Címke: műszerfal (4)

Tevékenységtérkép

Fűtés helyett játék az óracsoporttal

Szóval, a fűtés nem lett jó, elszúrtam kicsit, de erről most nincs kedvem blogolni, majd egy külön irományt gyártok róla.

Helyette legyen inkább egy kis műszercsoportozás. Nagyon régóta tervben volt, hogy a műszereket kicsit helyrepofozom. Már régebben ez megtörtént, amikor a sebességmérő rosszalkodott, de akkor az átmeneti megoldásnak tűnt. Viszont ez a fajta Jaeger óra eléggé ritka, legalábbis a 6 műszeres változat. Az újabbakban többnyire Veglia van, vagy ha mégis ez a Jaeger, akkor annak más a belseje, mások a piktogramok, stb... 

Aztán, egyszer csak felbukkant egy 4 órás Jaeger műszercsoport a 205 klub facebook csoportjában. 4 ezer forint, és bár újabb, mint az enyém, ez tűnik a legközelebbi rokonnak. Gyorsan le is csaptam rá. A leginkább latba nyomó tényező a jó állapotú fordulatszámmérő-mutató volt, ugyanis az enyémen nem csak fakó, de ferde is volt már. Már ez megért nekem 4 ezret. Aztán itthon vettem észre, hogy nagyon sok dologban csereszabatos az enyémmel. Lényegében a ház, a fólia, a műszerek elektronikailag ugyanazok. Mivel az enyémnek porlad a háza, értelemszerűen ennek a háza lesz jó alap. A műszerek annyira egyformák, hogy a számlapjuk más, nosza, gyorsan a régiből áttettem ebbe őket. Szerencsére az olajnyomás és olajhőfok helye eléő volt készítve a fólián, szóval azt is be lehetett könnyen tenni. A fordulatszámmérő is átkerült, mivel az enyém a trafóról veszi a jelet, az újonnan beszerzett óra viszont a motorvezérlőtől vár négyszögjelet. Semmi gond, majd a mutatót is átcserélem. Nos, itt volt egy kis gond, sikerült eltörni a hibátlant. A sárga nyíl szerencsére egyben maradt. A sebességmérő mutatójának persze más a furata, szóval a két rosszból összelegóztam egy jót :)  
Sebességmérő a régiből került az új házba. Nagyszerű.

A plexi az enyémen eléggé karcos, ráadásul a felső oldala le is van ragasztva valami fekete fóliával (el nem tudom képzelni, hogy miért, lehet zavarta valamelyik régi tulajt, és nem tudta, hogy a fényerőt lehet szabályozni egy potival). Namost a plexi a műanyag fekete kerettel van egyben. Ezen a kereten vannak azok a fóliák, amik a visszejelző piktogramokat is mutatják. Nagyon király, szóval a plexit le kell fejteni a műanyag keretről, régi keretre rá az új plexi. Szerencsére ezek csereszabatosak, csupán ragasztani kell. Ez meg is történt, némi szilóval, természetesen nem látható helyeken. Legutolsó lépcsőként izzókat válogattam, kiszórtam a rosszakat (egy vagy kettő volt), illetve a befeketedett üvegűeket, és szép, jó állapotúak kerültek a helyükre. Csináltam visszajelző-próbát, remélem minden rendben lesz.
A szintmérők össze vissza állnak, de remélem a rendes helyükön, áram alatt rendesen fognak majd viselkedni. Ha nem, szedhetem szét megint :)  

Szóval most boldogság van, hogy végre van egy jó mutatós, nem szétporladós, nem karcos műszercsoportom. Visszaragaszthatom a tartófüleket a műszerfalra, és végre a műszercsoportot is becsavarozhatom a helyére, nem kell majd attól félnem, hogy a csavar meghúzásakor elporlad a felfogatófül.
 

2011.03.15. Kedd

Mai nap folytatódott a Subaru-bütykölés A szobámban két műszerfalból (egy bontózott és a piroshoz kapottból) összeraktam sikeresen egyet. Így végre sötétszürke kerül a kocsiba, a megfelelő kábelkötegekkel, tehát elvileg csak be kell tenni a kocsiba, és összekötögetni. Mindezt azért kellett, mert a kocsiban jelenleg bennlévő kábelköteg ugye a karbishoz való. Tehát azt ki kell szedni, motortérbe befűzni a másikat, ami csatlakozik a műszerfalra felapplikálthoz. Ennek fényében motorvezérlő, és összes kütyü felszerelése, stb. A művelet nem is volt olyan vészes. Mindennek ott volt a helye a szürkében, ami a pirosban volt. Például a motorvezérlőnek, avagy az összes relének, és egyéb kütyünek. Persze a hátra menő kábelköteggel abszolút nem kompatibilis, de azt hiszem, ezen problémát könnyen áthidalhatjuk, nem telik sok időbe befűzni a piros hátsó kábelkötegét. Igazándiból ennyi, amit eddig ma haladtunk a kocsival. Azaz benn van a piros motortér-kábelezése, és elő van készítve neki a hely az új műszerfalhoz. Ha ezzel megvagyok, akkor végre ki kellene cserélni az első szélvédő-koszorút, és minden mehetne vissza az elejére. Jó volna már (vagy mondhatni úgy is, hogy ideje volna már. Röviden ezek a történések, pár fos minőségű kép még a végére elfér.

2010.08.20. Péntek

Igazándiból most időrend szerint a Pugról kellene írnom, de egy blogba annyit írni, hogy "kipufogósor tömítést cseréltem mindenféle szívás nélkül", nem valami tartalmas.

Szóval most más jön. Most Polski. És nem ám "jajj de jó", bár a végeredmény az lett, a művelet maga volt a kőkemény szívás!

Múlt héten kaptam a hírt, hogy megérkezett az elegant spirál, amit Motopolnál rendeltem. (aki nem emlékezne, olvasson vissza, Sportos Csirke óra ügyben).

Ma úgy szerveztem a programjaimat, hogy el tudjak érte menni, így is tettem. Még előtte napon beszereztem egy tűszelepet is, remélve, hogy ez megoldja a leállós-problémáját a kocsinak. Hazaérve rögtön neki is kezdtem a Polskinak (mert nem polskival voltam előtte :D ). No de ugye, a hüjegyerek nem ám karbinak áll neki, aminek jónak kéne lennie, hogy másnap gondtalanul utazhasson a Balcsira! De nem ám!

Rögvest nekiugrottam a műszercsoportnak. Miután beállítottam a megfelelő megtett kilométereket, elkezdtem szétbontani a régit, ami kijött szépen, ahogy kell. Újat elkezdtem méregetni. Mindenek előtt a fordulatszámmérőre voltam kíváncsi, ugyanis eddig nem foglalkoztam vele. Először megküldtem jelgenerátorral, már akkor láttam, hogy sajnos ez négy hengert fog mérni (mondjuk ez logikus is, de ugye, az ember reménykedik :) ) A djsms féle elektronikus gyújtásnak van egy szabad kapuja, ami szép négyszögjelet ad ki magából, ez pont alkalmas lesz a műszer vezérlésére. És így is lett. Aki esetleg ilyen műszercsoporton gondolkodik, szólok neki időben: megszakítóra, trafóra kötni lehet, de nem ajánlott, mert rövid időn belül megtudhatjuk, hogy ez is füsttel működik (ha kijön belőle, nem megy). Ugyanis eredetileg ezt a motorvezérlő vezérli, ezáltal kihagyták belőle azt a pár alkatrészt, ami azért felelne, hogy a trafó által, önindukció miatt keltett 100V-os csúcsok ne vágják haza a szerkezetet. Zárójel bezárva.

Nekiestem a műszernek, szerencsére pár perc alatt meg is volt a megoldás. Nem írom le, hogy mi, mert lehet, egyszer még ebből jól fogok keresni :) A lényeg, hogy eléggé precíz szerkezet van benne, mikrokontrollerrel, meg ilyesmi nyalánkságokkal :)

Mikor láttam a fényt az alagút végén, hogy ebből még lehet valami, nekikezdtem a bowden cseréjének. Hát, mit ne mondjak... Rég szívtam már ekkorát. Az, hogy a csavarok nem jöttek le könnyen, az oké, az viszont, hogy a kárpit alatt olyat találtam, amire aztán tényleg nem számítottam, az már nagyon nem oké... A segédirányító-kar mellett akkora rohadás van, mint egy 3 éves jóllakott gyerek esti szarja. Még a szín is passzol, csak ez nincs szétkenődve a pelusban... Hát faszom...

Mindegy, tovább cseréltem a bowdent, kifűztem a régit. Persze az olajemelő most adta meg magát, és a kocsit sem volt könnyű felemelni úgy, hogy le van ültetve. Lényeg, hogy a problémát megoldottam, az új bowden (szóismétlések elkerülése miatt spirál) bekerült nagy nehezen, itt már azért határozottan kurvaanyáztam ám az összes lengyel konstruktőr anyukáját, ami valójában olasz, de mindegy.
És ekkor jött az igazi hubaszki: mikor rendezném a spirált (ami korábban bowdenként szerepelt itt) a helyére, miután nagy nehezen felszenvedtem a váltóra, bepréselve magamat az ingatag emelő és akku+tégla által alátámasztott autó alá, látom: a spirált (azaz a bowdent) faszán átfűztem a kézifékbowdenen (kötélen)... Az autót már nagy nehezen visszaeresztettem földre... Aztamocskos... Semmi baj, lekötöm a karról, és jó lesz. Persze, ezelőtt illett volna gondolkodni is, ha már a bowden befűzésekor nem jött össze, hogy ez így mocskosul nem lesz jó. És tényleg nem lett jó... Na, akkor autót felemelem... közben eszembe jutott a szenvedés a váltónál, a kocsi alatt... Nem emelem fel... Eljutottam oda, hogy pont leszarom, hogy nem így kéne, levágtam a gumi tömítést a bowden óra felőli végén a 'csába, halál nyugodtan végigrángattam a kikúrt kurva alagúton, megigazítottam úgy, ahogy kell, majd megint teljes nyugodtságban végigtéptem, izé, húztam a kardán alagúton, majd mindent a helyére.

Király. A műszercsoportot beszabtam a helyére, a keretbe (ugyanis a fülek nem kompatibilisek), sikerült megfogatnom, áll rendesen. Nagynehezen betettem a kábeleket is, minden visszakerült a helyére. Persze, hülyegyerek ilyenkor próbálja ki... Hát, a háttérvilágítás olyan kegyetlenül ergya, hogy aránylag szar, tehát semmit sem látni a bal oldalából...

Na, akkor műszercsoport ki, izzók nagy nehezen kicserél, műszer vissza, örül. Szép lett. Persze nem próbáltam ki még mindig, ugyanis karbit kellett szerelni.

Hanyagul leszedtem a fedelét, kicseréltem a tűszelepet, ami gyanúsan fos volt, beállítottam az úszószintet, mert az aztán tényleg érthetetlen volt. Andrei segített, mert egyszerűbb volt msn-en megkérdezni, mint a könyvet kinyitni. Szóba került a skoda vízhőmérő, amit ő szeretne üzembehelyezni egyéb hőmérsékletek mérésére, amikor jött a villám: a büdöscsába, kihagytam a hőmérő kábelét... ááááárghhh... na mondom, az órát már nem szedem ki többet ma.
Visszamentem, beállítottam az úszószintet, összeraktam, állítottam co-t, jónak tűnt, mentem egy-két kört, állítottam, még jobbnak tűnt, örültem.

Majd este elindultam egyet autózni a környékre. Természetesen a probléma nem szűnt meg. Már gyanús volt, hogy kitekerem teljesen az alapjárati fordulatszám csavarját, és még mindig 1000-es percenkénti fordulaton pöfög. Menet közben motorféknél rángatott, durvább motorféknél durrogott, megálláskor néha le-leállt, szóval csak úgy, ahogy  nagykönyvben meg van írva.

Hazajöttem, és akkor gondoltam egyet, mondom, én ezzel most nem akarok szívni, Niki motorjáról lekaptam a felújítás óta alig 2 ezer kilométert futott pöpec karbit, feltettem, indítóztam, be is indult elég hamar, és láss csodát: gyönyörűen jár. De olyan gyönyörűen, hogy csak na. Kicsit piszkáltam a co-t. Holnap hajnalban próbakörözöm majd, aztán hajrá.

Még annyit tettem, hogy lelazítottam a bal oldali laprugótartó csavart, hátha az a helyzet vele, mint amit Piszmogi írt: felemelve húztam meg a csavart, szilent pedig nem engedte tovább csavarodni, ezért állhatott meg egy centivel magasabban az az oldal. Remélem így lesz. Most járkálok lelazított-kontrázott anyával, remélem elhagyni nem fogom a csavart, illetve remélem, beválik a tipp.

Találtam egy régi gyertyakábel-készletet, ami szar volt, de azért eltettem emlékbe. Nem is bántam meg: a kis gumikarikák megvoltak rajta, ami a termosztátház és szelepfedél-felfogatásnál szükségesek. Nekem ezek hiányoztak :)

A sebességmérőről a tapasztalat az, hogy kurvára bejön, bár a fordulatszámmérő kicsit bárgyú, lassan reagál, elképzelhető, hogy az 5 V-os vezérlés lehet a gondja (djsms féle gyújtásból). A sebességmérő atompontos, kis sebességnél sem ugrál, jól látható mindegyik karakter. Tüzelőanyagszint-jelző nagyon profi, nem játszik ablaktörlőset földúton :) Szóval bejön. Most már csak ki kellene fizetnem :)

Na, ezek történtek mostanában. Balatonon megejtek egy motormosást, meg meghúzom az olajteknő csavarjait. Illetve a dekor-boltban veszek átlátszó, öntapadós kültéri fóliát, mert a találkozós matricák elkezdték megadni magukat. Nem szeretném, ha akár egy is eltűnne közülük.

2008.07.14. Hétfő

Akkor blogolok énis. Hegesztettem. Be a műszerfalat véglegesen a helyire. Ez a rész kezd összeállni. Tűzfalra felkerült két folt. A padlólemez felcsiszolódott, majd szörnyülködés után a mai nap kivágódott. Folytatáson még gondolkodom, hogy hogyan, és miként. Doblemez sem a legjobb állapotú. Afelől is kell gondolkodnom. Merevítések okésak, találtam bennük noymát üregvédőnek (gondolom valami 20 évvel ezelőtti trutyi). Ott igényli a csiszolást. (mellesleg a lakatosnak meg a kurvaanyját. Azoknak, akik lakatolásra adják a fejüket: hallgassatok arra, amit a többiek mondanak! Nem hülyeséget beszélnek. Ha nem teszitek, így jártok, mint én... Avagy rosszabbul...)

Addigis elrettentő képek: