Címke: borítás (1)

Tevékenységtérkép

2009.11.01. Vasárnap

"Ma majdnem meghaltunk!" by CsuTee.

Személy szerint én kétszer is. De végül nem így lett, ilyen könnyen nem szabadultok meg tőlem :D

Remélem most nem veszik el az összes beírt dolog, mert kicsit idegesítő tud lenni. Olyan, mint melóhelyemen a számlázó programban a "nyomtat" és a "sztornó" gombok egymás mellett vannak. Néha vicces dolgok jönnek ki belőle, amik meg tudják fogni a fizetésemet :D

Szóval, Kaposvári Tali megvolt, mint már írtam, nekem Subaruval lett végül. Sokan kérdezték tőlem -jogosan- hogy mi a tosz van már a kocsimmal. Miért nem foglalkozom vele, miért nem írok róla, meg úgy különben is...

A szombati ebédkor Hollóékkal kerültünk egy asztalhoz, ahol ő kifejtette a véleményét, hogy bizony már be kéne azt a kocsit fejezni, nem holmiféle subarukkal szarakodni. Természetesen nem ezekkel a szavakkal, de a mondanivalója körülbelül ez volt :) Asszonypajti is jelen volt, és ő is helyeselt végig, aminek a következménye az lett, hogy azóta folyamatosan piszkál, hogy kéne már dolgozni is a kocsin.
Az anyagi helyzetem úgy alakult, hogy jelentős pénzt félre tudtam tenni a fényezésre -amit le is kötöttem a számlámon, mielőtt véletlenül elköltöm-, úgy gondoltam, mostmár tényleg haladni kell a dolgokkal.

A mostani hétvégére esett a választás, szombat félnap és vasárnap, hogy a garázst -már megint- összetegyük, hogy alkalmas legyen a szerelésre. Mindezt kicsit hátráltatta, hogy unokatesóm, aki a borogatásban lett volna a segítségünkre, hozott egy kis melót: egy '78-as mk I VW Scirocco-t, amit nemrég vett jutányos árun, a hozzá mérhető állapotban. Igazándiból kívülről nem vészes, a kárpitokat viszont nem mertem megmozdítani nagyon. A hiba, hogy gyakorlatilag semmi sem működik a kocsi hátulján, elektromos szemszögből. Végülis két órás szívás után sikerült a kocsit olyan állapotra visszahozni, mint amilyen állapotban megérkezett (mindezt egy biztosíték-tábla leszereléssel megelőlegezve). A késői, és hideg időre való tekintettel a kocsi szerelését a mai napra halasztottuk.

Mai nap pedig nagyon szép időre virradtunk, és tényleg dolgoztunk is: a kocsit átrángattuk kis bútor-mozgató görgőkkel és emelgetéssel a garázs túloldalára. Hoztam pár gumit... Aztán később hoztam pár használaton kívüli autógumit is, ugyanis a szerelés szempontjából erre volt szükség: lefektettem őket oda, ahol a kocsi eddig állt, méregettem, majd ketten kicsit megemeltük, hogy megnézzük, helyileg hova fog "esni" :D . Végül olyan hevesen emeltük fel, hogy kapásból fel is borítottuk. Ez kicsit viccesen jött ki, mikor elvileg lett volna, aki segít ebben a műveletben. Mindenesetre a dolgozhatnék -nomeg a sok gyúrás :D :D - segített a haverok helyett. Kicsit csálén állt, így igazgattunk rajta. Mondjuk majdnem ránk borult (ekkor volt az, hogy majdnem meghaltunk), de végülis megállt valahogy. Egy deszkát is kapott kitámasztásként. Juli azonnal neki is látott a spaklival kapargatni. Hőlégfúvó nélkül, mert ő úgy szereti.

Aztán nekiláttam azért a subarunak kicsit bütykölni, de erről majd holnap írok blogot.

Végül meguntam, és visszajöttem szerelgetni. Julinak közben haza kellett mennie, ettől függetlenül én azért még folytattam a melót. Visszakerült a garázsba a szieszta tűzhely, hogy ne fázzunk majd, ha eljön a garázs-fűtési szezon.

A kocsi aljáról lebontottam végül a kormányművet, meg a segéd-irányítókart. Nem volt vészes, rosszabbra számítottam. Mondjuk a kormánymű kábé öt éve lett felújítva. Ettől függetlenül szükség lesz még egy kis javításra, mert eleresztett magából az idők alatt kis olajat. Holtjátékkal szerencsére nem volt gond. De majd ha szétbontódik (valaki által, aki ért is hozzá), majd kiderül.

Utána leszedtem a fűtéscsövek fennmaradt részeit, meg a hátsó futóművet, ami még hátra volt ahhoz, hogy tényleg csont üres legyen a kasztni. Mondjuk lehet nem kellett volna lógni a suliból, mikor a "rugóösszehúzó" célszerszám használatának fontosságát tanították. Mondjuk, talán nem a lengéscsillapító csavarjának oldását kellett volna a legvégére hagyni, de mindegy. Szóval, miután mindent lecsavaroztam, csak a lengéscsillapító csavarja volt hátra, nekiugrottam a nagy krovával. A csavar beleszakadt, de a megmaradt csonk összeakadt a nagy alátéttel. Ekkor odasuhintottam a kalapáccsal, majd jött a meglepetés, amire azért gondolhattam volna, ha használom az eszemet -amit a helyéről majdnem kilökött az előfeszített rugó által ledobott futómű-elem. Végülis túléltem, nem haltam meg. Csak majdnem :D .

A másik lengőkarnál már nem volt gond, azt ésszel szedtem le. Kicsit még kapirgáltam az alját, szörnyűlködtem az elbaszott dolgokon, melyek már nem csak a karosszérialakatlan mester, hanem már a saját kezem által készültek. :D De azért nem adom fel, max ebaszom mégjobban.

Végül a fáradtság kellemes érzésével, és egy alapos zuhanyzással zártam eme napot. Ha minden jól alakul, akkor mostmár meló után is tudok rajta dolgzgatni, bár hogy mikor készül el, még mindig ne kérdezzétek. Kezdek odáig jutni, hogy egy-két elemet megint ki kéne cserélni. Vagy úgy általában az egészet elölről kezdeni :D

No, röviden ennyi. Ha eszembe jut még valami, akkor írok öpdétben.