Címke: lengéscsillapító (5)

Tevékenységtérkép

Közel egy év...

Rengeteg minden történt azóta, hogy utoljára posztoltam. Egyszerűen nem volt lelkierőm írni, most meg bajban vagyok, mert annyi minden történt, hogy nem is emlékszem már, mik voltak.

A legnagyobb változás tavalyhoz képest, hogy a bakonybéli téli tali után KG-nak és Baznak hála új bérelt garázsom lett. Konkrétan Gyula egykori garázsa, amely közös légtérben van KG garázsával. Csupán 10 ezer forinttal került többe egy hónap, viszont polskiból befér akár 4 is, és van három fázis is, ami "benne van a bérleti díjban". Apránként átcuccoltam mindent, Csutee-től szereztem kidobásra ítélt szocbarokk 60-as évekbeli szekrényeket, szóval mindennek helye lett végre. Talán a legjobb és legfontosabb dolog az egészben, a Trabant is végre fedél alá került. Hogy mi és hogyan van azzal, azt majd egy későbbi posztban fogom megírni.

Peuval történő változások, nagy vonalakban, visszaemlékezésem alapján:
- Az új kuplungbowden nem bírta sokáig, elszakadt. Visszakerült bele a kiszerelt, kicsit szorulú, mihamarabb cserélni kell
- Féltengely porvédők ki vannak szakadva, majdnem az összes.
- gázteleszkóp szar hátul
- nagy gázra kitépi a kezemből a kormányt (*)
- néha ropog valami kormányzáskor
- kóvályog az úton
- túl hamar blokkol a kerék

Műszaki vizsga augusztus legvégén lejárt, így nem sietve, nyugodtan leállítottam a kocsit a garázsban. Közben nyomoztam, a kormánykitépés és kóválygás valószínű lengőkar vagy stabilizátorszilent hiba, a ropogás toronycsapágy. Kocsi eleje bakra fel, kerekek le, fék le (munkahenger feldrótoz, hogy ne kelljen megbontani a hidraulikát). Csonkállvány ki, féltengelyek ki, lengőkarok ki. Jobb oldalt egyértelműen látszódott, hogy lötyög az egész szar, baloldalt nem tűnt rossznak, de leszerelés közben az is elszaródott. Ráadásul flexelni kellett a csavart, mert jól össze is volt rohadva. Kikerültek a rugóstagok is. Nos, ott porvédő és ütköző is szar, de mivel a toronycsapágy miatt úgyis szét kell szedni, ez csak egy kis apró kiadás. 
Mérlegeltem, számolgattam, és rendeltem. Körülbelül 50%-os kedvezménnyel sikerült beszereznem 50 ezer forintnyi alkatrészt, és a lista végére még nem sikerült elérnem.

A kiszerelt alkatrészeket elkezdtem ellenőrizni, szétszedni. A rugós tagokhoz egy hajlított 22-es kulcs kéne, ami a garázsban nincs, szóval itt megakadt a sztori. A stabilizátorszilenteket viszont ki tudtam cserélni. Bár nem tűnt rossznak, nem egy nagy extra kiadás, és most könnyen hozzá lehet férni. Nos, ez remek ötletnek tűnt, mert így kiderült, hogy a szilentet tartó alubakokat a 2-2 csavar helyett csak 1-1 tartotta. Szerencsére pont tudtam túrni hozzá, jobb híján a Trabantból bontott csavarosbödönből.
Viszont a lengőkarok beszerelése még várat magára, oda vadiúj csavarokat szeretnék tenni mindenképpen. Túl sok féle és fajta csavar van a rendszerben, jó lenne valami egységet kialakítani. Szerencsére a Haynes könyv ebben is tud segíteni.
Itt tartok most. A féltengelyekhez ismét sikerült szar porvédőket beszereznem, a balos féltengely alsó csuklója kopog, szóval most a faszkivan állapot áll fenn, elviszem egy szakemberhez, szívjon vele ő.
Szóval az elmúlt 1,5 hónap termése egyelőre ez. 

Tervben van még pár apróság, miszerint a hűtőventi átkötése; kétfokozatú hőgomba van gyárilag a motoron, én pedig meg voltam győződve, hogy az egyik az egyik motort, másik a másik motort kapcsolja. Gyakorlatilag a második motor sosem kapcsolt még be, leszámítva a vízcső eldurranást. Nemrég megtudtam, hogy nem így működik gyárilag. Az első fokozat egy relén keresztül sorbakapcsolja a két ventit, így feleakkora fordulatszámmal forognak (hiszen 24V kellene a teljes fordulathoz), a második fokozat esetén pedig a relé párhuzamosan köti a rendszerbe a két motort. Ügyes megoldás, és nem rohad be a csapágy a sok állástól a második fokozat ventillátorának, mint ahogy szokta tenni nálam :) .

Agyalok még a szibali féle ledes lámpa beépítésén, bár ez a gyáritól eltérő megoldás, de közlekedésbiztonság szempontjából sokkal szimpatikusabb.

Hátra van még egy olajcsere, és mivel a féltengelyek ki vannak szerelve, ezért a szimeringeket is kicserélem a váltóban.

Most már gyakrabban fogok jelentkezni remélhetőleg.

Hátsó futómű

Régóta halogatott dolog volt, aztán a minap rászántam magam, és megcsináltam.

Igazándiból nem egy olyan vészes meló, tekintve a hátsó híd pofonegyszerűségét, gyakorlatilag 6 csavar tartja a helyén a komplett hátsó futóművet. A nehéz benne, hogy meg kell(ene) bontani hozzá a féket, szétszedni az egész mindenséget, szóval lényeg a lényeg, hogy nem egy olyan nagyszerű munka, aminek szívesen nekiállna az ember.

Kocsit megemel, alábakol, stb, szinte pofonegyszerű volt. Aláfeküdve kezdtem el tanakodni azon, hogy ha ügyes vagyok, akkor nincs szükség megbontani a féket, meg lehet ezt oldani anélkül is. A lengéscsillapítot kell csak leszerelni emiatt, de mivel eleve a benne lévőt akartam volna használni, nem pedig az ismeretlen eredetűt, így ez nem plusz munka. A fékalaplapot 4 imbusz fejű csavar tartja a helyén, azt lelazítva, és a merev fékcsövet ügyesen kiszabadítva gyakorlatilag a hátsó híd kiszedhető mindenféle nehézség nélkül. Így is tettem, de előtte levettem a pótkereket meg a kipufogót. Természetesen a jobb oldali kerék utolsó csavarja nem akart jönni, szétnyílt a belseje. A hirtelen talált imbuszkulcs rendszeresen átfordult rajta. Sebaj, kábé ikeás a cucc, gondoltam, odapöttyözöm hegesztővel a szerszámot a csavarhoz, és akkor ki lehet majd hajtani. Mivel a CO palackban épp nincs szénsav, ezért a bevontelektródás (pálcás) hegesztővel ugrottam neki a műveletnek. Hát nem sikerült. Befúrtam az imbusz lukba, apum javaslatára elkezdtem belehajtani egy csavarkiszedőt, de sehogy sem akarta megadni magát. Egyre nagyobb és nagyob lukat fúrva végül lefordult az egész feje a csavarnak. Végülis így is jó :)

Apum jött segíteni a leemeléssel is, viszonylag gyorsan lenn volt a régi híd.

A csere híd, melyet egy keveset használt CTI (azaz a GTI kabrió változata) adott, természetesen lengéscsillapítóval és fékkel is rendlekezett. Mivel ezek állapotával nem akartam kísérletezni, nomeg a kocsi saját (és mellesleg 1 éves) fékje eleve ott lógtak a csövön megbontatlanul, mindenképpen a lecsupaszítás feladata várt rá. Csakhogy a földön fekvő hídra nem tudok olyan erőt kifejteni, amivel meg tudom lazítani a csavarokat. Minduntalan felborul. Szóval fel kell szerelni a helyére, és majd ott le lehet bontani. Nosza, ugorjunk neki!
Emelem apum segítségével a hidat, mikor hirtelen... benyilallt. A derekam. Mozdulni se tudtam. Gyakorlatilag beszart pózban álltam. Végül nagy nehezen felmentem a házba, lefeküdtem a földre. Apum közben összepakolta a szerszámokat, és a félbehagyott hidat, hogy most pihenjek, holnap pedig befejezzük.

Egy eszméletlen szar éjszakán voltam másnap reggel túl, a hátam továbbra is fájt - ha nem is pont úgy, de hasonlóan szarul. Bedobtam egy lóbaszó dózisú cataflamot, fél óra múlva meg a kocsi alatt feküdtem. Apummal emelővel helyére tettük a hidat, leszorítottam a csavarokat, majd ő ment is a dolgára. Innentől egyedül csináltam a szerelést.

Régi fékdob le, fékalaplap csavarlazítóban megáztat. Közben elkezdtem kutatni normális imbusz után, lehetőség szerint olyat, ami a krovafejbe fogható. Természetesen volt olyan, nem is értem, miért szenvedtem előző nap a gagyi kulcs + cső toldat kombóval.
Mindenféle törés nélkül sikerült kiszedni a csavarokat, fékalaplapokat leszedtem, régiek - melyeknek kicsit más volt a fékcsőelevezetésük - kis játék után fel tudtam tenni. A régi lengéscsillapítók is a helyükön voltak. Felrakom a dobot, meghúzom a csavart (valami 200 Nm nyomatékkal kell, ami nincs az én kulcsomon), szóval agyig megtéptem a csavarokat, és.... a dob meg se mozdul. Leszedem, átnézem, összerakom megint, továbbra se jó. Kezdett gyanús lenni. Átmentem a másik oldalra, ott is eljátszottam ezt, ott is ugyanaz a jelenség. Régi és új dobot egymás mellé tettem, de különbséget nem láttam köztük. Feltettem a bontott dobot, azzal hibátlan. Leszedtem megint, átnéztem a csapágyakat is, minden rendben volt, de az eredeti dobbal sehogy sem akart sikerülni. Elővettem a tolómérőt, és elkezdtem méregetni. Meg is lett a hiba: a most felszerelt tengelycsonk pereme, ahová a csapágy felfekszik 36 mm. A régi tengelycsonkon meg 34. Ennek megfelelően a dob belseje is 34 vagy 36 mm-es. Hajaj, az ismeretlen dobot kell feltenni. Elkezdtem méregetni, átmérőre jobb az ismeretlen, kevesebb a kopása is, még szemmel is látható. A csapágyakat fene tudja milyen állapotúak. Kiszedni a helyéről roncsolásmentesen nem lehet. Mit lehet tenni, televágom zsírral, ahogy tudom, aztán próbakörön kiderül. A fék önbeállóin kellett mindkét oldalt visszatekerni, hiszen ez egy kevésbé kopott dob. Elsőre felment, kézzel megpörgetve nem is zúgott, mint a régi baloldali. Áldtam is magam a lustaságomért, hogy nem vettem bele új csapágyat, későbbre akartam halasztani. Mert logikus lenne akkor cserélni, amikor szét van döntve, de ugye, ejj, ráérünk arra még. Most megspóroltam egy csapágynyi pénzt. Legalábbis egyelőre.

Dobok fenn, nyomatékkal meghúzva, fékpedált elkezdtem pumpálni. Hallható volt, ahogy az önbeálló anyáját a kis lemez húzkodja, tehát az önbeálló is működőképes. Mindent leellenőriztem még egyszer, igazgattam a fékcsöveken, majd feltettem a kerekeket, és letettem az autót a saját lábára. Ugráltam a csomagtartóban - meg is lepett, milyen kemény. Lehúztam az összes csavart fixre, visszakötöttem a kézifékbowdent, majd indultam próbakörre.

Az, hogy az autó sokkal magasabb lett, az egy dolog. Végre egyforma magasságú elöl is és hátul is a másik. De hogy az úttartása össze sem hasonlítható a régivel, az azért durva. Nagyon a halálán volt a régi, csoda, hogy baleset nem lett belőle. Fék fog, kézifék szintén, szóval visszaálltam a garázs elé, megint leellenőriztem mindent. Egyedül a kipufogó nem gyári illesztése volt, ami nem tetszett. A bilincsnél hajlamos lelazulni, szóval ha már ott volt, megpöttyöltem a hegesztővel. 

Azóta tettem bele kb 100 km-t. Sokkal jobb vezetni, jobb az úttartása. Remélhetőleg a hátra beülő utast is bírni fogja. Fék tökéletes, kézifék szintén. Keménynek érzem a hátsó rugózást, pedig a jelölés szerint a legpuhább került bele, míg a régi a legkeményebb fajta volt. Valamikor.

Ezek az események történtek a kocsival.

2011.03.13. Vasárnap

Mai nap végre sikerült egy több, mint fél éve húzódó tennivalónak a végére pontot tenni. Kezdődött ott, hogy a héten megérkezett a vaterán vásárolt gólyaláb-páros. Eléggé jó áron sikerült hozzájutni. Szép kinézetnek örvend, az eladó egy hetes garanciával vállalta, hogy hibátlan is. Pénteken elszaladtunk még egy 205 Klubos kollégához, DaZolihoz, aki jelképes összegért adott nekünk egy hibátlan kormányművet, és egy féltengelyt. Vagyis, két kormányművet adott, de az egyiket vissza kell majd vinnem neki. A 205-ösökre kétféle kormánymű létezik, és nem tudtam fejből, hogy milyen kell. Mai nap a jó időre való tekintettel neki is estünk. Baloldallal kezdtünk, mert a féltengely ott már nagyon halott volt, és a nehezebb meló legyen inkább kész előbb. Meglepő gyorsasággal jöttek le a csavarok, egyet se sikerült beleszakítani :) . A féltengelyt simán csak ki kell húzni a váltóból, ez szerencsére nem vészes művelet. Olaj egy csepp se folyt ki, ez viszont aggodalomra adott okot kicsit. Elvileg 2 liter olajnak kellene benne lennie A féltengely kicserélésének oka az, hogy egyrészt egy ütés lehetett benne, ami a centírozatlan kerék effektust okozta (ősszel már görgőztettük is a felnit, de ugye nem oldotta meg a problémát), illetve a nyáron kiszakadt, majd ki nem cserélt porvédő-gumiharang miatt szarráment a csukló is. Szerencsére nem cseréltünk rajta gumit, így utólag. Arra a féltengelyre kár lett volna. Új féltengely egy mozdulattal a helyére került, nem különösebb nehézséggel ment fel a helyére az új gólyaláb is. Baloldalt még gyorsabbak voltunk. Baloldali gátló nem simán szar volt, hanem el is fosta magát, annyira szarráment :) Összeszerelés, próbakör, anyázás a nem jól meghúzott kerékcsavar, és az otthon felejtett kerékkulcs miatt. Utána bátrabb próbakör, és élményautózás. Hihetetlen, mekkora a különbség. Remélhetőleg a jövő héten sikerül kicserélni a kormányművet is, és akkor tuti lesz a rendszer. Csütörtökön sikerült a gyujtáskapcsolót is átalakítanom, úgyhogy végre egy kulcs kell min a hat zárhoz. Röviden ezek a történések, fotók jelenleg csak mobillal készültek vannak.

2010.06.11. Péntek

Nem tudom, meséltem-e, hogy kaptam CincinlovagEgértől egy pár hátsó gátlót.

Azt múlt hét hétfőn elvittem egy szakihoz, akit az előző GTI tulajdonosa ajánlott. Nagyon korrektek voltak, kapásból nem hajtottak el a fenébe, tehát ez már jó pont. Elmondtam, mi a problémám, és hogy mit szeretnék (kocsi leült pár centit, erre már nem akar dolgozni a gátló, és nekem ez nem tetszik, tessékszíveslenni felkeményíteni a bácsinak a gátlókat, hogy tudja hozni a gyári értékeket. Vagy kicsit keményebb is lehet. Köszönömszépen a szívességét a bácsinak!

Mondta az ürge, hogy sok a melójuk, péntekre elvileg el fog készülni, de biztos ami biztos telefonáljak rá csütörtökön, akkor meg tudja mondani, hogy készen lesz-e? Előreláthatólag 6-7 ezer forintba fog fájni a kettő darab. Felírtam a két telefonszám közül a 70-eset, merthogy Vodás vagyok (ellenben Balázzsal és a kék törpével). Na, ezen a számon pont nem tudtam elérni őket. Sajnos csütörtökön még nem volt készen, így erre a hétre tolódott a dolog. Tegnap, azaz csütörtökön tudtam elmenni érte. A kettő darab gátló munkadíja együtt volt ötezer forint. Ennek örültem, mert pont annyi volt nálam készpénzben :) .

Mai napra jutott az a csodás feladat, hogy kicseréljem. Meglepően könnyen ment a művelet, miután Cincin megmutatta még az ő kocsiján, hogy a lengőkaron lévő lyuk pont arra való, hogy ott kivegyem a kicsavarozott alkatrészt. (Én CsuTee váltószereléséhez hasonló módszerrel kezdtem volna neki :D :D :D De végül nem így lett :P )

Még próbakör előtt lenyomtam a kocsi hátulját, és örömmel tapasztaltam egyrészt, hogy nem olyan könnyű, mint előtte, másrészt, hogy csak egyet lök vissza, nem pedig hármat-négyet. Ennek már nagyon örültem.

A próbakör remek volt, bár a GTI miatt olyannyira el voltam szokva a kispolskitól, hogy elfelejtettem a gázt negyedénél tovább nyomni, majd csodálkoztam, hogy nem akar gyorsulni. A kocsi remek, valóban hozza azt, amit elvártam. Ellenben most az eleje tűnik kicsit könnyednek. Majd elválik, mert elképzelhető, hogy a Pug miatt van ez, hogy abszolút elszoktam egy hét alatt a Poláktól.

Az már biztos, hogy a GTI első gátlóit is rájuk fogom bízni. Korrekt áron dolgoznak szerintem, és -reméljük a hosszabb távú tapasztalatok szerint is- megbízhatóan.

Röviden ennyi történt a Polskival mostanában. Garázsban áll, és várja a talit :) . Képet majd kaptok később.

Ezúton is köszönet Cincinlovagnak a kiszerelt, és hibátlan gátlókért! Ha nagy leszek, meghálálom :)

2010.05.30. Vasárnap

Gyors blog a Polskiról, hogy utána mesélhessek a Dzsasztiról. Bár az kicsit odébb van még.

Szóval, nemrégiben voltam Cincinlovag kollégánál ismét, az autóját elkezdtük összerakni (még jómúltkor). Legutoljára cseréltünk gátlókat is, ami azért volt nagyon jó, mert a régieket -amik mellesleg hibátlanok- megkaptam.

Ez azért nagyon jó dolog, mert az ültetés óta a hátsó gátlóim megszűntek üzemelni. Egész pontosan az egész hátulja himbálódzik a legkisebb úthiba miatt is, illetve fékezéskor a hátulja jelentősen megemelkedik, ezáltal határozottan, érezhetően romlik a fékhatás. Ennek márpedig az 50%-as sem rossz minőségű fenyő (gy.k.: fele sem tré fa . A kiszerelt gátlók azért jöttek jól, mert elviszem majd a lengéscsillapítós bácsihoz, aki remélhetőleg felkeményíti nekem olyannyira, hogy legalább a gyári rugózást tudja hozni a rendszer. Pesterzsébeten van egy ilyen szaki, jóbarátom ajánlotta (Juli kocsijának ex tulaja, konkrétan a ZsöTöI-ben is az általa keményített gátlók vannak).
Ha minden igaz, holnap viszem el hozzá.

A másik említésre méltó dolog, hogy 89500 kilométer környékén járva megejtettem egy olajcserét. Az olajam erőteljesen fogy, mint már korábban meséltem róla. A furulyagumik hibátlanok, az olajteknő tömítés új, leeresztő csavar meg van húzva, továbbá a szimering sem szórja. Kizárásos alapon maradt az olajgomba alatti réz alátét. Erre enged következtetni az is, hogy azon a részen van mindig friss olajsár. Szóval a gombát kiszedtem, és ha már kinn volt, beszereltem egy korábban bontottat. Még márciusban csinált néha olyat, hogy gondolt egyet, és nem világított gyújtás ráadásakor. Igaz a probléma akkor nem jelentkezett többet, de nem szeretném még egyszer megkockáztatni, nehogy egyszer akkor ne világítson a visszajelző, amikor éppenséggel kellene.

Leszereltem egyúttal a szíjtárcsát is, hogy végre felszerelhessem az elegantét (aki le van maradva pár lépéssel, annak röviden: kéthengeres csinkve/szejé került rá). A képeken látható a különbség.

Olajból a már jól megszokott Valvoline került bele, anyagi okok miatt viszont most nem Top Guard, hanem csak sima félszintetikus. Remélem nem lesz belőle különösebb gond, bár a márkában vakon megbízom, bízom abban is, hogy nem jelent ez majd problémát.

Ha már ott voltam, akkor felszereltem a nanoplex gyújtást. Sajnos megint valami nem stimmel: a jel nem nagyon akar ott lenni, ahol kellene. 10° helyett csak 8° körül van, a vákumkapcsolóra nem reagál, és a fordulatszám növelésével szépen elindul utógyújtás felé (egészen +20°-ig, csoda, hogy jár). Kimértem minden szálat, minden a helyén van, jól van bekötve, szóval nem értem.

Nagyon úgy fest, hogy nem csak a szíjtárcsám, hanem az elektronikám is egy 700-as balra forgóé. Legalábbis az ellenkező irányban elmozduló gyújtási időpont erre enged következtetni...

Lassan kezd elegem lenni ebből a szerkezetből. Nagyon nem akar ez nekem összejönni :\( :\( :\( :\(

Ezek voltak a történések röviden.