az, amit szívesen szétszedek, de ha én rakom össze, azt autóba már nem tenném be :D ), szóval előkerestem a Nikiből kibontott, már fentebb is említett 1979-es, nem Fiat feliratosat. Mivel kicsit olajos volt kívülről, gondoltam, ellenőrzöm az oaljszintet. Természetesen ezt nem az ellenőrző nyíláson keresztül végzi egy hozzám hasonló szaki, hanem leveszi a fedelet. Azt már biztos, hogy most a megfelelő szintű benne az olaj, a felesleges szépen szétfolyt a munkaasztalon. De jó tudni, hogy a szimering jól zár (ami mellesleg megegyezik az S51-es Simson lánckihajtás szimeringjével :) ). Ezt onnan tudom, mert abból a készletből került bele anno. Fura volt, hogy a kiszerelt kormánymű tengelyét középen nehezen lehet átforgatni, szélén meg könnyen megy, de Gyula megnyugtatott, hogy az ő felujítottjai is így viselkednek.

A jobbos tengelycsonkhoz elérkezve jött az első probléma. Felhívtam haverom, hogy ugyan készen van-e a lengőkar, mert addig nem kezdek neki a féknek, míg nincs itt az összes alkatrész a hátuljához. Sajnos még nem volt kész, így gyors döntést hoztam: kicserélem a tengelycsonkot, visszarakom a régi féket, ha pedig megvan az új lengőkar, akkor cserélem ki elöl újra.

Namost, a jobbos tengelycsonknál a gömbfej-kinyomó megadta magát. Nem tettem rendesen a helyére, szépen el is tört. Sebaj, leszedem egyben az egészet, kormányösszekötőstül, elvégre az már nem kell. Fékmunkahengert összekötöttem egy dróttal, hogy véletlenül se ugorjon szét, csere, majd minden vissza a helyére. Kormányösszekötőt beállítottam olyan hosszúra kábé, mint amilyen a leszerelt volt, majd vissza az egész a helyére.


Kis pihi, ebéd, ilyesmi, majd jobb oldal. Ott a másik gond jött: a tengelycsonk alsó csavarja berohadt. De úgy rendesen. Csapkodtam egy ideig, de meguntam. Bejöttem, pihentem, majd Gyula szervízkönyves tanácsára elindultam, hogy beáztassam fékfolyadékba.

No, ebből az lett, hogy leszedtem az egész lengővillát úgy, ahogy volt, beáztattam a satuban fékfolyadékba, majd tíz percre rá kikalapáltam belőle a csavart. Az új tengelycsonkot már jól bezsírzott csavarokkal raktam össze.

Miután itt is a saccra állított kormányösszekötő került vissza, és minden a helyén volt, kocsi földre letéve-megrángatva, mindennek utánahúzva mentem egy próbakört.

Még szar beállításokkal is eszméletlen jó lett. Nem gondoltam volna, hogy ennyit számít. No, persze nem a tengelcsonkon múlik minden: két éve, műszaki előtt egy helyrepofozott került bele, de semmivel az égegyadt a világon nem lett könnyebb a kormányzás. Most nem akartam potyára menve próbálgatni, mi is a hiba oka: cseréltem mindent. Megérte.

Abban tuti voltam, hogy a kerekek szét tartanak, de annyira hulla voltam, hogy visszaálltam a garázsba, hogy holnap befejezem majd. Persze a laprugóban meghúztam a csavarokat: a próbakör alatt talán beálltak a helyükre :) .

Még nézegettem a szemerkélő esőben a Subarut, néztem a garázsban a pókot... Jó volt látni, hogy nem esőben ázik az, amire még megéri költeni. Ekkor született meg a döntés, amin felértem a szobámba, már mert is a hirdetés a hahura.

Másnap kicsit sokáig aludtam: Juli sms-e ébresztett, hogy lassan indulhatok érte, mert érkezik a busza Párizsból. Húúúú, volt rohanás, mert az összetartáson akartam még érzésre állítani kicsit, hogy azért mégse fogyjon el addig a gumim. Jól összehúztam, de olyan jól, hogy az utcából kifordulva, 50-ig gyorsítva a kerekek elkezdtek csikorogni, és pattogni az úton :D

Út szélén megint egy állítás, így jó lett, persze 90-nél, autóbusz előzésnél a betonfalas szakaszán a 11-esnek berángatott, csoda, hogy nem mentem be a busz kereke alá. Így szigorúan 80-al értem el jól elkésve Julihoz. Ott még húztam picit rajta, és a következő állításra már eléggé jó lett. De futóműveshez mindenképp el kell vinnem, akkor tuti jó lesz :) .

Jelenleg bal kanyarban tépi vissza egyenesbe a kormányt, jobbkanyarban meg úgymarad. Jobbos közlekedés esetén még poén is volna a körforgalom, így annyira nem :) .

Talán holnap, avagy csütörtökre meglesz, de még nem tudom, mikor lesz türelmem nekiállni. Jövő héten szerintem biztos.

Most már van garázs, az időjárás nem lehet akadály. De ugye még le kell kezelni, ahogy a tankot is... Nem lesz egyszerű :)

Minden esetre, aki hezitál egy kormánymű-kormányrendszer felujításon, annak csak azt tudom mondani: MEGÉRI!

Na végre :)

Múltkor viandr-éknál hagytam a szerszámos ládámat. Így ma elmentem érte, mert bármikor szükség lehet rá.

Viszont, ha már megint elkocsikáztam hozzájuk, akkor kihasználtam az akna lehetőségét, Tomival gyorsan lerántottuk a tankot, kiszedtem a sebességmérő kihajtást, kipiszkáltam a beletört bowden-darabot -ugyanis beletört-, majd szépen visszaszereltem. Jobb híján egyelőre egy közönséges nagyműszerfalas bowden került bele vissza. 

Szerencsére működik. El se hiszem. 2 nap kivételével körülbelül egy évig nem volt sebességmérőm. Most nagyon ugrál, de legalább mér :) . Majd kicserélem a spirált egy jobbra.

A rossz hír viszont, hogy a tankom... hááát, bátorság 5 liternél többet tölteni bele, úgy szét van rohadva... A balos lengőkar meg persze megint el van repedve, nem bírta sokáig a hegesztés. Tehát, le kell pucolni az új tankot, le kell alapozni, rücsizni, alvázvédeni, majd mehet vissza a helyére.

Illetve a lengőkarból is itt volna az ideje az új felszerelésének. Egyelőre még agyalok, de valószínű, kap egy kis erősítést a gátló környékén, majd megy fel az is a helyére. Ha minden igaz, hamarosan lesznek új fék-alkatrészeim, illetve új csapágyak is, tehát a hátulja teljesen megújul. Alig várom :)

Előre be nem tervezett fejlesztés

Február 19-én, vasárnap megyek a kocsihoz Juliéktól, bepakolok a jobb oldalon, majd megyek a balos ajtóhoz. Erre látom, a kilincs a földön hever, az ajtó meg szét van barmolva. Maga a zár zárt állapotban van... Nézem: ezt bizony feltörték. Na gyorsan irány a jobbos ajtóhoz, belesek a kocsiba: minden a helyén van. Igaz eléggé nagy a rendetlenség, de kapásból látom, hogy a rádió, a letakart cb, és a letakart mélyláda is érintetlen. Akkor mégis mi a fene van itt? Megzavarhatták őket? Fene tudja...

Gyors telefonálgatás, hogy mi a teendő ilyenkor... Bár a többség azt mondja, hogy felesleges kihívni a rendőrséget, én mégis megtettem. Inkább várakoztam a szemerkélő esőben Julival, hogy felvegyék a jegyzőkönyvet, és bekerüljek a statisztikába. Nem reménykedem abban, hogy megkerül az elkövető. Rendőrök kijönnek, felveszik az adatokat, szemrevételeznek, kérdik mennyi a kár... Hát, nagy hirtelenjében 5 ezret mondtam, nem volt lelkierőm elkezdeni számolgatni, pedig nyilvánvaló volt, hogy ennél azért jóval több keletkezett. Különben rendesek voltak, mondták, a Polski is autó, és ez pedig ugyanúgy bűntett, de mivel érték nem tűnt el a kocsiból, ezért csak rongálás Helyszínelő nem jött ki, ugyanis ilyen értékű kárnál nem jön ki.

Hazamentem, szomorkodtam, illetve igyekeztem folyamatosa olyan helyre állni, hogy a balos ajtóhoz ne lehessen odaférni. Körülbelül egy hét volt, mire sikerült rávennem magam, hogy kerítsek egy balos kilincset. Minden ismerősnek csak jobbosa volt épp kéznél. Anno Pocoktól vettem egy gyári garnitúra érintetlen krómnyelves vadiújat, de azt nem akartam még felszerelni. Bontóztam egyet, felujítottam a zárját (ha már azzal foglalkozom, ha épp nem fotózom), majd összeraktam. Amennyire lehetett, kiegyengettem a kilincs körül a karosszériát, de sajnos esélyes, hogy cserélni kell az ajtót. Vagy egy lakatos majd eljátszik vele, tudja fene. Minden esetre úgy hiányzott ez nekem, mint mókusnak az erdőtűz.

Aztán, Zolival (vazboy) egyeztettem, hozott nekem ócón távirányós riasztót, meg központi zárat. Múlt hét csütörtökön viandr-ékhoz elugrottam, és öccse, Tomi, illetve Juli segítségével beszereltük a szettet. Sok mindent terveztem, de azt nem, hogy központizáras lesz az autó. Annyit tudtam, hogy bicskakulcs nekem nagyon nem kell. Ezt sikerült is összehozni szerencsére. Most pitty-pitty a zár. Egyelőre csak kinti sziréna van, de Baz ötlete alapján hamarosan bekerül egy az utastérbe is. Nem is hülyeség: a vinnyogás olyan fejfájást okoz, hogy a tolvaj lehet nem bíbelődik majd a rádióval, esetleg a kocsi indításával, hanem hagyja a fenébe.
A gyári szetthez annyi eltérést eszközöltem, hogy a visszajelző ledet nem a műszerfalra tettem, mert egyrészt ott nincs már értelmes hely, másrészt a gyári led egyszerűen okádék tokban van. Juli hozott nekem szép foglalatot, meg piros ledet, nem is egyet. Ezt az ajtónak a zár-bütyke mellé telepítettük. Szerintem jól néz ki.
Az összes ajtó -köztük a motortér, és a csomagtér is- kapott érzékelőt, a sokk-szenzor is benn van, illetve kilátásban a belsőtér érzékelő is. Lehet, semmi értelme, de ha lúd, legyen kövér (eleve nem terveztem riasztót a kocsiba...).

Röviden ezek a történések. Lassan itt a jó idő végre, megyek a gumishoz, hogy a hátsó defektes kereket lecseréljem, felkerülnek végre oda is a Pirellik, és újra alukon fogunk gurulni.

Tervek a jövőt illetően: kormánymű és fékfelújítás, függőcsapszeg-csere (esélyes, hogy tengelycsonkostul, bár most agyalok egy csapágyasításon elöl), majd a cb antenna tartó helyére felkerül a vonóhorog, és május elején-közepén-végén műszaki vizsga. Előrehozzuk kicsit, hogy a nyáron már lehessen végre sátras utánfutóval támadni a nyári találkozóra, ha már egyszer azon is van érvényes műszaki :)

Hamarosan blog a Subaruról, és a Simsonról is. De lehet, hogy a Skifről is fogok, hogy kedvezzek kicsit az S betűs járműveknek is :)

Motorgenerál kilátásban

Hétvégén Juli segítségével kibontottam a Simsonból a blokkot. Ugye a tavaly nyári nagy felújításba minden belefért, csak a blokk nem. Meg is állt a szekér, közvetlen azután, hogy jól megszivatott, nem csak engem, Pockot is.

Ma volt a megfelelő időjárás, és a hangulat is alkalmas arra, hogy kiszedjem. Eredetileg az volt a terv, hogy lövök egy másik blokkot a nertől. Találtam is egy jó állapotút Pilisvörösváron, jó áron, meg is egyeztem az eladóval, hogy csütörtökön elhozom. Erre most írta a levelet, hogy inkább eladja másnak, mert jobb ajánlatot kapott. Hát rohadjon meg az összes hímivarsejtje az ilyennek.

Nem baj, most akkor generálozás, csak kicsit tovább fog tartani, mint gondoltam. Remélem, drágább azért nem lesz :)

Julinak köszönet a segítségért, és a képekért :)

Téli találkozó

Most kezdek igazán ráérezni erre az új blog-rendszerre. Mindig nehezen veszem rá magam a blogírásra mostanában, több okból is. Vagy nincs elég írnivaló, vagy nincs kedvem. Kis szeletekben meg macerás elmentegetni egyenként a részleteket, mert nem egy gépnél vagyok, pendrive-ot kell hurcibálni, a google doxra meg még nem szoktam rá. 
Viszont az új blog lehetővé teszi, hogy elmentegessem darabokban, és csak a végén publikáljam. Hát, ez tökjó :)

Szóval, ezzel a kellemes indítással kezdek bele az újabb átfogó blogba.

Minden előtt kezdem ott, hogy a fűtés tök jól szuperált. Mindaddig, míg el nem indultunk a téli találkozóra. Ugyanis a fűtést eddig nem volt lehetőségem tesztelni hosszútávon, országúton. Sajnos, hiába a tuningos venti, egyszerűen a lábnál fáztunk, amint azt a sebességet elértük, ami elegendő volt ahhoz, hogy az összes résen beáramoljon a levegő a műszerfalnál. No igen, a koccanás óta nem volt lelkierőm úgy kalapálgatni a kocsi elejét, hogy a fényszóró mögötti kis műanyag bili a helyére kerülhessen. Ezeket az apróságokat még meg kell oldani, utána remélem már korrekt lesz. Bár a tuti az volna, ha Prokeee-hoz el tudnék végre menni az állófűtés hiányzó részeit összegyűjteni.

Többen állították, hogy a legtutibb megoldás, ha télire felkerül egy olyan termosztátház, aminek a csapóajtaja be van hegesztve. Na, ez tévedés. Ez szar megoldás. Avagy én választottam rossz hőértékű gyertyát, de az egyszer biztos, hogy a testelektródák gyakorlatilag elfogytak a nem megfelelő hőmérséklet miatt. Szóval ilyesmivel nem kísérletezem :) .

Nem, nem a gyári fűtést kell rendbetennem, ez tévedés, ez nem igaz. Teljesen rendben van. Én az a fajta vagyok, aki nyári éjszakán is nyomja a fűtést a kocsiban, szóval ilyen kommenteket felesleges leírni. Aki mégis megteszi, az buzi.

Találkozó nagyon remek volt, nagyon élveztük! Nagyon nagy gratula a szervezéshez, szerintem remek programok voltak. És külön köszönöm, hogy Jani intézkedett nekünk meleg ételről, még úgy is, hogy mi vagy két órával később érkeztünk! Szállás csúcs, kaják isteniek, társaságot meg már nem is kell említeni, a szokásos talis formát sikerült hoznia mindenkinek. És kikapcsolódni is sikerült, mert végre tekintettel voltak azokra, akik pihenni jöttek :D :D :D :D

2012.01.14. Péntek - Meglepetések

A leges legelső meglepetés, hogy mi a tosz van itt? Csomó poszt, ismeretlen garázstulajdonostól, satöbbi? Jaaaa, hogy lehet regisztrálni! :) Minden világss :)



A meglepetés erejével hatott a Bamako rajtnál, hogy egy sikeres indítózás után nem ment vissza az indítókar alaphelyzetbe. No igen, elszakadt a bowden. Szuper. Mindezt szombati napon...

No, gyorsan elszaladtam az első boltba, ahol nem kaptam természetesen. A másodikban sikerült beszerezni egyet, gyorsan vettem váltótartó bakot is. Gyárira, vagy megbízhatóra egyelőre sajna úgy fest nem tudok szert tenni. Beszéltem viandr-rel, hogy ráér-e, mert akkor kiszaladnék hozzá. Így is történt, korán odaértünk, aknába le, váltótartó kicserél (a kettő közül csak az egyik volt rossz, így csak egyet cseréltem, másik jó lesz tartaléknak). Legalábbis ez jó ötletnek tűnt. Nos, a tartalékot gyorsan be is kellett szerelni: sikerült úgy meghúzni a csavarját, hogy el is szakadt.

Az indítóbowden nagyon gyorsan kicserélődött, és ha már az aknában voltam, kinyomoztam, miért is nem megy a sebességmérő. A hiba oka: elszakadt a bowden alul. Szuper. Alig volt egy éves. Na, de olyenkor mit lehet tenni? Kiszedni a régit, bedugni az újat. a házba. Ennek viszont két akadálya van: az egyik, hogy elegant spirált nem könnyű külön szerezni. A másik, hogy én nagyokos nem piszkáltam ki a régi bowden beletört végét sajnos. Úgyhogy ez majd valamikor a tankcserekor fog bekövetkezni.

Vagy a hátsó futómű cseréjekor. Vagy fogalmam sincs, mikor. Egy éve nincs sebességmérőm, már nem hiányzik nagyon :)

Még kicsit állítottam a kulisszán, és így teljes a kép.

A Bamako, és az esti eseményekről majd később írok :)

2012.01.09. Hétfő - Már megint defekt

Azt hiszem, ehhez nincs mit hozzáfűzni. Az elmúlt egy évben annyi defektem volt, mint még soha...

Most a bal hátsó adta meg magát (vagyis még csütörtökön). Kicseréltem viszonylag hamar, majd pénteken pont a Népliget környékén jártam, hát beadtam a Gyuláék által ajánlott éjjel-nappali gumishoz (eleve 8-kor végeztem a dolgaimmal). Szerencsére a guminak nincs semmi baja, a belső adta meg magát. Cirka 2500-ból megvolt az egész művelet, és 5 perc alatt készen is voltunk.

Most már csak vissza kellene tenni a helyére.

Polskival a következő tennivalók vannak különben: váltótartó gumibak csere, órakihajtás-mókolás (már megint). Csak megint szabadidő, és garázs híján vagyok sajna. De ami késik, az nem pontos.

Illetve lett egy új rádióm is. Kiciócó, de legalább vadiój, Somogyi féle. SD kártya meg usb, mint az előző, talán ennek nem fog állandóan meghalni a hangerőszabályozója, és nem fog megbolondulni. (Az előző végtét ez okozta, magától felhangosodott állandóan, egyszer pedig annyira megijesztett, hogy félelmemben kirugdostam a helyéről, majd kivágtam az ablakon egy buszmegállóba).

Az egyetlen gond vele, hogy nem levehető az előlapja. Ez némineműleg lassítja a beszerelést, tehát valamit még ki kell találnom erre. De a terv már összeállt a fejemben, és meg is fogom valósítani természetesen :)

2012.01.02. Hétfő - Átírás és vizsga

És igen!

Ezen is túl vagyunk!

A tulaj egyre idegesebben jelezte felém, hogy tényleg irassam már át az utánfutót, mert nem akarja a nevén látni. Én így is tettem :) .
December legvégén megberheltem az elektromosságot, most végre működik az összes lámpa, és a csatlakozó is fennvan.

Abadi Attila készségesen jött, és meghatalmazások sora után elvitte az utánfutót 19-én. Másnap már telefonált is, hogy a kocsi sikeres műszaki vizsgát tett. Szuper!

Ezután egy másik meghatalmazásos mizéria után lepasszoltam a papírokat egy jóbarátomhoz, Dávidhoz, akit szerencsére nagyon jó beszélőkével, és sok-sok szabadidővel áldottak meg. Harmadik próbálkozásra sikerült sorra kerülnie az okmányirodában, és mai nappal sikeresen nevemre iratta a kocsit. Ráadásul nem is akárhogy: piros szín került a forgalmiba, és a leendő tözskönyvbe, így szerencsére nem lesz majd szívás az utánfutó átfényezése után. Jeeee :)

Röviden ezek történtek. Attilának és Dávidnak hatalmas riszpekt, és köszönet!

Más: Suhitól kaptam vásszerkezeteket, meg dísztárcsákat. Neki is köszönet! Vááá, kezd egyenesbe lendülni a dolog :)

Hamarosan folytatódik :)
KeMa @ . Skif 81062 . 5 fotó . 5 komment