Címke: hó (2)

Tevékenységtérkép

2009.02.18. Szerda

Féltengely-gumiharang v2.2

Azaz megint nekiugrottam a féltengelynek. Megint fura hangot adott, és megint tapasztaltam szomorúan, hogy ledobta a gumiharangot a kerék felőli tengelycsonkról.
Gondoltam tegnap, hogy ma majd jól megszerelem. Az persze nem volt tervbe véve, hogy addigra leesik fél méter hó. Így a mai napot egy jó kis testedzéssel kezdtem, azaz kilapátoltam (lapátoltuk) a kocsit a hóból. Egyelőre csak a bal oldalát.

Elő a szerszámokat, emelőt, meg a funérlapot, nekiláttam kiszedni a féltengelyt. Rutinos voltam, már tudtam, hogy a lengőkart a legegyszerűbb leszedni a kaszniról, és akkor könnyen kicsúszik a váltóból.

Bevittem a meleg pincébe, ahol nekiláttam szemrevételezni. Hát, szerencsétlen kapott mindent, amit lehetett... De még mindig nem találtam magyarázatot, miért dobja le a gumiharangot olyan könnyen... Nomeg, mi a rákért cúszik le másfél centit a váltóból kilógó tengelyről? :O

Nos, a megoldást a piros subaruban találtam meg. A válasz egyszerű. A szerelő, aki összetette, balfasz volt. Igen, az voltam. De rájöttem a hibára, orvosoltam, tehát mostmár inkább vagyok jobbfasz :D

Szóval, a probléma ott volt, hogy anno, amikor kicseréltem a szakadt gumiharangot, nagyon figyelmetlen voltam: a váltó felőli került a kerékhez, a kerékhez való meg a váltóhoz közelebbi részre. Ez azért volt gond, mert a két gumiharang "bár teljesen egyforma, viszont egészen más". Egyik hosszabb, a másik rövidebb. Értelemszerűen az a hosszabb, amelyik több irányba szeret mozogni. Tehát, azt kell a kerékhez tenni. Nos, nekem nem az volt ott, így egy teljesen alászedett kormánnyal, mondjuk járdára felálláskor pont olyan szögben áll a szerkezet, hogy egyértelmű ,hogy szétesik. Igen. Brávó.

Szétszedtem atomjaira a két féltengely-csillagot, jó alaposan kimostam őket benzinben. Hát, jött a kerék felőliből mindenféle csúnyaság. Szemmel láthatóan viszont nem volt ott szerencsére semmiféle bemaródás. Kimostam a gumiharangot is belülről, kiszedtem az összes mocskos gépzsírt. Majd összeraktam már helyes oldali gumikkal, feltöltöttem grafitos zsírral is. A gumiharang rögzítésére kábelkötegelőt használtam, ami sokaknál már bevált módszer. Remélem itt sem lesz velük gond.

Visszaszereltem az autóba. Ekkor tapasztalhattam, mellesleg szomorúan érintett a dolog, hogy valószínű a bal első kerékcsapágy nemsokára cserére szorul. Tele volt mindenféle kosszal szerencsétlen, de sajnos nem tisztíthattam ki, mert csak a szimering rincsolásával lehetett volna. Az meg épp nem volt kéznél új. Viszont, ha majd csere, akkor lehetőleg majd új csapágy is kerül bele.

Minden meghúztam megfelelő nyomatékkal, majd jöhetett a próbakör (a kocsi rendes kiásása után). A kocsi jól vizsgázott, a váltó felől is rendesen a helyén van a szerkezet végre. Remélem, most már nem lesz vele gond. Igazándiból jól esett egy kis meló már a kocsin :) .

Gondoltam, hogy átteszem a pirosról a téli gumikat a szürkére. Már majdnem leszedtem őket, amikor látom, hogy a két elsőn alig van minta belül. Mondom, ennél még a most fennlévő négy évszakos is jobb, ezt nem merem megkockáztatni. Így végül maradt minden a régiben. Két kereket meg nem akartam cserélni, mert 13-asok, a szürkén meg 12-esek vannak, és ahogy elnéztem, nem éppen váltóméret...

Jah, mentem a pirossal is, természetesen. Érdekesség, hogy nem takarítottam semmit előle. A cirka 40 centis hó nem volt neki akadály, úgy állt ki onnan, mint ahogy a könyvben meg van írva. Azt viszont tapasztalhattam, hogy a hó alatt nem csak aszfalt, hanem jég is lehet, illetve azt, hogy a 4x4-es sem feltétlen tapad a jeges, mellesleg 20%-os lejtős úton. És ilyenkor nem poén a keresztben csúszás sem... Nembaj, most már ezt is tudom.

Letakarítottam a többi autó tetejéről is a havat, nehogy behorpadjon, vagy bármi gonja legyen.

Röviden ennyi.

2008.12.20. Szombat

Mert mi is a sör valójában?

"A sör malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital."

Többféle kiszerelésben lehet vásárolni: dobozos, üveges, hordós. Nagyon sok márka, és fajta van. Egy tálca ára márkától függően megközelítőleg 2-4 ezer forint között mozog. Mit lehet kapni a sörön kívül ennyi pénzért? Hát, mostanában már háromnegyed tanknyi benzint a kispolskiba. Vagy másfél kispolski modellt. Vagy egy görbe éjszaka egy vidéki kocsmában. Esetleg 200 dal egy kocsmabeli zenegépből…

No, és mit lehet kapni cserébe még egy tálca sörért?

A következő blog arról szól, miért érdemes lelkiismeretesen autót bütykölni, és arról részletesen blogolni.

 

Egy nehéz nap után hazaérve huppantam be este a számítógép elé a sportülésbe. Levelek olvasása, bejelentkezés msn-re. És hopp, egy új partner kéri, hogy fogadjam el… Abszolút nem volt ismerős. Amint elfogadtam, rögtön köszönt, majd „nem kell egy justy?” kérdést szegezett nekem. A „mennyiért?” kérdésre érkezett „ingyen” választ nem vettem komolyan… Na, mondom, ez vicces lesz… Végigpörgettem az agyamban, hogy vajon egy hétfői nap hol lehet kispolskis találkozó, ahol a kedves márkatársak részegen elhülyíthetnek. De nem jutott ilyen az eszembe. Természetesen miért ne kellene nekem még egy? Elkezdtünk beszélgetni. Még mindig nem hittem el, azok után sem, hogy fotókat, és egyéb infókat kaptam a kocsiról. Mivel külföldről lett behozva, itthon nehézkes lenne forgalomba helyezni. Továbbá elkezdődött egy versenyautó-építési projekt is, aminek folyamán kapott egy bukókeretet, illetve sparo sportkormányt, és egyéb érdekességeket. Megtudtam, hogy Alsóörs mellett van a gép, másnap kapok infót, hogy hogyan juthatok hozzá. A tulajdonos ugyanis pesti, méghozzá a hozzám legközelebb eső részéről. Egy félig álmatlan éjszaka, és lassan eltelő munkanap után (ahol stílszerűen Subarut bütyköltem… csak Imprezát), hazatérve ismét msn-es beszélgetés következett. Megtudtam, hogy a kocsiért nekem kell elmennem Alsőörsre. Le van csonkítva a gép, ugyanis ott lakatosnál van, és a lakatoláshoz előkészítve le lett csupaszítva. Minden másért hidegkútra kell kimennem. A kocsinak viszont ára van: a vadiúj kasztnielemeket (két hátsó sárvédő, illetve két egyedileg legyártatott mérethelyes küszöb) ki kell fizetnem. Mindez 10 ezer forintba kerül majd. Továbbá a sportkormányt vissza kell adnom, illetve a kocsiért cserébe egy doboz sör illeti meg a tulajt. Ezt feltornáztam végül egy rekeszre, mert azért mégiscsak, ha már karácsony, akkor ne csak én járjak jól.

Másnap lezsíroztam a P rendszámot, főnököm nagyon rendes volt, ő ajánlotta fel, hogy inkább azzal hozzam el, ne pedig a szürke rendszámával, mert azzal aztán lehet bukni. Csütörtök munka után magam szedtem le az Imprezáról a P rendszámokat, meghatalmazás, aztán Isten hírével elindultam haza. Még mindig voltak bennem kételyek, azok után, hogy a főnököm is beletett a fülembe egy bogarat. Továbbá nyomatékosított, hogy imádkozzak, hogy estig ne essen a hó, mert különben akárhol vagyok, vissza kell vinnem a rendszámot.

Este átmentem az autó gazdájához. Többek között, hogy elhozzam a két lökhárítót, hogy legalább az ne legyen feltűnő, ha már a küszöb fele hiányzik. Ekkor meggyőződtem róla, hogy ez nem valami átverés. A garázsban szépen rendezett subaruból kibontott alkatrészek voltak. Elhoztam a két lököst, illetve a slusszkulcsot. És itthon ágyba dőlve vártam a holnapot.

Péntek reggel gyors zöldkártya a Fordra, majd végül mégiscsak a szürke Justyval indultam el, a stílszerűség miatt. Ebbe természetesen nem fért bele az első lökös, tehát az végül otthon maradt. Ellenben jól telepakoltam szerszámokkal, benzineskannával, hólapáttal, bikakábellel, pokróccal, hólánccal. Szóval mindennel, amivel egy lerobbanásra, illetve egy havazás miatti elakadásra szükségem lehet.  Pesten felvettem haveromat, aki segít majd az autó hazahozatalában. Kikeveredtünk a városból, és ezerrel indultunk lefelé. Autó a barátságos, és megszokott cirka öt és fél literes fogyasztást produkálta, mindenféle probléma nélkül. Fehérváron megtankoltunk egy noname benzinkúton. Itt vettem észre, hogy a már univerzális tanksapka is eltűnt. Anyum tegnap feltette a kocsi tetejére, majd jól ott is felejtette. Hurrá. A GPS-nek köszönhetően odaértünk a helyre, bár a házszámot nem ismerte a gép, de az udvaron rikító Justy segített.

Megkaptam a slusszkulcsot, és a papírokat a lakatostól. Ekkor már kezdtem felfogni, hogy ez tényleg nem átverés. Feltettem a P rendszámokat (milyen jó, hogy előre gondolkodtam, és hoztam műanyag kereteket, mert az vagy nem volt, vagy törött volt). Miközben kitöltöttem a papírokat, a lakatos beröffentette a motort. Minden probléma nélkül, egy puffanás kíséretében, de beindult. Ekkor meghallottam a komplett 60-as rendszer, és az egyedi sportdob hangját… A kezem beleremegett (a menetlevélben látszik is :D ), olyan szép hangja volt… Mintha nem is háromhengeres autó szólna. Átpakoltam a GPS-t, felöltöztem jól (mivel fűtés nem volt a kocsiban), és kiálltam az útra a géppel. Haver beáll mögém a szürkével, majd indulás. Hát, már az első pár méteren éreztem, hogy ez MÁS. És itt nem a doblemezen lévő tenyérnyi lukakon beáramló huzatra és vízre gondolok (amely lukat végül nejlonzacskókkal alaposan betömtünk :D ). Ez az autó úgy megy, mint egy vadállat. Tuti voltam benne, mert alig 10 perce szálltam át egy ugyanilyen típusú, de más motorú kocsiból :D .

Havernak felvetettem még idefele jövet, hogy hazafelé ejtsük útba a szentkirályszabadjai kihalt lakótelepet, mivel ritkán járok erre, és nekem látnom KELL, illetve ott lehet nyugodtan bródszájdolni a kocsival mások veszélyeztetése nélkül (a fotók is ott készültek). Haver épp száll ki a szürkéből, mondván, hogy „ahhoz képest, hogy ezres, állatul megy”… Mondom, ülj be ebbe… Ment egy kört vele a panel körül… Hát, ő se tudta szavakba önteni. 200 köbcenti, és majd’ 25 lóerő különbség Piri javára. Egy két-fotó, egy-két extra kör, majd zúzás az első kútra. Feltankoltuk mindkettőt, a pirosat vízzel is, mert az kevés volt. Először arra tippeltem, hogy emiatt világít a „Check Engine” lámpa, ami az elinduláskor gyulladt ki. De nem. Körülbelül egy órát mentünk egyhuzamban, majd Székesfehérvár után 20-25 kilométerrel egy körforgalom mellett tartottunk egy pihenőt (valami körforgalom menti kis vendéglő, jó nagy salakos parkolóval :D ). Átültem a szürkébe melegedni, meg összeszedtem az összes létező rongyot, hogy legyen mivel felitatni a sok vizet az utastérből. Remélhetőleg a lakatolásig nem rohad szarrá (nehezen rohadhatna, mert már azzá van mellesleg :D ). Induláskor mex kör… Hááát, állat a négykerék hajtás :D . Ölembe hullt majdnem a sebességmérő. Ekkor látom, hogy a bowden nincs beakasztva. Szóval ezért nem mér a sebességmérő. Visszadugtam, majd alig mentünk 10 métert, a check engine elaludt. Ennyi… 1992-es autó, és a computer figyeli a sebességjelet is (ez magyarázat egy korábbi blogomban felvetett kérdésre, miszerint minek van vajon a műszeregységben reed relé a sebességmérő alatt ;) ).

Már majdnem hazaértünk, az 1-es főútra kanyarodunk épp Zsámbék környékén, ahol hó várt minket. Mi több, hóesés. Namondom, ez vicces lesz. Vagyis haveromnak, mert hogy én gond nélkül megyek majd a 4wd-vel, és a négy téli gumival, az tuti. Zsámbék után már szó szerint vihar volt a vihar, semmit se láttam a pára –helyett- belülről vízzel takart ablakon keresztül. És az oldalsó ablakot is fel kellett húznom, mert befújt rendesen. Tinnye után már csúszkáltak előttem-mögöttem. Én ekkor már bekapcsolt négykerék-hajtással jöttem. Úgy ment a kocsi, mintha száraz aszfalton menne. Megrángattam a kormányt, meg se csúszott. Csak az egyik fékezésnél volt kis csúszás. Piliscsabán az emelkedőn mosolyogva előztük meg a gyorsítósávban leállt autókat. Itt a szürke is meglepően egyszerűen jött fel. Pilisvörösváron felvettük a haveromékat, majd nyomás szántóra. Pilisszántón már 10 centis volt a hó. Mondom, nem bírok várni, ki kell próbálnom. Befordultam a falu egyik legmeredekebb utcájába, ahol a haver lakik, minden gond nélkül feljött. Félreálltam. Haverék kiugranak a szürkéből, én elindulok (minta szárazon mennék :D ). A szürke kicsit csúszkált ide-oda, de az is feljött végül. Otthon betettem a garázs elé, majd lezártam jól. Rendszámok le, majd nyomás a szürkével Pestre. Mivel haveromat is haza kellett vinnem, illetve a hóesés miatt a rendszámok sem várathatták tovább a főnököm :) .  Hát, visszaülve a 2wd-be… Tényleg összehasonlíthatatlan a kettő. Vagyis a piros hasonlóan fekszi az utat kétkerékhajtással, viszont ha bekapcsolom az utat, az megszűnik billegni, szinte rátapad az útra…

Tegnap még átmentem LipTomhoz, mert olyan nincs, hogy én ne dicsekedjek el valamivel :D . Azt kell tudni, hogy a hozzá felvezető út merő sár, mellesleg hegyoldalban lakik, lényeg a lényeg: oda autó fel nem megy ilyen időben. Még a Niva is csúszkált, mint az állat (mondjuk azon szar gumik is voltak… ;) . Ez felment. És igen.

Mai nap kipakoltam a kocsiból, (az új küszöböket, a már leszerelt napellenzőket, kicseréltem a két tükröt –ebben átkapcsolható volt-, leeresztettem a vizet az erre kitalált gumidugós lukakon, kitöröltem szárazra az egészet. Sajnos ezt kétszer is meg kellett tennem, mert nem bírtam ki, hogy ne menjek még egy kört vele :D . Felkerült előre a lökös (a gyári toldat nélkül). Úgy néz ki, a télidőre intéztem egy garázst is kölcsönbe, ahol feltehetem rá az új küszöböket, miután természetesen lemásoltattam egy kifejezetten kasztnielemeket gyártó cégnél.

 

Tervek a jövőre? Bontás semmiféleképpen. Nem azért kaptam, hogy elbontsam, ezzel az erővel mehetett volna a bontóba is. Mivel papírozni nem lehet, csak olyan vagyonért, amennyiért jobb állapotút is kaphatnék papírral, valószínű egy versenyautó lesz belőle. Egyelőre mindenféle komolyabb pimp nélkül, ugyanis prioritásban a kispolák van még mindig elöl, tehát a zsebpénz arra kell. Sportülés, sportkomány, ültetés, sportöv. Az autó szlalomra termett. Kész :) . Egyedül az ülések, kárpitok kerülnek át a szürkébe, mert ezek komfortosabbak, és a komfortot inkább a mindennapi autó igényli :) .

Mellesleg ma már hegesztettem volna, szerencsétlenségemre osztálytársam visszakérte a hegesztőt, mert történt egy kis incidens az ő gépével…  :( . Mese nincs, a következő fizetésemből be kell szereznem egy CO hegesztőt, mert így nem fog elkészülni egyik se… Mellesleg más téren is tudnám használni, nem csak az autók javításánál.

Részletes képek majd legközelebb... :)


Jah, és Buszos Petya a P rendszámos blog kommentjei közötti tippelése állt legközelebb a valósághoz, így ő nyerte meg a szürke Justy hátsó differenciálművét :)



Röviden ennyi :D Kellemes napot! És ne feledjétek: lelkiismeretesen blogoljatok, mert nem csak a regisztrált tagok olvashatják! Lásd az én esetem ;) . Az adományozónak meg ezúton is köszönet!