Archívum: 2016 (10)

Tevékenységtérkép

Kuplungos szívás

Szeptember közepén letettem a kocsit. Elutaztam jó időre külföldre, így betettem a garázsba, akkut lekötöttem, rátettem csepptöltőre, és hagytam pihenni, csomagtartóban a frissen megvett kuplungbowdennel.

Ahogy néztem, körülbelül fél órás munka a csere, valószínű a gyári már eléggé elfáradt, ezért kezdett el hirtelen nyúlni, és kellett mindig ráhúzni az állítócsavarra, ami már nagyon-nagyon a vége felé járt.

Október közepén hazajöttem, pár napra rá mentem is ki a kocsihoz. Sajnos késésben voltam, el kellett utaznom, megint el kellett tolnom a kuplungcserét. Emlékeztem, hogy kicsit recsegős volt a váltás kuplungoláskor, nagyon kellett volna ráhúzni, de bíztam benne, hogy Óbuda-Vác távon nem nagyon kell kuplungolni. Aztán persze Vácon keringtem egy adagot, nagyon-nagyon érett volna már a kuplungra húzás, de éreztem, ha az út szélén nekiállok, hogy húzzak rajta egy kicsit, biztos széthullik.

Nagyon nyögvenyelősen értem vissza a garázshoz, ahol kb kinyitottam a garázsajtót, és beállni már nem tudtam, mert nem lehetett sebességbe tenni. Mondom, akkor itt a jó idő, itt a jó kedv, kicserélem ezt a bowdent, úgyse sietek.
Az agyig zsúfolt motortér ellenére gyorsan sikerült lekötni a motorrtében is, meg a pedálnál is, gyorsan összemértem a kettőt (mintha az új hosszabb lenne...), majd bezsíroztam az amúgy zsíros új bowdent, bepattintottam a helyére, és kész. Vagyis nem, mert a hézagot be kell lőni. Húzom a csavart, húzom-húzom, gyakorlatilag már majdnem vége a menetnek, de a pedál még mindig úgy fest, hogy be van esve. Nos, akkor itt más gond lesz. Végigvettem a lehetőségeket, telefonálgattam egy párat, majd a gyanúm a kuplung-fordító vas bizbasz felé terelődött. Ez egy L alakú izé, ami a bowden és a kiemelővilla között van, csavar a tengelye a váltóházban, két műanyag perselyben, a kiemelővillával pedig egy kb 3 centis vaspöcök köti össze. Először a vaspöcök volt gyanús, hogy lehet elkopott, de azért ez eléggé durva kopás lenne. Aztán eszembe jutott, hogy a tengelyül szolgáló csavar mintha egyszer megszakadt volna a váltóban. Hozzányúltam és... hát igen, kézzel ki lehetett tekerni a helyéről. Kiszedtem, és akkor láttam, hogy a műanyag persely az meg is halt benne. Hát itt a hiba. Ezeknek együtt olyan lógása van - ráadásul folyamatosan töredezett ki a műanyag persely a helyéről, nyilván emiatt fogyott el mindig a holtjáték a kuplungból.

Összeszedtem minden alkatrészét, kocsit betoltam a garázsba, majd hazajöttem.

Itthon elkezdtem méregetni, számolgatni, és arra jutottam: a tengelyt újra kell gyártani. M10 helyett M12-es méretből, ezt még elviseli a váltóház, mehet bele az új menet, éskész.

Aztán két esztergályos is elhajtott, hogy bizony műszaki rajz nélkül itt nem elsz munkadarab, szóval akkor tele lett a pöcsöm. Váltóharangot (ugyanis abban halt meg a menet) meg nyilván nem akar cserélni az ember. Azt még Polskinál se szívesen csinálnék.

Alapos kutatómunka után elvetettem a helicoil és egyéb menetjavító spirál használatát, főleg mert egy darabot nem nagyon lehet kapni sehol, több helyről is kaptam egy tutinak tűnő tippet. Ha a menet még nem teljesen halott - márpedig nem az, mert kézzel meg lehet húzni rendesen, csak kulccsal ugrik át -  a menetet be kell kenni csapágyrögzítővel. Nem, nem menet-, hanem csapágyrögzítővel.
Utánaolvastam ennek, körbekérdeztem tapasztaltabb ismerősöket. Ketten azt mondták, hogy ezzel kellett volna kezdeni, a harmadik ismerős meg azt, hogy működhet a dolog. Mondom, adjunk neki egy esélyt.

Na, de ott a persely. Méretet vettem, és elkezdtem keresni ismerőst, aki le tudná nekem gyártani. Három mérete van: külső-, belső átmérő, és magasság. Ehhez nehogy már rajz kelljen. Egyik ismerősöm elvállalta, de mivel neki is van munkája, nem tudta egyből másnapra. A második hétnél elkezdtem kérdezgetni, meg neten kutatni, kiderült van ám ennek az alkatrésznek is gyári száma (miért ne volna), ez alapján lehet találni helyettesítő alkatrészt. Szegeden van is raktáron, 3 darab (kettő kell eredetileg a kocsihoz), 3 nap szállítási idővel itt is van. Nosza, megrendeltem, bár vicces volt, hogy 1000 Ft a postaköltség az 500 Ft-nyi cuccra, de hát ez van.

Idő közben kiderült, hogy a Unix is forgalmaz ilyet, raktárról. Csak nem a kuplung alkatrészek között hozza a webshop, hanem egészen máshol. A buli vége az lett, hogy lett 5 db utángyártott perselyem. Meg egy gyárira nem hasonlító egyedi perselyem. Utóbbinak a külső mérete nem lett jó, így maradt a gyárival megegyező páros. No, de ennyire nem egyszerű a dolog, a kuplung-fordító el volt repedve. Ez is hozzáadott a holtjáték-gondhoz persze. Mivel nem találtam két napon belül másik fordítót, megoldottam a dolgot ügyesen: összehegesztettem a repedést. Nem szép, de legalább tart. Remélem.

Mai nap sikerült kijutnom a garázsba. Minden alkatrészt szépen zsírtalanítottam, aminek zsírtalannak kell lennie, zsíroztam, aminek zsírosnak kell lennie. Bekentem a meneteket csapágyrögzítővel, behúztam kézzel a helyére, amennyire bírtam. Majd raktam a többi alkatrészt is a helyére (légmennyiségmérő, akkumulátor, stb...). Mire minden a helyére került, és lehetett bekötni a bowdent, már kulccsal se lehetett lelazítani a csavart. Bár van oldószer hozzá, ha valamiért mégis le akarnám szedni, remélem ez már ottmarad örökre, és nem kell lebontani megint :)

Próbakör, minden fasza, minden szuper, a pedál vajpuha, a kormány kőkemény, a futómű szétrázza a pitsám. Hát igen, közel két hónap alatt nagyon elszoktam a kocsitól. De tavaszig nagyon el fogok szokni, mert igen ritkán fogom elővenni a tél folyamán. Nomeg, ha minden jól alakul, lehet megint megy lakatoshoz, hogy a homlokfal is ki legyen cserélve, az autó pedig tényleg OT alkalmas legyen nyár végére.

Szereztem H4-es izzóra való sárja kupakokat, olyan mint a Tungsram, csak ez kompatibilis a most kapható H4-es izzókkal is.

Illetve az ölembe hullott egy szett vadiúj Cibié márkájú gti-re való kadmiumsárga ködlámpa-foncsorszett is. 20 ezer forint volt, le is csaptam rá, ma kaptam kézhez. Egyszerűen imádom.

Aztán odapróbáltam a kocsihoz... és úgy fest, nem kompatibilis a kettő. Szval nagy keresek egy hozzávaló lámpatestet, vagy továbbadom.

Röviden ezek történtek. 

Gyári kerekek, olcsón

Egyik 205 klubtárs eléggé jutányos áron adott nekem egy szett gyári GTI kerékszettet. Mármint, első szériára valót.

Sajnos az egyik le van gyászolva, de nem para, mert úgyis homokszórás és szinter a terv, a téligumi szettem pedig ugyanilyen felniken vannak, szóval csak ki kell cserélni ezt a legrosszabb darabot a téli szettem legjobb darabjára :)

Kicsit szomorú vagyok, hogy az OT vizsga miatt nem maradhat a jó kis 15-ös felni szett, amit anno Gabentől vettem. Főleg, hogy ilyen gyakran takarítottam.... :)


A régi álom: a gyári hátsó spoiler

Mai nap egy lassan 5 éves tervet sikerült végre megcsinálni.

Egész konkrétan az állítólag beszerezhetetlen, első szériás GTI-re való hátsó spoilert kellett felszerelni a kocsira. Beszerezhetetlen, mert ritka eleve a régifajta hátsóajtó, nem lehet leszedni róla roncsolásmentesen, akinek meg van, nem akarja eladni. Én isúgy kaptam, hogy híre ment, hogy a kocsi OT vizsgára készülne, ez pedig nagyon kellene rá.

Ez egy érdekes szerkezet úgykülönben, minden bizonnyal csak optikai elem, nem pedig funkcionális valami. Nem simán műanyagból van, és ráadásul nem is patentolva, de még nem is csavarozva. Ez egy gumi-izé, fogalmam sincs milyen anyagból van, de ha az ember megrázza középen megfogva, úgy mozog, mint a leszbikusok két végű dildója. A hátsó ajtóra pedig ragasztással került fel gyárilag is, de pontosan nem is az ajtóra, hanem a hátsó szélvédőre.

 

Nosza, vettem egy tubus szélvédőragasztót, majd jött pár hét szünet… Viszont most kinn voltam a telken, a pakolás közben előkerült a kinyomó-szerszám, szóval ha már annyira nem volt tennivalóm, hogy rendet tettem az amúgy rendben lévő házikóban, szépen nekiááltam. Letakarítottam a szárnyról a sok korábbi sziloplaszt nyomot, letakarítottam a hátsó ablakot, leszedtem róla a régi peuklubos matrica oroszlánjának felső felét. Kinyomtam egy csík ragasztót a műanyagra, majd nagy levegő, és fel a szélvédőre. Az a kemény, hogy ez a ragasztó aktivátor nélkül is már kb egyből ragad, nem nagyon van lehetőség sokat bíbelődni vele.

 

Minden esetre a terv sikerült, a cucc a helyén van, eddig még nem csúszott le. Kezemen kívül mást nem sikerült összekennem ezzel a trutyival, szóval most öröm és boldogság.

Hátsó futómű

Régóta halogatott dolog volt, aztán a minap rászántam magam, és megcsináltam.

Igazándiból nem egy olyan vészes meló, tekintve a hátsó híd pofonegyszerűségét, gyakorlatilag 6 csavar tartja a helyén a komplett hátsó futóművet. A nehéz benne, hogy meg kell(ene) bontani hozzá a féket, szétszedni az egész mindenséget, szóval lényeg a lényeg, hogy nem egy olyan nagyszerű munka, aminek szívesen nekiállna az ember.

Kocsit megemel, alábakol, stb, szinte pofonegyszerű volt. Aláfeküdve kezdtem el tanakodni azon, hogy ha ügyes vagyok, akkor nincs szükség megbontani a féket, meg lehet ezt oldani anélkül is. A lengéscsillapítot kell csak leszerelni emiatt, de mivel eleve a benne lévőt akartam volna használni, nem pedig az ismeretlen eredetűt, így ez nem plusz munka. A fékalaplapot 4 imbusz fejű csavar tartja a helyén, azt lelazítva, és a merev fékcsövet ügyesen kiszabadítva gyakorlatilag a hátsó híd kiszedhető mindenféle nehézség nélkül. Így is tettem, de előtte levettem a pótkereket meg a kipufogót. Természetesen a jobb oldali kerék utolsó csavarja nem akart jönni, szétnyílt a belseje. A hirtelen talált imbuszkulcs rendszeresen átfordult rajta. Sebaj, kábé ikeás a cucc, gondoltam, odapöttyözöm hegesztővel a szerszámot a csavarhoz, és akkor ki lehet majd hajtani. Mivel a CO palackban épp nincs szénsav, ezért a bevontelektródás (pálcás) hegesztővel ugrottam neki a műveletnek. Hát nem sikerült. Befúrtam az imbusz lukba, apum javaslatára elkezdtem belehajtani egy csavarkiszedőt, de sehogy sem akarta megadni magát. Egyre nagyobb és nagyob lukat fúrva végül lefordult az egész feje a csavarnak. Végülis így is jó :)

Apum jött segíteni a leemeléssel is, viszonylag gyorsan lenn volt a régi híd.

A csere híd, melyet egy keveset használt CTI (azaz a GTI kabrió változata) adott, természetesen lengéscsillapítóval és fékkel is rendlekezett. Mivel ezek állapotával nem akartam kísérletezni, nomeg a kocsi saját (és mellesleg 1 éves) fékje eleve ott lógtak a csövön megbontatlanul, mindenképpen a lecsupaszítás feladata várt rá. Csakhogy a földön fekvő hídra nem tudok olyan erőt kifejteni, amivel meg tudom lazítani a csavarokat. Minduntalan felborul. Szóval fel kell szerelni a helyére, és majd ott le lehet bontani. Nosza, ugorjunk neki!
Emelem apum segítségével a hidat, mikor hirtelen... benyilallt. A derekam. Mozdulni se tudtam. Gyakorlatilag beszart pózban álltam. Végül nagy nehezen felmentem a házba, lefeküdtem a földre. Apum közben összepakolta a szerszámokat, és a félbehagyott hidat, hogy most pihenjek, holnap pedig befejezzük.

Egy eszméletlen szar éjszakán voltam másnap reggel túl, a hátam továbbra is fájt - ha nem is pont úgy, de hasonlóan szarul. Bedobtam egy lóbaszó dózisú cataflamot, fél óra múlva meg a kocsi alatt feküdtem. Apummal emelővel helyére tettük a hidat, leszorítottam a csavarokat, majd ő ment is a dolgára. Innentől egyedül csináltam a szerelést.

Régi fékdob le, fékalaplap csavarlazítóban megáztat. Közben elkezdtem kutatni normális imbusz után, lehetőség szerint olyat, ami a krovafejbe fogható. Természetesen volt olyan, nem is értem, miért szenvedtem előző nap a gagyi kulcs + cső toldat kombóval.
Mindenféle törés nélkül sikerült kiszedni a csavarokat, fékalaplapokat leszedtem, régiek - melyeknek kicsit más volt a fékcsőelevezetésük - kis játék után fel tudtam tenni. A régi lengéscsillapítók is a helyükön voltak. Felrakom a dobot, meghúzom a csavart (valami 200 Nm nyomatékkal kell, ami nincs az én kulcsomon), szóval agyig megtéptem a csavarokat, és.... a dob meg se mozdul. Leszedem, átnézem, összerakom megint, továbbra se jó. Kezdett gyanús lenni. Átmentem a másik oldalra, ott is eljátszottam ezt, ott is ugyanaz a jelenség. Régi és új dobot egymás mellé tettem, de különbséget nem láttam köztük. Feltettem a bontott dobot, azzal hibátlan. Leszedtem megint, átnéztem a csapágyakat is, minden rendben volt, de az eredeti dobbal sehogy sem akart sikerülni. Elővettem a tolómérőt, és elkezdtem méregetni. Meg is lett a hiba: a most felszerelt tengelycsonk pereme, ahová a csapágy felfekszik 36 mm. A régi tengelycsonkon meg 34. Ennek megfelelően a dob belseje is 34 vagy 36 mm-es. Hajaj, az ismeretlen dobot kell feltenni. Elkezdtem méregetni, átmérőre jobb az ismeretlen, kevesebb a kopása is, még szemmel is látható. A csapágyakat fene tudja milyen állapotúak. Kiszedni a helyéről roncsolásmentesen nem lehet. Mit lehet tenni, televágom zsírral, ahogy tudom, aztán próbakörön kiderül. A fék önbeállóin kellett mindkét oldalt visszatekerni, hiszen ez egy kevésbé kopott dob. Elsőre felment, kézzel megpörgetve nem is zúgott, mint a régi baloldali. Áldtam is magam a lustaságomért, hogy nem vettem bele új csapágyat, későbbre akartam halasztani. Mert logikus lenne akkor cserélni, amikor szét van döntve, de ugye, ejj, ráérünk arra még. Most megspóroltam egy csapágynyi pénzt. Legalábbis egyelőre.

Dobok fenn, nyomatékkal meghúzva, fékpedált elkezdtem pumpálni. Hallható volt, ahogy az önbeálló anyáját a kis lemez húzkodja, tehát az önbeálló is működőképes. Mindent leellenőriztem még egyszer, igazgattam a fékcsöveken, majd feltettem a kerekeket, és letettem az autót a saját lábára. Ugráltam a csomagtartóban - meg is lepett, milyen kemény. Lehúztam az összes csavart fixre, visszakötöttem a kézifékbowdent, majd indultam próbakörre.

Az, hogy az autó sokkal magasabb lett, az egy dolog. Végre egyforma magasságú elöl is és hátul is a másik. De hogy az úttartása össze sem hasonlítható a régivel, az azért durva. Nagyon a halálán volt a régi, csoda, hogy baleset nem lett belőle. Fék fog, kézifék szintén, szóval visszaálltam a garázs elé, megint leellenőriztem mindent. Egyedül a kipufogó nem gyári illesztése volt, ami nem tetszett. A bilincsnél hajlamos lelazulni, szóval ha már ott volt, megpöttyöltem a hegesztővel. 

Azóta tettem bele kb 100 km-t. Sokkal jobb vezetni, jobb az úttartása. Remélhetőleg a hátra beülő utast is bírni fogja. Fék tökéletes, kézifék szintén. Keménynek érzem a hátsó rugózást, pedig a jelölés szerint a legpuhább került bele, míg a régi a legkeményebb fajta volt. Valamikor.

Ezek az események történtek a kocsival.

Apróságok

Apró-cseprő javítások... Mert ugye a hátsó-híd cseréjét húzni kell... ahhoz lelkierő kell :)

Szóval, vettem a Conrad Elektornik boltban fémesen vezető ragasztót, és szépen visszaragasztottam vele a lakatos által leszaggatott fűtőszál-csatlakozókat. Több, mint egy hetet vártam, hogy megkössön, a használati útmutató 24 órás javaslatán túl. A tesztek alapján tökéletesen működik, de ezt majd ugye párás ablakon derül ki. Ha egyáltalán lát még olyat a kocsi :)

Sikerült beszerezni a beszerezhetetlennek aposztrofált gumi hátsó spoilert, ami a gti-k alapfelszerelétségébe tartozott. Az újabb fajta 205-ös ajtóra természetesen másfajta való, így nekem kétszer nehezebb bármit beszerezni természetesen. És a kettő nem is csereszabatos. De sikerült. Kell szereznem szélvédőragasztót, és fel kell ragasztanom - hova máshova, mint a szélvédőre.

Hirtelen jött ötlettől vezérelve megjavítottam végre a műszerfal közepén lévő lcd óra háttérvilágítását.

Régóta halogatott dolgonak is a végére jártam. Röviden a sztori annyi, hogy a lökhárítóban van egy mélyedés a rendszámnak. Abba nem fér bele a magyar rendszám, sem a rendszámkeret, mivel a franciák más méretű rendszámot használtak akkoriban. Emiatt, ha a keretet felszerelem, és meghúzom a csavart, a két szélén 2-2 centit túllóg a keret, eldeformálódik, törik. Illetve, mivel a rendszám nagyobb, mint a lökhárító lefelé, ezért még a menetszél is bizgerálja. Tehát a feladat adott volt: kell egy műanyag keret, ami kiemeli, egy síkba hozza a lökhárító többi részével a keretet, illetve biztos ami biztos, a kereten belülre kell egy-egy fémlap, hogy a már törött keret mégiscsak álljon valahogy. Otthon kutakodtam műanyag után, meg is találtam a kanapémból megmaradt műanyagokat. Méretre vágtam, fúrtam, csavaroztam, és az eredmény tökéletes lett. Olyan mereven áll a rendszámtábla elöl, mint az, ha arra gondolok, milyen ügyes fiú vagyok :D nyehehe.


Ezek történtek mostanában :)


Totalcar Múzeumok Éjszakája 2016

Utolsó utáni pillanatban mondták, hogy jelentkezzek.

Vályi Pista is azt mondta, hogy utolsó utáni pillanatban tettem. De sikerült. Benn voltam a 40 autó között. 

Hatalmas élmény volt, megállás nélkül autóztattam a jelentkező nézelődőket. Olyan sokan voltak, hogy én más autóba nem is nagyon tudtam beülni, csak egy Wartburgba :)

Képeket folyamatosan teszem fel, ahogy kapom. A kisautó végre azt kapja, amit megérdemel: Idén másodszorra volt kiállítva a Hungexpon, ráadásul most a totalcar.hu cikkében is szerepel.

Termékeny hónap

Elég sok minden történt az elmúlt egy hónapban.

Például, hogy a vízcső cserével nem oldódott meg a vízfogyás. Még régebben három havonta kellett egy decit rátölteni a vízre, utóbbi időben már gyakorlatilag minden második nap. És a kipufogógáz is egyre ködösebb lett. Tehát hengerfej bibi lesz. Nagyszerű. Gondoltam, szépen nyugodtan beszerzek mindent a javításhoz, és megcsinálom valamelyik nap.
Aztán benéztem az olajbeöntő sapkán, és habos volt... nagyszerű. Végiggondoltam, hogy a vezérléshez célszerszám kell, a korongos szelephézagállításhoz szintén... így gyakorlatilag el is ment a kedvem az egésztől, átvittem anyumék szerelőjéhez, hogy oldja meg.
 

Kb két hétig állt ott a kocsi, nem csak tömítést, hanem vezérlést, beleértve a vízpumpát is kicserélték. Kapott egy gázelemzős beszabályozást, és szerencsére ez eléggé sok problémát megoldott. Bár mostanában nem annyira fickós (lehet a jobb környezetvédelmi beállítás miatt, de lehet, hogy a vízbefecskendezés megszűnéséből adódóan), a fogyasztás jobb, az alapjárat szebb. Meg megszűnt az a probléma is, hogy állandóan egekben az alapjárat az első hűtőventi-bekapcsolásig. Érdekes.


Arról a tervről, hogy beszerzem a kocsihoz a maradék bronzüveget, letettem. gyakorlatilag lehetetlen küldetés. Mivel egy barátomnak megvolt az összes, csak a hátsó-oldalsó hiányzott a szetthez, ezért végülis belementem, hogy szőrén elcseréljük egy mezei nyithatóra. Először nem tudtam hova tenni, szokatlan volt, végül megtetszett, azóta nem is tudom elképzelni mással a kocsit.

Illetve nagyon komolyan elkezdtem gondolkodni azon, hogy az autót OT vizsgára vigyem jövőre, vagy 3 év múlva. Eléggé szépen kezd jó irányba kerülni, egyre kisebb dolgokat kell rajta javítani. A totalcar.hu újságírja, Csikós Zsolt javasolt is egy szakit, aki megcsinálná az előminősíttetést, avagy az elő-előminősíttetést. Meglátjuk :)

Apró alakítások, meg hátsó futómű

Icipici változásokon esett át az autó az elmúlt időszakban.

A felemás ablakspricniket kicseréltem gyárira - nagy mákom volt, hogy még nem dobtam ki a kabrió törött gépháztetejét. Eddig.

Sikerült nagynehezen szerezni egy régifajta gti váltógombot. Ez nagyon apróság, de jobban bántotta a szemem, mint a spricni. A Peu-k háromféle váltóval voltak szerelve. Az automatát hagyjuk is, irreleváns most. Kb. 88 előtt a felhúzóvillás (balra elöl hátramenetes), 88 után meg jobbra hátra található a hátramenet. Nyilván ennek megfelelően alakul a váltókaron a minta. Csakhogy ez egy GTI, azaz ez még egy pironyót eltér a többitől. Ennek piros a piktogram a váltókaron :)

Nagy probléma ez, főleg, hogy régifajta gti piktogramos szinte lehetetlen. Anno nekem jobbra-hátra rükis piktogram volt rajta, amit le kelltt cserélni, mert Juli eleinte nem találta sohasem a hátramenet. Akkor egy mezei fehéret találtam, amit agyaltam, hogy pirosra festek, de azért az mégsem ugyanaz, mint ami anyagában piros. Aztán egy klubtárs keresett pont olyat, ami nekem volt, neki pedig olyan volt cseredarabnak, ami nekem kellett. Így szőrén elcseréltük, és most nagy az öröm meg a bódottá.

Nem úgy a hátsó futómű. Elég durva hangokat kezdett hallattni, azok után, hogy nem lehet beülni hátra, mert a torzió annyira halott, hogy egyből doblemez-kerék találkozásig süllyed a hátulja. Szóval vettem egy nagy levegőt, aztán pedig egy komplett gti hátsó futóművet, 20 ezerért. Most nagy a dilemma, hogy ezt újítsam fel beszerelés előtt, vagy tegyem be, hátha jó lesz pár évig, és addig a kiszereltet újítgassam? Egyelőre ez utóbbira hajazok. 4 csavar a bódéhoz, plusz a kézifékbowden, plusz a fékcső. Okosan csinálva ráadásul a féket sem kell megbontani, mert alaplap leszerelhető a lengőkarról. Szerintem ez utóbbi lesz. Éljen-éljen.

Ezek voltak most. Majd még jelentkezem.

A vízszivárgás megoldva

Első szervizen is túl vagyunk :)

Szóval egy ideje probléma volt, hogy fogy a víz a tágulási tartályból rendszeresen, anélkül, hogy nyoma lett volna akár a kipufogógázban, akár az olajtérben (szerencsére). 

Ezidáig. Még az AMTS előtt közvetlen lecseréltem a nyári gumikra a télieket, feltűnt egy folt a kocsi alatt. Nem olaj volt, hanem víz. Hűtővíz. Közelebbről megnézve a lengőkar is tiszta víz volt. De ezt nem pocsolyaként kell elképzelni, hanem amolyan nedves felületnek. Akkor megnéztem közelebbről a lengőkar feletti csöveket, és lám, meg is van a hiba. A poros cső pár részen nedves volt. Tele volt repedéssel.

Nosza, kauf-fer oldalára fel, egyből be is rendeltem az egyetlen csövet, amit a honlap szerint forgalmaznak - és amire éppen szükségem van. Kemény 1500 Ft-omba került, úgy, hogy vettem még pár jó minőségű bilincset is, biztos ami biztos.

A csere egyszerű volt, cső lelazít, víz leenged, cső leszed, új feltesz, rögzít, és tádám, kb kész is. Ja nem, fel kellett töltenem vízzel. Juli adott hozzá 5 liter vadiúj hűtőfolyadékot, ami -15 fokra volt keverve gyárilag, szóval kapott még 1 liter -38 fokosat, biztos ami biztos. Így lett meg a szükséges mennyiség. Motor beindít, járat, és kábé ennyi. A rendszer automatikusan kinyomja magából a levegőt. Szokás szerint a ventillátor beindulásáig vártam a járatással, majd próbakör, és ennyi. Egyszerű volt.

Molyoltam még a kábelekkel, mert a két ventillátor közül az egyik biztosítékja nem volt az igazi. De most már jó.

Ezek voltak röviden.

Enyém lett

Nagyon sok mindenről nem blogoltam...

Kezdve ott, hogy a kabrió összetört - helyreraktam, majd sok huzavona után végül eladtam, röhejes összegért. Mondjuk sokat nyom a latba, hogy megnézte két lakatos is, majd közölte, hogy mivel a bal oldalt két centivel rövidebb két oszlop közt, mint jobb oldalt, jobban járok, ha eladom (ez a rövidülés már megvásárláskor is benne volt sajna).

Még előtte Julival szétmentünk, és kérdéses maradt a gti sorsa, mely ekkor még Laceeenál volt Pécsen, ugyanis épp a megszépülő wellness-kultúra utolsó állomásához, azaz a lakatolás utáni fényezéshez érkezett. Végül én hoztam el tőle, mert tudtam, hogy még sok tennivaló van vele, mielőtt használatra alkalmas lesz. Julival megegyeztünk egy óradíjban, majd végül a kocsi átesett egy fékfelújításon (hátulra új betétek, előre új tárcsák, betétek, balos munkahenger felújítás), kipufogórendszer csere, kárpit csere, előre a Gabentől vásárolt marhabőr ülések, és így tovább.

Eléggé tetemes mennyiségű tétel került le a javítanivaló listáról, de még mindig elég sokminden volt rajta. Többek között motortéri kábelek rendberakása, hátsó torzió cseréje, stb... Többek között a rakoncátlankodó elektronikának hála vált meg a kocsitól, nekem meg volt pont ennyi pénzem félretéve egyben, így le is csaptam rá.

Nos,.. nem tudom, hogy jó ötlet volt-e. Örülök is neki, meg nem. A forgalmiban alig száradt meg a nevem, már hívták az AMTS-re kiállítani (melyért ezúton is köszönet a Rozsdakupac tímnek), de nem tudom tagadni, hogy azzal, hogy a kocsi hozzám került, végleg lezárult egy szakasza az életemnek.

Aztán meglátjuk, hogy hogyan tovább.

Mivel régen én blogoltam a kocsiról, így én ott folytatom, ahol abbahagytam. Egy pár bejegyzés pedig Juli blogjában található, ha valakit nagyon érdekelne.