Címke: ültetés (6)

Tevékenységtérkép

2010.09.29. Szerda

Nagyon sok minden mondani / mesélni valóm van az elmúlt napok/hetekről, de sajnos nem tudom nagyon jól összeszedni a gondolataimat. De azért megpróbálom. Igyekszem tartani az időrendiséget.

Nagyon zavar már, hogy a műszercsoporton fekszik a hőmérő, így elkezdtem csinálni a jeladót neki. Mindenek előtt beszereztem egy fiat hőgombát hozzá. Eredeti tervemhez igyekeztem magamat tartani, miszerint a hőgombát az olajleeresztő csavarban helyezzem el. Ennek az elsődleges oka az, hogy így nem kell a kartert megbabrálni, egy esetleges csere esetén sem kell az újon mókolni...

A gond viszont a jeladó méretével volt. Ugyanis alig pár mm-ben tér el a leeresztőcsavartól. Ez pedig gond, mert ha ilyen vastagságúra fúrom ki, akkor bizony elveszíti a merevségét. Elkezdtem keresgélni, és sikerült találnom egy justy jeladót is. Ez már barátságos, mivel 9mm-es átmérője pont ideális a leeresztőcsavar közepébe. Elő is fúrtam neki a lyukat, viszont a menet metszésénél elakadtam: nem volt ilyen sűrű menetem. A jeladó és a csavar elkerült hát egy szakemberhez, hogy oldja meg :)
Jelenleg a helyzet úgy néz ki, hogy a csavarban egy zsákfurat van, tehát ha a jeladó kijönne a furatából, az olaj akkor sem szökne el.

Valamikor két hete elvittem az autót a volt munkahelyemre, ahol nyáron a fékeket és a gátlókat mértük meg. Akkor ugye megfelelt volna az előírásoknak, viszont időközben bekerült hátulra is az ültetés, és keményebb lett a rugó is. És jött a szomorú hír: ők már nem foglalkoznak műszaki vizsgáztatással. Megkaptam a címet, ahová ők viszik a kocsikat, rögtön felülkerekedtem, és elvittem hozzájuk előzetes felmérésre.
Nagyon korrekt a cég, nem kell fizetni az előzetes felmérésért egy fillért sem, amennyiben oda viszem vizsgáztatni. A tapasztalatok azt mutatták, hogy nem kell megkérdeznem, mi lesz, ha nem oda viszem vissza: eléggé korrektek voltak.

Bár a műszer nem mutatta ki a csapszeg lógását (ami érdekes, mert legalább fél centit mozgott ide-oda), ellenben a tűzfalam határozottan mozog kormányzáskor. Ezért mindenképp "meg kellene járatni a csapszegeket". Mondom magamban, ezzel nem szórakozom, csere, azt' kész. A váltómból szivárog az olaj, ezt szóvá is tette, bár az általa említett okokkal ellentétben ennek az az oka, hogy a féltengely-cserekot kicsit túltöltöttem (majd' 4 decivel), és még mindig nem sikerült kijönnie :D . A váltótartó bakom szakadt.
Fék- és rázópadi eredmények pedig kihozták, hogy az első fékem 31%-os eltérést produkál, ami nem jó, ellenben rossz, viszont a gátlóim teljesen szuper értékeket hoztak.
A sikeres vizsgához a féket kell tehát összeszednem mindenképpen, hangzott a javaslat. Van rá három hetem, mondtam magamnak, és hazaindultam.

Otthon először felhajítottam két másik dobot, de mivel azzal is éreztem az oválisságot, ezért elmentem vadászni új dobokat. Vörösvári boltban fél nap alatt meg is hozták, a szerintük gyári, szerintem meg valami osztrák fékeket, meg az olasz betéteket.
Otthon neki is ugrottam, már nem is tudom melyik nap, először csak a hátsóknak. Az eredmény nagyon jó lett, a fékek határozottabban fognak, a kézifék pedig egy álom lett :) Bár a bal hátsó még befogott néha, bár pár piszkálás után teljesen tökéletesen működött.
Utána következő napon (ami azt hiszem múlt hét szerdán volt) nekiálltam az elsőknek. Első körben a bontóból szerzett, lógás nélküli, Hollo által ajánlott fékfolyadék-kúrán átesett tengelycsonkok jöttek, amelyek gyönyörűen mozogtak. Jobb oldali lejött, fel az új, fel az új fék, fel a dob. Majd ugyanez a baloldalival is. A frissen szerzett gömbfej-kinyomóval egy álom a művelet, egyszer sem kellett kalapácsolni. A leszerelt tengelycsonkok könnyebben jártak, mint a felkerültek, csak az a baj, hogy gyakorlatilag minden irányba :)

A jobb első fék viszont rendszeresen befogott, a vasalás, és a többszöri hézagállító-birizgálás után sem lett jó, majd Andrei és Hollo javaslatára kapott egy -jobb híján- bontott felső visszahúzó-rugót, és láss csodát szépen működik.
Az elkövetkező napok a fékek bejáratásával teltek, azaz ahová lehetett, kocsival mentem, hogy lehetőleg a műszakiig egyformán fogjanak.

Csütörtökön Viandréknál kicseréltem a váltótartó bakokat, illetve viandr segítségével megpróbáltunk még ültetni a kocsin. Sajna nem jött össze :\(
Viszont, ha már a kocsi elejét szemléltem aknával, itt volt az ideje a kürtnél lévő merevítést visszahegeszteni a homlokfal alján lévő merevítéshez, ha esetleg neadj Isten vontatni kellene, ne a laprugóhoz kelljen kötni (illetve alapjáraton bután nézett ki a himbálódzó homlokfal :) )

Viszont az aknából láthattam, hogy a tűzfalam továbbra is mozog kormányzáskor... Majd kiakasztom a kormánymű karjából a gömbfejeket (ha már van hozzá célszerszám :D :D :D ), megnézem, hogy üresen hogyan mozognak. Ugyanezt a segédirányítóval is, aztán majd kiderül remélhetőleg, mi az oka. Bár a tűzfal valószínű elfáradt annyira, hogy továbbra is mozogjon :S

Szombaton gondolt egyet a gyújtásom, és valami keh lelte. Erősen trafó-gyanús lett a dolog, bár először az elektronikára gondoltam. Lekötöttem, a trafón lévő zavarszűrő kondit feltettem a megszakító vezetékéhez, így működött, kábé 5 km-ig, majd megdöglött. Szerencsére volt nálam rendes kondi, az felkerült a helyére, és nagynehezen hazajutottam (továbbra is mindenféle gondja volt).

Másnap reggel pedig nekiálltam az elegant gyújtásnak. Egész napomat rászántam, tehát nem szivathatott meg. Átnéztem még egyszer a kábelezést, a jeladó légrést, a trafót, azaz mindent, amit csak tudtam. Méregettem szkóppal mindent, amit tudtam, de nem segített sajna. Miközben a jeladót méregettem, azon agyaltam, hogy mi van, ha rossz irányban érkeznek az impulzusok... Fogtam szépen, megfordítottam a jeladó vezetékeit, és láss csodát: működik :) .

Utána jött a karbitálca, amit KG hozott nekem, gyorsan beszereltem, a szívócső-kapcsolónak kerestem egy helyet (mert a gyári felfogató-füle hiányzott sajna). Így nem valami szép megoldással felkerült baloldalta a motortérben, némi hilti-szalaggal a légbeömlő mögötti műanyag lemezre. A már megszokott Ariete csővel vezettem oda a depressziót, szóval minden olyan volt, ahogyan elképzeltem.

A jeladó vezetékeit máshol vezettem el, hogy minél rövidebb legyen a vezetéke, ezzel is növelve az esélyét annak, hogy nem veszik el az 5V-os feszültség.

Még szkóppal állítottam a jeladón, ami határozottabban parás, mint a hagyományos gyújtással: vagy a szíj koptatta a bőrömet, vagy a piszkálásra használt csavarhúzót kapta be a szíjtárcsa. Mindenesetre mindenféle egészségkárosodás nélkül sikerült abszolválni a 10°-os alapelőgyújtást. A gyári könyvben lévő grafikonok szerint csinálja az előgyújtást is körülbelül, így úgy gondolom, sikerrel jártam.
Az eddigi tapasztalatok, hogy az autó ugyanolyan jól indul, meg jól megy, mint eddig, viszont az emelkedőket határozottan jobban veszi, mint korábban. Bár még mindig nem tudom levillogni a suzukikat felfelé dobogókőre (sem az sv-ket, sem a dr-eket, sem pedig a swifteket :D ), viszont nagyon jó, hogy kicsit dinamikusabb a gép.

A régi elosztót, trafót, mindent bennhagytam, egy esetleges műszaki hiba gyors kiküszöbölésének érdekében, bár bízom benne, ilyen nem lesz. Minden esetre a tartalék kondi is milyen jól jött ;)

Próbálgattam a fordulatszám-mérőt is, először a djsms féle gyújtással, majd anélkül. Mértem mindenféleképpen, majd miután láttam, hogy a trafón nincsenek az önindukció miatti ~100V-os tüskék, rá mertem kötni direktben is. És tádámm: működik, minden további nélkül. Bár továbbra is lassú, és 4-5 ezres percenkénti fordulatnál ingadozik, ezt betudtam annak, hogy nem árnyékolt vezetéken megy előre a jel.

Próbálgattam az etanolt, fele-felesben, de egyelőre nem győzött meg. Bár az autó ugyanolyan jól indult, viszont nehezebben melegedett be. A tankolás bonyolultságáról meg inkább ne is beszéljünk. A fogyasztásom sem lett az igazi, mint régen, szóval megmaradok a 95-ösnél, ha már egyszer nincs előírt 92-es, akkor inkább a hozzá legközelebbi kerüljön bele.

Az etanolt nem felejtettem el, de az biztos, hogy a polskiba nem fog kerülni több. A justyval majd eljátszom ezzel, ott seperc alatt tudok tisztán is járni vele.

Szereztem egy régi autoklubos matricát, amolyan "25 éves tözstag", de nem tudom, kitegyem-e, és ha kitegyem, akkor hova?
Viszont a napokban egy régi vágyamat képező matricával kezdtem el foglalkozni. A netről letöltött képet határozott pohotshoppolásnak alávetve elvittem a kedvenc dekorosaimhoz, akik közölték, hogy ebben a méretben legalább 5 a4-es oldalnyit kéne megrendelnem, az viszont nem olcsó. Ja, és vagyok kellőképpen getszi ahhoz, hogy ne legyen másnak könnyen ilyen matricája. Ha szeretne, küzdjön meg érte. Ha nem is annyira, mint én... Mert gondoltam egyet, hazamentem, és egy okos trükkel, meg kábé másfél óra ollózással egy dekor-matricával sikerült megoldanom, nekem megfelelő minőségben. Bár kicsit szélebbre kellett volna felragasztani, azt hiszem, így sem rossz :)

Ma elvittem a műszaki állomásra, ugyanis mondták, hogy bármikor vihetem. Sajnos ez a mai napra pont nem volt érvényes. Ellenben holnap reggel 8-ra már mehetek. Elmondtam, mi mindent cseréltem, és hogy a váltó gumiharangjait, tömítéseit nem cseréltem, hogy ez gond-e? Azt mondta, hogy az adatlapra fel fog kerülni mint kis, kijavítani való hiba, és ha a fékekkel minden rendben, akkor elvileg nincs akadálya a sikeres vizsgának. Én azért még kicsit aggódom, de hát minden vizsga előtt ez van :) .

2010.08.20. Péntek

Igazándiból most időrend szerint a Pugról kellene írnom, de egy blogba annyit írni, hogy "kipufogósor tömítést cseréltem mindenféle szívás nélkül", nem valami tartalmas.

Szóval most más jön. Most Polski. És nem ám "jajj de jó", bár a végeredmény az lett, a művelet maga volt a kőkemény szívás!

Múlt héten kaptam a hírt, hogy megérkezett az elegant spirál, amit Motopolnál rendeltem. (aki nem emlékezne, olvasson vissza, Sportos Csirke óra ügyben).

Ma úgy szerveztem a programjaimat, hogy el tudjak érte menni, így is tettem. Még előtte napon beszereztem egy tűszelepet is, remélve, hogy ez megoldja a leállós-problémáját a kocsinak. Hazaérve rögtön neki is kezdtem a Polskinak (mert nem polskival voltam előtte :D ). No de ugye, a hüjegyerek nem ám karbinak áll neki, aminek jónak kéne lennie, hogy másnap gondtalanul utazhasson a Balcsira! De nem ám!

Rögvest nekiugrottam a műszercsoportnak. Miután beállítottam a megfelelő megtett kilométereket, elkezdtem szétbontani a régit, ami kijött szépen, ahogy kell. Újat elkezdtem méregetni. Mindenek előtt a fordulatszámmérőre voltam kíváncsi, ugyanis eddig nem foglalkoztam vele. Először megküldtem jelgenerátorral, már akkor láttam, hogy sajnos ez négy hengert fog mérni (mondjuk ez logikus is, de ugye, az ember reménykedik :) ) A djsms féle elektronikus gyújtásnak van egy szabad kapuja, ami szép négyszögjelet ad ki magából, ez pont alkalmas lesz a műszer vezérlésére. És így is lett. Aki esetleg ilyen műszercsoporton gondolkodik, szólok neki időben: megszakítóra, trafóra kötni lehet, de nem ajánlott, mert rövid időn belül megtudhatjuk, hogy ez is füsttel működik (ha kijön belőle, nem megy). Ugyanis eredetileg ezt a motorvezérlő vezérli, ezáltal kihagyták belőle azt a pár alkatrészt, ami azért felelne, hogy a trafó által, önindukció miatt keltett 100V-os csúcsok ne vágják haza a szerkezetet. Zárójel bezárva.

Nekiestem a műszernek, szerencsére pár perc alatt meg is volt a megoldás. Nem írom le, hogy mi, mert lehet, egyszer még ebből jól fogok keresni :) A lényeg, hogy eléggé precíz szerkezet van benne, mikrokontrollerrel, meg ilyesmi nyalánkságokkal :)

Mikor láttam a fényt az alagút végén, hogy ebből még lehet valami, nekikezdtem a bowden cseréjének. Hát, mit ne mondjak... Rég szívtam már ekkorát. Az, hogy a csavarok nem jöttek le könnyen, az oké, az viszont, hogy a kárpit alatt olyat találtam, amire aztán tényleg nem számítottam, az már nagyon nem oké... A segédirányító-kar mellett akkora rohadás van, mint egy 3 éves jóllakott gyerek esti szarja. Még a szín is passzol, csak ez nincs szétkenődve a pelusban... Hát faszom...

Mindegy, tovább cseréltem a bowdent, kifűztem a régit. Persze az olajemelő most adta meg magát, és a kocsit sem volt könnyű felemelni úgy, hogy le van ültetve. Lényeg, hogy a problémát megoldottam, az új bowden (szóismétlések elkerülése miatt spirál) bekerült nagy nehezen, itt már azért határozottan kurvaanyáztam ám az összes lengyel konstruktőr anyukáját, ami valójában olasz, de mindegy.
És ekkor jött az igazi hubaszki: mikor rendezném a spirált (ami korábban bowdenként szerepelt itt) a helyére, miután nagy nehezen felszenvedtem a váltóra, bepréselve magamat az ingatag emelő és akku+tégla által alátámasztott autó alá, látom: a spirált (azaz a bowdent) faszán átfűztem a kézifékbowdenen (kötélen)... Az autót már nagy nehezen visszaeresztettem földre... Aztamocskos... Semmi baj, lekötöm a karról, és jó lesz. Persze, ezelőtt illett volna gondolkodni is, ha már a bowden befűzésekor nem jött össze, hogy ez így mocskosul nem lesz jó. És tényleg nem lett jó... Na, akkor autót felemelem... közben eszembe jutott a szenvedés a váltónál, a kocsi alatt... Nem emelem fel... Eljutottam oda, hogy pont leszarom, hogy nem így kéne, levágtam a gumi tömítést a bowden óra felőli végén a 'csába, halál nyugodtan végigrángattam a kikúrt kurva alagúton, megigazítottam úgy, ahogy kell, majd megint teljes nyugodtságban végigtéptem, izé, húztam a kardán alagúton, majd mindent a helyére.

Király. A műszercsoportot beszabtam a helyére, a keretbe (ugyanis a fülek nem kompatibilisek), sikerült megfogatnom, áll rendesen. Nagynehezen betettem a kábeleket is, minden visszakerült a helyére. Persze, hülyegyerek ilyenkor próbálja ki... Hát, a háttérvilágítás olyan kegyetlenül ergya, hogy aránylag szar, tehát semmit sem látni a bal oldalából...

Na, akkor műszercsoport ki, izzók nagy nehezen kicserél, műszer vissza, örül. Szép lett. Persze nem próbáltam ki még mindig, ugyanis karbit kellett szerelni.

Hanyagul leszedtem a fedelét, kicseréltem a tűszelepet, ami gyanúsan fos volt, beállítottam az úszószintet, mert az aztán tényleg érthetetlen volt. Andrei segített, mert egyszerűbb volt msn-en megkérdezni, mint a könyvet kinyitni. Szóba került a skoda vízhőmérő, amit ő szeretne üzembehelyezni egyéb hőmérsékletek mérésére, amikor jött a villám: a büdöscsába, kihagytam a hőmérő kábelét... ááááárghhh... na mondom, az órát már nem szedem ki többet ma.
Visszamentem, beállítottam az úszószintet, összeraktam, állítottam co-t, jónak tűnt, mentem egy-két kört, állítottam, még jobbnak tűnt, örültem.

Majd este elindultam egyet autózni a környékre. Természetesen a probléma nem szűnt meg. Már gyanús volt, hogy kitekerem teljesen az alapjárati fordulatszám csavarját, és még mindig 1000-es percenkénti fordulaton pöfög. Menet közben motorféknél rángatott, durvább motorféknél durrogott, megálláskor néha le-leállt, szóval csak úgy, ahogy  nagykönyvben meg van írva.

Hazajöttem, és akkor gondoltam egyet, mondom, én ezzel most nem akarok szívni, Niki motorjáról lekaptam a felújítás óta alig 2 ezer kilométert futott pöpec karbit, feltettem, indítóztam, be is indult elég hamar, és láss csodát: gyönyörűen jár. De olyan gyönyörűen, hogy csak na. Kicsit piszkáltam a co-t. Holnap hajnalban próbakörözöm majd, aztán hajrá.

Még annyit tettem, hogy lelazítottam a bal oldali laprugótartó csavart, hátha az a helyzet vele, mint amit Piszmogi írt: felemelve húztam meg a csavart, szilent pedig nem engedte tovább csavarodni, ezért állhatott meg egy centivel magasabban az az oldal. Remélem így lesz. Most járkálok lelazított-kontrázott anyával, remélem elhagyni nem fogom a csavart, illetve remélem, beválik a tipp.

Találtam egy régi gyertyakábel-készletet, ami szar volt, de azért eltettem emlékbe. Nem is bántam meg: a kis gumikarikák megvoltak rajta, ami a termosztátház és szelepfedél-felfogatásnál szükségesek. Nekem ezek hiányoztak :)

A sebességmérőről a tapasztalat az, hogy kurvára bejön, bár a fordulatszámmérő kicsit bárgyú, lassan reagál, elképzelhető, hogy az 5 V-os vezérlés lehet a gondja (djsms féle gyújtásból). A sebességmérő atompontos, kis sebességnél sem ugrál, jól látható mindegyik karakter. Tüzelőanyagszint-jelző nagyon profi, nem játszik ablaktörlőset földúton :) Szóval bejön. Most már csak ki kellene fizetnem :)

Na, ezek történtek mostanában. Balatonon megejtek egy motormosást, meg meghúzom az olajteknő csavarjait. Illetve a dekor-boltban veszek átlátszó, öntapadós kültéri fóliát, mert a találkozós matricák elkezdték megadni magukat. Nem szeretném, ha akár egy is eltűnne közülük.

2010.06.11. Péntek

Nem tudom, meséltem-e, hogy kaptam CincinlovagEgértől egy pár hátsó gátlót.

Azt múlt hét hétfőn elvittem egy szakihoz, akit az előző GTI tulajdonosa ajánlott. Nagyon korrektek voltak, kapásból nem hajtottak el a fenébe, tehát ez már jó pont. Elmondtam, mi a problémám, és hogy mit szeretnék (kocsi leült pár centit, erre már nem akar dolgozni a gátló, és nekem ez nem tetszik, tessékszíveslenni felkeményíteni a bácsinak a gátlókat, hogy tudja hozni a gyári értékeket. Vagy kicsit keményebb is lehet. Köszönömszépen a szívességét a bácsinak!

Mondta az ürge, hogy sok a melójuk, péntekre elvileg el fog készülni, de biztos ami biztos telefonáljak rá csütörtökön, akkor meg tudja mondani, hogy készen lesz-e? Előreláthatólag 6-7 ezer forintba fog fájni a kettő darab. Felírtam a két telefonszám közül a 70-eset, merthogy Vodás vagyok (ellenben Balázzsal és a kék törpével). Na, ezen a számon pont nem tudtam elérni őket. Sajnos csütörtökön még nem volt készen, így erre a hétre tolódott a dolog. Tegnap, azaz csütörtökön tudtam elmenni érte. A kettő darab gátló munkadíja együtt volt ötezer forint. Ennek örültem, mert pont annyi volt nálam készpénzben :) .

Mai napra jutott az a csodás feladat, hogy kicseréljem. Meglepően könnyen ment a művelet, miután Cincin megmutatta még az ő kocsiján, hogy a lengőkaron lévő lyuk pont arra való, hogy ott kivegyem a kicsavarozott alkatrészt. (Én CsuTee váltószereléséhez hasonló módszerrel kezdtem volna neki :D :D :D De végül nem így lett :P )

Még próbakör előtt lenyomtam a kocsi hátulját, és örömmel tapasztaltam egyrészt, hogy nem olyan könnyű, mint előtte, másrészt, hogy csak egyet lök vissza, nem pedig hármat-négyet. Ennek már nagyon örültem.

A próbakör remek volt, bár a GTI miatt olyannyira el voltam szokva a kispolskitól, hogy elfelejtettem a gázt negyedénél tovább nyomni, majd csodálkoztam, hogy nem akar gyorsulni. A kocsi remek, valóban hozza azt, amit elvártam. Ellenben most az eleje tűnik kicsit könnyednek. Majd elválik, mert elképzelhető, hogy a Pug miatt van ez, hogy abszolút elszoktam egy hét alatt a Poláktól.

Az már biztos, hogy a GTI első gátlóit is rájuk fogom bízni. Korrekt áron dolgoznak szerintem, és -reméljük a hosszabb távú tapasztalatok szerint is- megbízhatóan.

Röviden ennyi történt a Polskival mostanában. Garázsban áll, és várja a talit :) . Képet majd kaptok később.

Ezúton is köszönet Cincinlovagnak a kiszerelt, és hibátlan gátlókért! Ha nagy leszek, meghálálom :)

2010.05.30. Vasárnap

Gyors blog a Polskiról, hogy utána mesélhessek a Dzsasztiról. Bár az kicsit odébb van még.

Szóval, nemrégiben voltam Cincinlovag kollégánál ismét, az autóját elkezdtük összerakni (még jómúltkor). Legutoljára cseréltünk gátlókat is, ami azért volt nagyon jó, mert a régieket -amik mellesleg hibátlanok- megkaptam.

Ez azért nagyon jó dolog, mert az ültetés óta a hátsó gátlóim megszűntek üzemelni. Egész pontosan az egész hátulja himbálódzik a legkisebb úthiba miatt is, illetve fékezéskor a hátulja jelentősen megemelkedik, ezáltal határozottan, érezhetően romlik a fékhatás. Ennek márpedig az 50%-as sem rossz minőségű fenyő (gy.k.: fele sem tré fa . A kiszerelt gátlók azért jöttek jól, mert elviszem majd a lengéscsillapítós bácsihoz, aki remélhetőleg felkeményíti nekem olyannyira, hogy legalább a gyári rugózást tudja hozni a rendszer. Pesterzsébeten van egy ilyen szaki, jóbarátom ajánlotta (Juli kocsijának ex tulaja, konkrétan a ZsöTöI-ben is az általa keményített gátlók vannak).
Ha minden igaz, holnap viszem el hozzá.

A másik említésre méltó dolog, hogy 89500 kilométer környékén járva megejtettem egy olajcserét. Az olajam erőteljesen fogy, mint már korábban meséltem róla. A furulyagumik hibátlanok, az olajteknő tömítés új, leeresztő csavar meg van húzva, továbbá a szimering sem szórja. Kizárásos alapon maradt az olajgomba alatti réz alátét. Erre enged következtetni az is, hogy azon a részen van mindig friss olajsár. Szóval a gombát kiszedtem, és ha már kinn volt, beszereltem egy korábban bontottat. Még márciusban csinált néha olyat, hogy gondolt egyet, és nem világított gyújtás ráadásakor. Igaz a probléma akkor nem jelentkezett többet, de nem szeretném még egyszer megkockáztatni, nehogy egyszer akkor ne világítson a visszajelző, amikor éppenséggel kellene.

Leszereltem egyúttal a szíjtárcsát is, hogy végre felszerelhessem az elegantét (aki le van maradva pár lépéssel, annak röviden: kéthengeres csinkve/szejé került rá). A képeken látható a különbség.

Olajból a már jól megszokott Valvoline került bele, anyagi okok miatt viszont most nem Top Guard, hanem csak sima félszintetikus. Remélem nem lesz belőle különösebb gond, bár a márkában vakon megbízom, bízom abban is, hogy nem jelent ez majd problémát.

Ha már ott voltam, akkor felszereltem a nanoplex gyújtást. Sajnos megint valami nem stimmel: a jel nem nagyon akar ott lenni, ahol kellene. 10° helyett csak 8° körül van, a vákumkapcsolóra nem reagál, és a fordulatszám növelésével szépen elindul utógyújtás felé (egészen +20°-ig, csoda, hogy jár). Kimértem minden szálat, minden a helyén van, jól van bekötve, szóval nem értem.

Nagyon úgy fest, hogy nem csak a szíjtárcsám, hanem az elektronikám is egy 700-as balra forgóé. Legalábbis az ellenkező irányban elmozduló gyújtási időpont erre enged következtetni...

Lassan kezd elegem lenni ebből a szerkezetből. Nagyon nem akar ez nekem összejönni :\( :\( :\( :\(

Ezek voltak a történések röviden.

2010.05.26. Szerda

Összegyűlt megint egy adag blogolnivaló.

Az autó nagyszerűen üzemel szerencsére, ettől függetlenül folyamatosan ad tennivalót. Szerencsére viszont semmi gond nincs vele, ami miatt üzemképtelen volna.

Hétvégén kinn voltunk a nyaralóban Julival. Hétfőn alaposan kitakarítottam a kocsit, és lemostam kézzel, szivaccsal, slaggal. Ahogy illik :) . Utána pedig políroztam egy adagot. Ráadásul géppel. Nagyapám már régen megvette ezt a ketyerét a Lidl-ben, de nem merte még használni.

Személy szerint a kézzel való polírozgatást fogom választani a továbbiakban. Bár nagyon fárasztó, és gyakori, hogy felemás lesz a kocsi (vége felé elveszti az ember a türelmét, erejét), nekem továbbra is az jön be. A géppel sajnos a csomagtér-tető és a kocsi teteje olyan erősen berezonált, hogy azt hittem, ledobja magáról a festéket. Szerencsére ez nem történt meg. Arról nem is beszélve, hogy a kocsi tele van olyan nehezen elérhető helyekkel, mint amilyenről a fogkefe-reklámban szoktak beszélni.

A végeredmény azért szép lett, leszámítva, hogy még kézzel dolgoztam rajta egy kicsit. Persze én hülye, a végeredményt nem fotóztam le. Csak másnap, akkor is mobillal, ahol nem volt valami színhelyes sajna... :\(

Szereztem tömítést az olajgomba alá. Remélem ezzel meg is szűnik az olajszivárgás a kocsiból. Mert eléggé fogy az olajam sajna. Most lesz benne a 9 ezredik kilométer, és az ötödik liter olajat töltöm utána, hogy ne a minimumon legyen a nívó. A blokk azon része friss olajpárával tarkított, és mivel a furulyagumik hibátlanok, egyedül arra tudok már csak tippelni.

A napokban beszerelem a másik (és remélhetőleg már jó) szíjtárcsát az elegant gyújtáshoz, és ezzel egybekötve akkor leeresztem a maradék olajat, és feltöltöm újjal. A szokásos Valvoline kerül majd bele.

Tegnap voltam a volt munkahelyemen, az Opel szervízben Solymáron, és mivel annyira nincs munkájuk, gyorsan "kölcsönkértem" a fék és lengéscsillapító-padot. Végigmértem a két tengelyt, és az eredményt kinyomtattattam. Ugye már régóta mondtam, hogy darabosan fog a fék, mintha az egyik dob elöl ovális lenne.
Na, sikeresen kiderült, hogy bizony van kis gond elöl is, és hátul is. Bár a számítógép szerint a műszaki vizsgára alkalmas, de engem nem hagy nyugodni.

Elöl baloldalt 15%, jobboldalt 27% a fékerő ingadozás. 30% a megengedett, tehát eléggé a határán van a határértékben. A súrlódóerő is eszerint alakult: baloldalt 95, jobb oldalt 68N. Fékerő értékelés 126% ( :D ), Bal-jobb eltérés 1%.

Hátul az eredmény más lett: a baloldali fékerő ingadozás 25%, jobb oldalt pedig 7%. Viszont a súrlódóerő mintha köszönőviszonyban sem lenne vele: baloldalt 104N, jobboldalt pedig 68N. Fene se érti ezt :) . Bal-jobb eltérés 22%, fékerő értékelés 94%. Teljesen alkalmas.

Kéziféknél 18% volt az eltérés. Röviden ennyi.

A gátlók is teljesen tökéletesek, elöl 70%-os, hátul 64%-os maradék talperő, míg hátul 62% és 50% maradék talperő volt. Ezek nagyon szép eredmények, állítólag :) .

Szóval megnyugodtam, hogy a gátlóim hibátlanok. Pedig Pocok anno mondta, hogy azok legyenek az elsők, amiket kicserélek, mert tuti rosszak :) :) :)

Mai napon pedig hirtelen felindulásból elintéztem, hogy a kocsi ne tudjon kiállni a garázsból. Egész pontosan beszereltem végre hátulra is a csüccsenős rugókat. Eléggé idegesített, hogy az eleje már leült rendesen, és amolyan szimat-üzemmódban állt az úton. Bár nem volt nagyon feltűnő, engem zavart.

Szinte mindenféle gond nélkül sikerült a művelet, Marczin Robi tanácsára nem bontottam meg a gömbcsuklót. És tényleg, simán ki lehetett billenteni a helyéről a rugót, természetesen miután a gátlót lekötöttem.

Összeszereltem, toltam előre és hátra a garázsban fél-fél métert, majd szépen beállt a helyére. Ezután fikszre húztam a gátló csavarjait, és tádám: a kocsi leült. Bár érdekes, az eleje meg most magasabban lett (eddig éppenhogy volt fél centi a gumibak és a rugólap között, most megint másfél centi van). Azt hiszem, a gyeprácskő megint visszamehet egy pár hétre :D .

Nagyon mutatós lett a kocsi, bár eddig csak garázsban élvezhettem a látványt :) Nemsokára elviszem futóműveshez, bár előtte még tengelycsonk-csere.

Ha pedig már a témánál vagyunk: bontóban kiszúrtam egy polákot, amin nem kotyogtak az első csonkok. Bontós Tomival (mert Tamás a neve :D ) le is zsíroztam a függőket. No, nem fizikai értelemben, hanem úgy szóban megállapodtunk, ötezer forint / 2db áron. Mai nap jutottam el oda, hogy akkor ezeket el is hozzam. Készséggel leszerelték, majd "nincskedvemleszerelniajándékmegúgysemkellsenkinek" indokkal megkaptam kompletten, fékdobbal, kerékaggyal mindennel együtt. Ennek nagyon örültem, mert így is nagyon kevés az itthon lévő kábé öt pár.
Elkezdtem lebontani. A kettő közül az egyik teljesen tökéletesen jár, a másik viszont be van rohadva. Hollo mutatta, hogy ez a legkevesebb: pár hónapos fékfolyadékos kúra, és a szerkezet újra veszi majd a zsírt, és teljesen tökéletes lesz. Ennek fényében elkezdtem alaposan letakarítani, és a szilent részénél bekentem alaposan fékfolyadékkal. Remélem, holnap már ki tudom ütni belőle, hogy ténylegesen a csapszeget úsztathassam a lében.
Addig még kitalálom, hogy a tökéletessel is el akarom-e ezt játszani, avagy felesleges, és bőven elég bele a friss olaj.

Mellesleg a szerkezetben vadiúj fékbetétek voltak, és kiderült, hogy a dobon is csak a rozsda volt ijesztő: belül egy fél milis válla sincs neki. Minden bizonnyal egy alaposan felújított fékkel van dolgom. A betéteket minden bizonnyal kidobom, de a fékdob tuti ez fog felkerülni. Azért felteszem még valamikor esztergapadra, és megmérjük, hogy ovális-e? De szerintem nem lesz.

Röviden ezek a történések. Képek lesznek, bár nem mindegyik ma készült.

Sőt. Ha jobban belegondolok, egyik sem ma készült :D

2010.04.08. Csütörtök

Nem fogjátok ki találni, hogy mit csináltam tegnap :)

Igen, eljött az ideje, amire már február környékén elkezdtem lelkileg felkészülni: kicseréltem a laprugót!


No, nem ilyen gyorsan, mint ahogy itt fentebb elolvashattátok :) .

Leszereléshez a már jól megszokott előfeszített állapotban leszerelést választottam. Azaz felszerelt állapotban oda gyors-szorítóztam egy zártszelvényt, lelazítottam a csavarokat (na nem ilyen gyorsan :D :D ), majd szépen kivettem.

Felszereléskor a Gyula által javasolt két olajemelős megoldást választottam. Felszereléshez biztos, hogy jobb megoldás, leszereléshez viszont a megszokottat fogom alkalmazni a továbbiakban.

A függőknél a csavarokat már leeresztett állapotban húztam meg, hogy a szilent ne csavarodjon.

Hollo felhívta a figyelmemet, hogy egy jó időbe telik majd, mire újra leereszkedik a kocsi eleje, ugyanis a rugó régen volt felszerelve.

Első métereken kurva magas volt, 100 km után már határozottabban alacsonyabbra került (körülbelül olyan magasságra, mint az előző). Azóta nem mentem vele, viszont a magasságát megmértem, hogy jelenleg hol áll. Az elkövetkezőkben pedig folyamatosan méregetem, hogy tudjam, mikor áll be körülbelül véglegesre.

Jah, és ki ne hagyjam, hogy nem állnak csálén a kerekek, és a rugózás is határozottabban jobb. Nemsokára bekerülnek a felújított tengelycsonkok (azaz, ha felújítottam végre :D ), és akkor utána lehet vinni futóműveshez.

Hátsó rugót egyelőre még nem cserélem ki. Megvárom, míg az első beáll körülbelül a végleges helyére, és csak utána. Nem akarok seggelő polákot :D .

A leszerelt rugó képét érdemes megnézni :)

Mai napom pedig a Vespa összepakolásával telt. Szerencsére eléggé határozottan, és gyorsan sikerült vele haladni. Attól tartok, hogy talán kicsit gyors is volt a tempó. Megint megtudtam, hogy vannak hasonló alkatrészek a polákban és a vespában :) .

Ha minden jól alakul, holnap már röffenthető állapotban lesz. Feltéve, ha a karbit sikerül feltennem. Fel kéne még tölteni a blokkot új olajjal. Természetesen előtte meg le kellene ereszteni a régit :D :D .

Kéne még előre egy külső abroncs (a gagyi 5 ezer, a normális 10 ezer. Polákra is olcsóbb egy darab gumi basszus :D :D :D ). Nem véletlenül került vissza hátulra a régi Michelin. Bordázat még van rajta, annyit meg nem megyek majd vele, hogy elkelljen pár kis repedés miatt új.
Ha megtalálom, holnap előre felkerül a pótkerék. (mert ehhez a motorhoz olyan is van ám :) )

Röviden ennyi történt. Remélem legközelebb a teljesen kész állapotról mutathatok képet!

Jah, és Cica-rovat, Lajoskának szeretettel. Ma került hozzánk ez a kóbor állatka :) . Nagyon ari :)