Hát, elment.

Pár hete hirdettem meg a GTI-t a hahun. Nagyon érett már a lecserélés. Nagyobb autót szerettem volna, a GTI meg eljutott oda, hogy irreálisan sok pénzt kellett volna rálocsolni, hogy olyan legyen, mint amilyennek szerettem volna. Ami azt illeti, gyerek mellett nem fér bele egy homlokfalcsere, motor-kiszerelés, teljes fényezés, újrakárpitozás. És akkor van egy autó, amivel macerás a gyereket hordozni, gyakorlatilag nincs csomagtartója, stb. Mivel nem voltam meggyőződve, hogy el akarom adni, feltettem irreálisan magas, 1,2 millió forintért. Gondoltam, nyár elejéig fennlesz, addig folyamatosan csökkentem az árat 20 ezres léptékekben, aztán majd elmegy 450 körül.

Hát nem így lett. Gyakorlatilag folyamatosan csöngött a telefonom, és olyan emberek hívtak, akik egytől-egyik eredeti, első szériás, hülyegyerekek tuningjait és ropiratöréseit megúszó gti-t kerestek. És az enyém pont ilyen volt. Voltak telefonon alkudni próbálok, de tartottam magamat az eredeti tervemhez: ha már ennyien érdkelődnek, és a totalcar.hu rulettkerék gti-je, ami kicsi tótvarabb volt az enyémnél elment 800 ezerért, akkor az enyémért is minimum annyit kell, hogy kapjak.

Végül már másnap jött három érdeklődő, azok közül kettő annyira komoly volt, hogy egymásra licitálva végül 900 ezer forintnál állt meg a dolog. Kaptam helyből 200 ezer foglalót, másnap jöttek trailerrel a kocsiért, adásvételi, maradék pénz, és volt gti-m, nincs gti-m.

Szóval hét boldog év, sok-sok emlékkel, anyázással, szereléssel, bosszankodással, száguldozással elmúlt. Kicsit sajnálom is, de örülök is: a legjobb időben adtam el, brutális haszonnal tudtam kiszállni belőle. Életemben először.

Miközben a címet írtam be, pont azon gondolkodtam, hogy természetesen nem ez lesz az utolsó poszt róla, hiszen ha már ennyire belepiszkáltam, végülis a csapágyakat kicserélhetném a motorban...

No, de nem ez a lényeges most.

Leírom még egyszer, bár már korábban is szerepelt párszor, de ha egyszer tizen év után visszaolvasom, meglesz pontosan is. Az évekkel ezelőtt tönkrement fordulatszámszabályzó szíve egy darlington tranzisztor, aminek a típusszám alapján történő azonosításakor kiderült, hogy kizrólag a PSA-nak gyártott fordulatszámszabályzókhoz készítették, sehol máshol nem lehet különálló alkatrészként beszerezni.
Akkor gyorsan kellett megoldás, egy eltérő tranzisztor és teljesítménytranzisztorból sikerült összerakni egy hasonló kapcsolást, ami bár szabályzott, de nem jól - nem volt lineáris. A potméter (mert a franciák tényleg potmétert használnak, fokozatmentes állítás miatt) kb 10 cm-es pályája legvégén, 1,5 centin szabályozott 0 és maximális fordulatszám közt.
Ennek a hibának a kiküszöbölésére a meghajtó tranzisztort magasabb bétájúra cseréltem, de akkor meg ki se lehetett kapcsolni, a teljesítménytranyó teljesen nyitva volt.
 

Aztán megtudtam, hogy létezik cserealkatrész. 2N6287 a típusa, kb 1200 Ft. Rendeltem egyet, a szerkezetet visszaalakítottam gyárira, beszereltem, éééééés: nem jó. Folyamatosan pörög a venti.

Kicseréltem az előtét ellenállást 47 ohmra, mert ez az előírt, de így se lett jó. Aztán véletlen kiderült, hogy a szükséges helyett 2N6284-est rendeltem. Király. Berendeltem a jót, kicseréltem, összeraktam, hibátlan.

7 év után ez is megoldva

 

Szóval, a fűtés nem lett jó, elszúrtam kicsit, de erről most nincs kedvem blogolni, majd egy külön irományt gyártok róla.

Helyette legyen inkább egy kis műszercsoportozás. Nagyon régóta tervben volt, hogy a műszereket kicsit helyrepofozom. Már régebben ez megtörtént, amikor a sebességmérő rosszalkodott, de akkor az átmeneti megoldásnak tűnt. Viszont ez a fajta Jaeger óra eléggé ritka, legalábbis a 6 műszeres változat. Az újabbakban többnyire Veglia van, vagy ha mégis ez a Jaeger, akkor annak más a belseje, mások a piktogramok, stb... 

Aztán, egyszer csak felbukkant egy 4 órás Jaeger műszercsoport a 205 klub facebook csoportjában. 4 ezer forint, és bár újabb, mint az enyém, ez tűnik a legközelebbi rokonnak. Gyorsan le is csaptam rá. A leginkább latba nyomó tényező a jó állapotú fordulatszámmérő-mutató volt, ugyanis az enyémen nem csak fakó, de ferde is volt már. Már ez megért nekem 4 ezret. Aztán itthon vettem észre, hogy nagyon sok dologban csereszabatos az enyémmel. Lényegében a ház, a fólia, a műszerek elektronikailag ugyanazok. Mivel az enyémnek porlad a háza, értelemszerűen ennek a háza lesz jó alap. A műszerek annyira egyformák, hogy a számlapjuk más, nosza, gyorsan a régiből áttettem ebbe őket. Szerencsére az olajnyomás és olajhőfok helye eléő volt készítve a fólián, szóval azt is be lehetett könnyen tenni. A fordulatszámmérő is átkerült, mivel az enyém a trafóról veszi a jelet, az újonnan beszerzett óra viszont a motorvezérlőtől vár négyszögjelet. Semmi gond, majd a mutatót is átcserélem. Nos, itt volt egy kis gond, sikerült eltörni a hibátlant. A sárga nyíl szerencsére egyben maradt. A sebességmérő mutatójának persze más a furata, szóval a két rosszból összelegóztam egy jót  
Sebességmérő a régiből került az új házba. Nagyszerű.

A plexi az enyémen eléggé karcos, ráadásul a felső oldala le is van ragasztva valami fekete fóliával (el nem tudom képzelni, hogy miért, lehet zavarta valamelyik régi tulajt, és nem tudta, hogy a fényerőt lehet szabályozni egy potival). Namost a plexi a műanyag fekete kerettel van egyben. Ezen a kereten vannak azok a fóliák, amik a visszejelző piktogramokat is mutatják. Nagyon király, szóval a plexit le kell fejteni a műanyag keretről, régi keretre rá az új plexi. Szerencsére ezek csereszabatosak, csupán ragasztani kell. Ez meg is történt, némi szilóval, természetesen nem látható helyeken. Legutolsó lépcsőként izzókat válogattam, kiszórtam a rosszakat (egy vagy kettő volt), illetve a befeketedett üvegűeket, és szép, jó állapotúak kerültek a helyükre. Csináltam visszajelző-próbát, remélem minden rendben lesz.
A szintmérők össze vissza állnak, de remélem a rendes helyükön, áram alatt rendesen fognak majd viselkedni. Ha nem, szedhetem szét megint  

Szóval most boldogság van, hogy végre van egy jó mutatós, nem szétporladós, nem karcos műszercsoportom. Visszaragaszthatom a tartófüleket a műszerfalra, és végre a műszercsoportot is becsavarozhatom a helyére, nem kell majd attól félnem, hogy a csavar meghúzásakor elporlad a felfogatófül.
 

Rég blogoltam. 

Sikeres műszaki vizsgát tett a kocsi. Egyedül a bal hátsó lengéscsillapító tűnt foscsinak, de a gumi megfelelő értékre pumpálása orvosolta ezt a problémát is. Ezen kívül hibapont nélkül ment át. Pontosabban a kipurendszernek felírták, hogy korrodált, de mivel ezt két éve cseréltem, és azóta nem lett rozsdás (hiszen saját szememmel láttam), gondolom ezt csak azért írták fel, hogy ne legyen gyanús egy hibátlan 33 éves autó.

Bár az autót gyárinak szeretném, és egy OT minősítés is álom, saját lelki nyugalmam érdekében átépítettem a Szibali-féle ledeket a polski lámpatestből a Peuéba. Inkább legyek látható, ennyit megér a gyáriasítás oltárán. Ehhez az indexrelét is módosítani kellett, de ez már rutinművelet
Aztán két hónap után beszart a jobboldali féklámpa elektornikája, ofkorsz. Most ennek próbálok utánajárni.

Régóta zavart, mi több, idegesített az a jelenség, hogy az autó bemelegedése után sem csökkentette a hidegjárati fordulatszámot, mindaddig, amíg le nem állítottam és újra nem indítottam a kocsit. Ez nem annyira gazdaságos üzemeltetés, szóval elkezdtem utánajárni. Nekem meggyőződésem volt, hogy a motorvezérlő lesz a ludas, abban is a 33 éves elkók száradhattak ki. Gyorsan előtúrtam a volt főnökömtől kapott 205 Gutmann GTI motorvezérlőjét, belepróbáltam, hogy működik-e? Így amíg szerelem az eredetit, addig a kocsi is járóképes marad, ki tudja, mit rontok el. Mivel a Gutmann verzió tuningolt motoros volt, más veztengellyel, stb, ezért esélyes volt, hogy nem fog menni. Nos, megy vele. Igaz, kicsit erőtlennek érzem. Viszont ez ugyanúgy nem veszi el az alapjárati dúsítást melegen, és újraindítás se segít. Gyors tanakodás, kutakodás, aztán jött a tipp: SAD (pótlevegőtolattyú hiba. Ez a motor hőmérsékletének emelésével elzár egy csövet, ami a fojtószelepet megkerülve ad plusz levegőt, ezáltal plusz tüzelőanyagot a motornak. Fogalmam sem volt, hol keressem, de logikai úton a megfelelő csöveket végigkeresve meglett. Eléggé fos helyen, nem lehet hozzáférni rendesen, az elosztó és a termosztát alatt van. Kitapogattam a csatit, mondom lehúzom, megtisztítom az érintkezőit, mást most úgysincs kedvem tenni. Nos, kiderült, hogy a csatlakozó bár rajta van a szerkezeten, vezeték nem jön belőle. Hoppá, megvan, hova tartozik a két kósza kábel a motortérben. A szakadásnyomok is erre következtetnek. No, visszaforrasztottam a helyére, próba, és tádáááám, működik szépen. Öröm és boldogság. Gyári motvez vissza.

Fűtés: még anno 5 évvel ezelőtt a kocsi előző gazdája írt erről egy blogbejegyzést, hogy az eredeti fokozatmentes szabályozó elektronikájában a kifejezetten peugeot fűtőventillátorokhoz készült, ha jól emlékszem Motorola darlington halála okozta a motor hibáját. Akkor két teljesítménytranyóból sikerült megépíteni pár passzív alkatrésszel azt, ami régen egy tokban volt. Igaz, akkor úgy lett írva, hogy tökéletesen működik, ez persze nem igaz. A fordulatszámszabályozó kb 15 centis pályán mozgó tolópotméter, ennek az utolsó 1 centijén történt a szabályzás a minimum és maximum fordulatszám között. Mondhatni, vagy ment mint állat, vagy éppen forgott. Most jutottam oda, hogy ez idegesítsen, szóval kiszereltem, és utánajártam. A végtranyót meghajtó TIP2955-ös tranzisztor lehet a ludas, túl nagy a bétája. BD442 vagy 140 kéne ide, kaptam a tanácsot egy 205-ös klubtárstól. De persze ilyenem nincs itthon, és december 25-én nem sok esélye lesz, hogy találok. Ami lett volna, az megintcsak nem tökéletes. Végül a tranyós doboz alján volt egy lekopott feliratos valami, a teszter szerint pont tökéletes. Átépítettem, hamarosan berakom a kocsiba, és kiderül  
 

Munka kapcsán (egy téligumikról készülő cikk miatt) eljutottam a Hungaroring vezetéstechnikai tréningre még novemberben. A teszt a vadiúj linklank kínai, és a márkás öreg téligumikra volt kiélezve. Nos, a 16 éves Barum, ami a profilmélység alapján legalább 50%-osnak számít, havas úton gyakorlatilag használhatatlan, úgy viselkedik, mint egy öreg nyári.



Kb azonnali csere kellene. Mivel erre nincs keret, az autót inkább nem veszem elő télen, tavaszra meg remélem sikerül beszerezni a vágyott Michelin CrossClimate gumikat. Amolyan vegyes gumikeverék, téli mintával, négyévszakosnak felel meg, bár ez a kifejezést a marketingesek nem szeretik. Az én felhasználásomhoz viszont pont ideális. A szett ára kb 100 ezer, meglátjuk, mi lesz ebből. Most gyűjtök

Barkács csoportban valaki meghirdetett ingyen elvihetőként egy öreg, de mai napig eléggé drága diagnosztikai műszert. Kvázi oszcilloszkóp, kifejezetten autókhoz. Bár hiányos, de kiindulásnak tökéletes. Miskolcon volt a cucc, srác valamiért nem akarta postázni, de azt ígérte, eljuttatja pestre. Mivel napokig ez nem jött össze, az eredeti poszt alatt meg rengeteg jelentkező volt, többek közt Miskolcról is, egyből hívtam Robit, hogy ha belefér, ugorjon már át érte, és tegye el nekem pár napig. Név, cím, méret, súly, telefonszám, mondta Robi, két nappal később már ott volt jóbarátjánál (aki az eladó mellett lakott pár házzal). Innen is hálás köszönet nekik a hatalmas segítségért. Pár héttel később már nálam, pontosabban apumnál volt a cucc, kb 200 Ft anyagköltségen sikerült megjavítani, gyors tesztet is végeztem. Bár pontatlan a mérés, mert csak az egyes hengerre tettem a szondát, nem a trafóról jövőre, de így is látható, hogy kb 25kV a feszültség a gyertyán  

Pár hónapja nekiugrottam a hűtőventiknek is. Két venti van a kocsiban ugye. Anno lecseréltem a hőgombát duplára, azaz kétfokozatúra. Logikusan úgyfestett, hogy egyik fokozat egyik venti reléje, másik fokozat a másik. Namost, normál üzemben a kettes venti sosem kapcsol be. Az évek alatt még be is tud emiatt állni. De a francia nem ennyire hülye, gyárilag nem is így köti. Az egyenként kb 100W-os ventillátor gyárilag úgy üzemel, hogy egyes fokozaton a relék sorba kötik a ventillátorokat, amiknek így 24V kellene a teljes fordulathoz. A 12V miatt így kb félsebességgel, lassan mennek. Ha valamiért mégis melegebb lenne a motorban a víz, a kettes fokozat a relék segítségével párhuzamosan köti a két ventit, így azok max fordulaton mennek. Sokkal halkabb, sokkal egyenletesebb felületet érnek a szellők. Tiszta boldogság, mondjuk ráment pár óra míg kilegóztam

Már csak az olajhőmérőt kéne visszakötni Nyerőszériában vagyok, hamarosan megejtem ezt is

Felkerült a kocsira egy extra matrica, erről szerintem nem kell plusz infót adnom  

Röviden ezek történtek.

Óraállás: 259591 km

Tegnap szabadnapos voltam, és végre sikerült délelőtt kijutnom a garázsba, így gyakorlatilag egy teljes munkanapot el tudtam ott szöszölni. Megérte a koránkelés, mert végre friss voltam, és be tudtam fejezni a kocsit.

A bal oldali lengőkar csavarjainak lukra illesztésével volt némi probléma, de sikerült abszolválni. Kapott új(abb) csavarokat, anyákat. Illetve ide is bekerült a bontott tengelycsonk, mert a csapágya újnak tűnt, a régi teljesen ramatyhoz képest. Vicces, az évek alatt sosem cseréltem csapágyat, mindig komplett csonkállványt tettem be. A lustaság nagy úr, de lehet, egyszer vadiúj csapággyal többre megyek.

Kicsit játszani kellett a gömbfej beillesztésével, dé végülis teljesen jól tudtam haladni vele. Minden csavart meghúztam ahogy kell, feltettem a nyári kerekeket (ugyanis ezen felniknek lukas a közepe), majd letettem az autót a saját kerekére. Nagyon furcsa volt ezt látni, így 3 hónap után. Akkut betettem, kicsit játszottam a gyújtás-ráadással, hogy a benzint felnyomja az ac pumpa, és máris lehetett indítani. Viszonylaeg kevés fordulatra sikerült beindulnia. Utána kiálltam a garázsból, hagytam járni, hiszen olajcsere volt a következő művelet.

Szépen visszaálltam a garázsba, megint csináltam egy ajtókilincsből olajleeresztőcsavarhoz célszerszámot (valahogy mindig elvesznek ezek a következő olajcserére ), majd leengedtem az olajat. Szépen kicsöpögött, közben előtúrtam a 4 literes Total olaj flakont, amihez vettem még kettő 1L-es flakont (ugyanis 5,5 L kell a kocsiba). Gyanús volt a 4 literes, ezért belekukkantottam. Az aggodalmam beigazolódni látszik: valaki az évek alatt elhasználta az olajamat, és orvul visszatöltötte bele a fáradtat. Még szerencse, hogy Ákos pont akkor érkezett, kocsiba pattantunk, és elmentünk a közeli olajboltba venni egy újat. Olcsóbban sikerült szert tennem rá, mint kedvezménnyel egy nagyobb boltban. Érdekes. Eredetinek tűnik, mert a hologramos zárófólia megvolt rajta. Remélem nem valami fos trafóolajat vettem drágán, átdobozolva.

Visszaérve feltöltöttem a rendszert, és egyből nekiálltam a váltóolaj feltöltésének is. Ugye az az olaj már leeresztésre került a féltengelyek kihúzásával. Bár egy csöves tölcsért kellett eszkábálni a betöltéshez, de meglepő módon elég gyorsan sikerült megitatni vele a szintén Total márkájú hajtóműolajat. Miután minden rendben volt, és minden késznek tűnt, még egyszer leellenőriztem a csavarokat, meghúztam a kerékagy csavarjait nyomatékkulcsal (265 Nm, hála az égnek KG egy eléggé brutál fasza nyomatékkulcsal rendelkezik, amivel ez sima ügy volt. Ezúton is köszönöm! Az én nyomatékkulcsom ugyanis 200 Nm-es maximummal bír).

Majd ismét emelő került a kocsi alá, lekerültek a nyári kerekek, lebiztosítottam a kerékagy-csavarokat, majd felszórtam a csúnya téligumikat. Nem csak a felni csúnya, de az eléggé jó barázdákkal rendelkező gumik baromi öregek. Dot szám alapján 2001 év elejéről származnak. Itt az ideje cserélni. Az egyetlen mentségem, hogy nem tervezek télen sokat mászkálni a kocsival.

Még minimális villanyászkodás hátravan, de mivel az nem vizsgatétel, így ráér később is. Az autó gyakorlatilag műszaki alkalmas lett. Képet nem csináltam sokat, előre is sorry.
 

No, nagy nehezen sikerült a bal oldalát összelegózni, bár nem volt egyszerű. Szükség volt pár új csavarra is. Hála az égnek, a vadiúj SKF féltengely - bár kinézetre nem -  de a próba alapján teljesen kompatibilis. Bekerült az új stabpálca is, illetve a lengőkarok is, természetesen. 

Mivel a balos csonkállvány nem akarta magát megadni (konkrétan a féltengellyel össze van ékelődve), ezért betettem egy bontottat, aminek a csapágyai szinte újak.

A jobbos féltengely körül voltak nehézségek, egész konkrétan kicsit nehezen sikerült kioperálni a féltengelyt megvezető támcsapágyat első körben. Agyig csavarlazítózva, hőlégfúvózva már kiugrott a helyéről végre, utána sikerült a tartókonzolt leszerelni a blokkról, amiben egy blokktartó szilent is van, természetesen eléggé ratyi állapotban. A konzolból nem sikerült kiütni persze a cuccost, és présem se volt, szóval a késsel kivágás, majd vasfűrésszel bemetszés utáni felmelegítés eredményeképpen kibaszatott cucc lett a megoldás. Ismét felhevítés után egy kispolski főtengelycsapágy segítségével ütöttem be az újat, szerencsére ebben nagy segítségemre volt Ákos. Nem lett valami szép, de legalább már fogja valami alulról a motort.

A jobbos lengőkar felszerelésekor már fogyott a lelkesedés, a lelkierő, meg az energia is. Mivel nem sikerült rendesen átütni a csavart a szilenten, és nem voltam már eléggé biztos abban, hogy lyukra tudjam illeszteni roncsolás nélkül, így abbahagytam a munkát, későbbre tolva a befejezést.

A jobb oldal összerakásán kívül hátravan még a váltó feltöltése olajjal, a motorolaj és levegőszűrő lecserélése, illetve egy kuplungbowden-csere. A futómű szerelése közötti pihenőkben kicseréltem a hátsó ajtó gázrugóit, egy amolyan pihenésképpen. Kezd a kocsi összeállni, még az is lehet, hogy hamarosan foglalhatok vizsgaidőpontot

Lassan, de biztosan haladunk.

Sikerült kicserélni a porvédőt, meg a toronycsapágyat az első futóműben. Ákos nagy segítségemre volt, illetve a Gyula féle rugóösszehúzó. Ez az alkatrész is visszakerült a kocsiba.

A féltengely felújításból végül az lett, hogy rendkívül olcsón sikerült vadiúj féltengelyeket szereznem, a két oldalra összesen 36 ezer forintból jött ki. Sajna nem egyforma márkák, de a bal oldali SKF, a jobb oldali meg ritkán megy tönkre

Illetve szereztem egy kiegészítő visszapillantó tükröt, ami amúgy szerintem önmagban gáz dolog, de ebben van menetrogzítő is, sd kártyára ment HD-ben, stb, stb... Hogy legyen neki töltője és ne kelljen keresztülhúzni kocsin kábelt, és legyen szabad szivargyújtóm is (mert a szivargyújtót is utálom, ha tele van pakolva mindig), cisnáltam egy USB töltőaljzatot a tükör feletti vakdugóba. Eléggé patent lett a szett.

Rengeteg minden történt azóta, hogy utoljára posztoltam. Egyszerűen nem volt lelkierőm írni, most meg bajban vagyok, mert annyi minden történt, hogy nem is emlékszem már, mik voltak.

A legnagyobb változás tavalyhoz képest, hogy a bakonybéli téli tali után KG-nak és Baznak hála új bérelt garázsom lett. Konkrétan Gyula egykori garázsa, amely közös légtérben van KG garázsával. Csupán 10 ezer forinttal került többe egy hónap, viszont polskiból befér akár 4 is, és van három fázis is, ami "benne van a bérleti díjban". Apránként átcuccoltam mindent, Csutee-től szereztem kidobásra ítélt szocbarokk 60-as évekbeli szekrényeket, szóval mindennek helye lett végre. Talán a legjobb és legfontosabb dolog az egészben, a Trabant is végre fedél alá került. Hogy mi és hogyan van azzal, azt majd egy későbbi posztban fogom megírni.

Peuval történő változások, nagy vonalakban, visszaemlékezésem alapján:
- Az új kuplungbowden nem bírta sokáig, elszakadt. Visszakerült bele a kiszerelt, kicsit szorulú, mihamarabb cserélni kell
- Féltengely porvédők ki vannak szakadva, majdnem az összes.
- gázteleszkóp szar hátul
- nagy gázra kitépi a kezemből a kormányt (*)
- néha ropog valami kormányzáskor
- kóvályog az úton
- túl hamar blokkol a kerék

Műszaki vizsga augusztus legvégén lejárt, így nem sietve, nyugodtan leállítottam a kocsit a garázsban. Közben nyomoztam, a kormánykitépés és kóválygás valószínű lengőkar vagy stabilizátorszilent hiba, a ropogás toronycsapágy. Kocsi eleje bakra fel, kerekek le, fék le (munkahenger feldrótoz, hogy ne kelljen megbontani a hidraulikát). Csonkállvány ki, féltengelyek ki, lengőkarok ki. Jobb oldalt egyértelműen látszódott, hogy lötyög az egész szar, baloldalt nem tűnt rossznak, de leszerelés közben az is elszaródott. Ráadásul flexelni kellett a csavart, mert jól össze is volt rohadva. Kikerültek a rugóstagok is. Nos, ott porvédő és ütköző is szar, de mivel a toronycsapágy miatt úgyis szét kell szedni, ez csak egy kis apró kiadás. 
Mérlegeltem, számolgattam, és rendeltem. Körülbelül 50%-os kedvezménnyel sikerült beszereznem 50 ezer forintnyi alkatrészt, és a lista végére még nem sikerült elérnem.

A kiszerelt alkatrészeket elkezdtem ellenőrizni, szétszedni. A rugós tagokhoz egy hajlított 22-es kulcs kéne, ami a garázsban nincs, szóval itt megakadt a sztori. A stabilizátorszilenteket viszont ki tudtam cserélni. Bár nem tűnt rossznak, nem egy nagy extra kiadás, és most könnyen hozzá lehet férni. Nos, ez remek ötletnek tűnt, mert így kiderült, hogy a szilentet tartó alubakokat a 2-2 csavar helyett csak 1-1 tartotta. Szerencsére pont tudtam túrni hozzá, jobb híján a Trabantból bontott csavarosbödönből.
Viszont a lengőkarok beszerelése még várat magára, oda vadiúj csavarokat szeretnék tenni mindenképpen. Túl sok féle és fajta csavar van a rendszerben, jó lenne valami egységet kialakítani. Szerencsére a Haynes könyv ebben is tud segíteni.
Itt tartok most. A féltengelyekhez ismét sikerült szar porvédőket beszereznem, a balos féltengely alsó csuklója kopog, szóval most a faszkivan állapot áll fenn, elviszem egy szakemberhez, szívjon vele ő.
Szóval az elmúlt 1,5 hónap termése egyelőre ez. 

Tervben van még pár apróság, miszerint a hűtőventi átkötése; kétfokozatú hőgomba van gyárilag a motoron, én pedig meg voltam győződve, hogy az egyik az egyik motort, másik a másik motort kapcsolja. Gyakorlatilag a második motor sosem kapcsolt még be, leszámítva a vízcső eldurranást. Nemrég megtudtam, hogy nem így működik gyárilag. Az első fokozat egy relén keresztül sorbakapcsolja a két ventit, így feleakkora fordulatszámmal forognak (hiszen 24V kellene a teljes fordulathoz), a második fokozat esetén pedig a relé párhuzamosan köti a rendszerbe a két motort. Ügyes megoldás, és nem rohad be a csapágy a sok állástól a második fokozat ventillátorának, mint ahogy szokta tenni nálam .

Agyalok még a szibali féle ledes lámpa beépítésén, bár ez a gyáritól eltérő megoldás, de közlekedésbiztonság szempontjából sokkal szimpatikusabb.

Hátra van még egy olajcsere, és mivel a féltengelyek ki vannak szerelve, ezért a szimeringeket is kicserélem a váltóban.

Most már gyakrabban fogok jelentkezni remélhetőleg.

Szeptember közepén letettem a kocsit. Elutaztam jó időre külföldre, így betettem a garázsba, akkut lekötöttem, rátettem csepptöltőre, és hagytam pihenni, csomagtartóban a frissen megvett kuplungbowdennel.

Ahogy néztem, körülbelül fél órás munka a csere, valószínű a gyári már eléggé elfáradt, ezért kezdett el hirtelen nyúlni, és kellett mindig ráhúzni az állítócsavarra, ami már nagyon-nagyon a vége felé járt.

Október közepén hazajöttem, pár napra rá mentem is ki a kocsihoz. Sajnos késésben voltam, el kellett utaznom, megint el kellett tolnom a kuplungcserét. Emlékeztem, hogy kicsit recsegős volt a váltás kuplungoláskor, nagyon kellett volna ráhúzni, de bíztam benne, hogy Óbuda-Vác távon nem nagyon kell kuplungolni. Aztán persze Vácon keringtem egy adagot, nagyon-nagyon érett volna már a kuplungra húzás, de éreztem, ha az út szélén nekiállok, hogy húzzak rajta egy kicsit, biztos széthullik.

Nagyon nyögvenyelősen értem vissza a garázshoz, ahol kb kinyitottam a garázsajtót, és beállni már nem tudtam, mert nem lehetett sebességbe tenni. Mondom, akkor itt a jó idő, itt a jó kedv, kicserélem ezt a bowdent, úgyse sietek.
Az agyig zsúfolt motortér ellenére gyorsan sikerült lekötni a motorrtében is, meg a pedálnál is, gyorsan összemértem a kettőt (mintha az új hosszabb lenne...), majd bezsíroztam az amúgy zsíros új bowdent, bepattintottam a helyére, és kész. Vagyis nem, mert a hézagot be kell lőni. Húzom a csavart, húzom-húzom, gyakorlatilag már majdnem vége a menetnek, de a pedál még mindig úgy fest, hogy be van esve. Nos, akkor itt más gond lesz. Végigvettem a lehetőségeket, telefonálgattam egy párat, majd a gyanúm a kuplung-fordító vas bizbasz felé terelődött. Ez egy L alakú izé, ami a bowden és a kiemelővilla között van, csavar a tengelye a váltóházban, két műanyag perselyben, a kiemelővillával pedig egy kb 3 centis vaspöcök köti össze. Először a vaspöcök volt gyanús, hogy lehet elkopott, de azért ez eléggé durva kopás lenne. Aztán eszembe jutott, hogy a tengelyül szolgáló csavar mintha egyszer megszakadt volna a váltóban. Hozzányúltam és... hát igen, kézzel ki lehetett tekerni a helyéről. Kiszedtem, és akkor láttam, hogy a műanyag persely az meg is halt benne. Hát itt a hiba. Ezeknek együtt olyan lógása van - ráadásul folyamatosan töredezett ki a műanyag persely a helyéről, nyilván emiatt fogyott el mindig a holtjáték a kuplungból.

Összeszedtem minden alkatrészét, kocsit betoltam a garázsba, majd hazajöttem.

Itthon elkezdtem méregetni, számolgatni, és arra jutottam: a tengelyt újra kell gyártani. M10 helyett M12-es méretből, ezt még elviseli a váltóház, mehet bele az új menet, éskész.

Aztán két esztergályos is elhajtott, hogy bizony műszaki rajz nélkül itt nem elsz munkadarab, szóval akkor tele lett a pöcsöm. Váltóharangot (ugyanis abban halt meg a menet) meg nyilván nem akar cserélni az ember. Azt még Polskinál se szívesen csinálnék.

Alapos kutatómunka után elvetettem a helicoil és egyéb menetjavító spirál használatát, főleg mert egy darabot nem nagyon lehet kapni sehol, több helyről is kaptam egy tutinak tűnő tippet. Ha a menet még nem teljesen halott - márpedig nem az, mert kézzel meg lehet húzni rendesen, csak kulccsal ugrik át -  a menetet be kell kenni csapágyrögzítővel. Nem, nem menet-, hanem csapágyrögzítővel.
Utánaolvastam ennek, körbekérdeztem tapasztaltabb ismerősöket. Ketten azt mondták, hogy ezzel kellett volna kezdeni, a harmadik ismerős meg azt, hogy működhet a dolog. Mondom, adjunk neki egy esélyt.

Na, de ott a persely. Méretet vettem, és elkezdtem keresni ismerőst, aki le tudná nekem gyártani. Három mérete van: külső-, belső átmérő, és magasság. Ehhez nehogy már rajz kelljen. Egyik ismerősöm elvállalta, de mivel neki is van munkája, nem tudta egyből másnapra. A második hétnél elkezdtem kérdezgetni, meg neten kutatni, kiderült van ám ennek az alkatrésznek is gyári száma (miért ne volna), ez alapján lehet találni helyettesítő alkatrészt. Szegeden van is raktáron, 3 darab (kettő kell eredetileg a kocsihoz), 3 nap szállítási idővel itt is van. Nosza, megrendeltem, bár vicces volt, hogy 1000 Ft a postaköltség az 500 Ft-nyi cuccra, de hát ez van.

Idő közben kiderült, hogy a Unix is forgalmaz ilyet, raktárról. Csak nem a kuplung alkatrészek között hozza a webshop, hanem egészen máshol. A buli vége az lett, hogy lett 5 db utángyártott perselyem. Meg egy gyárira nem hasonlító egyedi perselyem. Utóbbinak a külső mérete nem lett jó, így maradt a gyárival megegyező páros. No, de ennyire nem egyszerű a dolog, a kuplung-fordító el volt repedve. Ez is hozzáadott a holtjáték-gondhoz persze. Mivel nem találtam két napon belül másik fordítót, megoldottam a dolgot ügyesen: összehegesztettem a repedést. Nem szép, de legalább tart. Remélem.

Mai nap sikerült kijutnom a garázsba. Minden alkatrészt szépen zsírtalanítottam, aminek zsírtalannak kell lennie, zsíroztam, aminek zsírosnak kell lennie. Bekentem a meneteket csapágyrögzítővel, behúztam kézzel a helyére, amennyire bírtam. Majd raktam a többi alkatrészt is a helyére (légmennyiségmérő, akkumulátor, stb...). Mire minden a helyére került, és lehetett bekötni a bowdent, már kulccsal se lehetett lelazítani a csavart. Bár van oldószer hozzá, ha valamiért mégis le akarnám szedni, remélem ez már ottmarad örökre, és nem kell lebontani megint

Próbakör, minden fasza, minden szuper, a pedál vajpuha, a kormány kőkemény, a futómű szétrázza a pitsám. Hát igen, közel két hónap alatt nagyon elszoktam a kocsitól. De tavaszig nagyon el fogok szokni, mert igen ritkán fogom elővenni a tél folyamán. Nomeg, ha minden jól alakul, lehet megint megy lakatoshoz, hogy a homlokfal is ki legyen cserélve, az autó pedig tényleg OT alkalmas legyen nyár végére.

Szereztem H4-es izzóra való sárja kupakokat, olyan mint a Tungsram, csak ez kompatibilis a most kapható H4-es izzókkal is.

Illetve az ölembe hullott egy szett vadiúj Cibié márkájú gti-re való kadmiumsárga ködlámpa-foncsorszett is. 20 ezer forint volt, le is csaptam rá, ma kaptam kézhez. Egyszerűen imádom.

Aztán odapróbáltam a kocsihoz... és úgy fest, nem kompatibilis a kettő. Szval nagy keresek egy hozzávaló lámpatestet, vagy továbbadom.

Röviden ezek történtek. 

Egyik 205 klubtárs eléggé jutányos áron adott nekem egy szett gyári GTI kerékszettet. Mármint, első szériára valót.

Sajnos az egyik le van gyászolva, de nem para, mert úgyis homokszórás és szinter a terv, a téligumi szettem pedig ugyanilyen felniken vannak, szóval csak ki kell cserélni ezt a legrosszabb darabot a téli szettem legjobb darabjára

Kicsit szomorú vagyok, hogy az OT vizsga miatt nem maradhat a jó kis 15-ös felni szett, amit anno Gabentől vettem. Főleg, hogy ilyen gyakran takarítottam....

Mai nap egy lassan 5 éves tervet sikerült végre megcsinálni.

Egész konkrétan az állítólag beszerezhetetlen, első szériás GTI-re való hátsó spoilert kellett felszerelni a kocsira. Beszerezhetetlen, mert ritka eleve a régifajta hátsóajtó, nem lehet leszedni róla roncsolásmentesen, akinek meg van, nem akarja eladni. Én isúgy kaptam, hogy híre ment, hogy a kocsi OT vizsgára készülne, ez pedig nagyon kellene rá.

Ez egy érdekes szerkezet úgykülönben, minden bizonnyal csak optikai elem, nem pedig funkcionális valami. Nem simán műanyagból van, és ráadásul nem is patentolva, de még nem is csavarozva. Ez egy gumi-izé, fogalmam sincs milyen anyagból van, de ha az ember megrázza középen megfogva, úgy mozog, mint a leszbikusok két végű dildója. A hátsó ajtóra pedig ragasztással került fel gyárilag is, de pontosan nem is az ajtóra, hanem a hátsó szélvédőre.

 

Nosza, vettem egy tubus szélvédőragasztót, majd jött pár hét szünet… Viszont most kinn voltam a telken, a pakolás közben előkerült a kinyomó-szerszám, szóval ha már annyira nem volt tennivalóm, hogy rendet tettem az amúgy rendben lévő házikóban, szépen nekiááltam. Letakarítottam a szárnyról a sok korábbi sziloplaszt nyomot, letakarítottam a hátsó ablakot, leszedtem róla a régi peuklubos matrica oroszlánjának felső felét. Kinyomtam egy csík ragasztót a műanyagra, majd nagy levegő, és fel a szélvédőre. Az a kemény, hogy ez a ragasztó aktivátor nélkül is már kb egyből ragad, nem nagyon van lehetőség sokat bíbelődni vele.

 

Minden esetre a terv sikerült, a cucc a helyén van, eddig még nem csúszott le. Kezemen kívül mást nem sikerült összekennem ezzel a trutyival, szóval most öröm és boldogság.

Régóta halogatott dolog volt, aztán a minap rászántam magam, és megcsináltam.

Igazándiból nem egy olyan vészes meló, tekintve a hátsó híd pofonegyszerűségét, gyakorlatilag 6 csavar tartja a helyén a komplett hátsó futóművet. A nehéz benne, hogy meg kell(ene) bontani hozzá a féket, szétszedni az egész mindenséget, szóval lényeg a lényeg, hogy nem egy olyan nagyszerű munka, aminek szívesen nekiállna az ember.

Kocsit megemel, alábakol, stb, szinte pofonegyszerű volt. Aláfeküdve kezdtem el tanakodni azon, hogy ha ügyes vagyok, akkor nincs szükség megbontani a féket, meg lehet ezt oldani anélkül is. A lengéscsillapítot kell csak leszerelni emiatt, de mivel eleve a benne lévőt akartam volna használni, nem pedig az ismeretlen eredetűt, így ez nem plusz munka. A fékalaplapot 4 imbusz fejű csavar tartja a helyén, azt lelazítva, és a merev fékcsövet ügyesen kiszabadítva gyakorlatilag a hátsó híd kiszedhető mindenféle nehézség nélkül. Így is tettem, de előtte levettem a pótkereket meg a kipufogót. Természetesen a jobb oldali kerék utolsó csavarja nem akart jönni, szétnyílt a belseje. A hirtelen talált imbuszkulcs rendszeresen átfordult rajta. Sebaj, kábé ikeás a cucc, gondoltam, odapöttyözöm hegesztővel a szerszámot a csavarhoz, és akkor ki lehet majd hajtani. Mivel a CO palackban épp nincs szénsav, ezért a bevontelektródás (pálcás) hegesztővel ugrottam neki a műveletnek. Hát nem sikerült. Befúrtam az imbusz lukba, apum javaslatára elkezdtem belehajtani egy csavarkiszedőt, de sehogy sem akarta megadni magát. Egyre nagyobb és nagyob lukat fúrva végül lefordult az egész feje a csavarnak. Végülis így is jó

Apum jött segíteni a leemeléssel is, viszonylag gyorsan lenn volt a régi híd.

A csere híd, melyet egy keveset használt CTI (azaz a GTI kabrió változata) adott, természetesen lengéscsillapítóval és fékkel is rendlekezett. Mivel ezek állapotával nem akartam kísérletezni, nomeg a kocsi saját (és mellesleg 1 éves) fékje eleve ott lógtak a csövön megbontatlanul, mindenképpen a lecsupaszítás feladata várt rá. Csakhogy a földön fekvő hídra nem tudok olyan erőt kifejteni, amivel meg tudom lazítani a csavarokat. Minduntalan felborul. Szóval fel kell szerelni a helyére, és majd ott le lehet bontani. Nosza, ugorjunk neki!
Emelem apum segítségével a hidat, mikor hirtelen... benyilallt. A derekam. Mozdulni se tudtam. Gyakorlatilag beszart pózban álltam. Végül nagy nehezen felmentem a házba, lefeküdtem a földre. Apum közben összepakolta a szerszámokat, és a félbehagyott hidat, hogy most pihenjek, holnap pedig befejezzük.

Egy eszméletlen szar éjszakán voltam másnap reggel túl, a hátam továbbra is fájt - ha nem is pont úgy, de hasonlóan szarul. Bedobtam egy lóbaszó dózisú cataflamot, fél óra múlva meg a kocsi alatt feküdtem. Apummal emelővel helyére tettük a hidat, leszorítottam a csavarokat, majd ő ment is a dolgára. Innentől egyedül csináltam a szerelést.

Régi fékdob le, fékalaplap csavarlazítóban megáztat. Közben elkezdtem kutatni normális imbusz után, lehetőség szerint olyat, ami a krovafejbe fogható. Természetesen volt olyan, nem is értem, miért szenvedtem előző nap a gagyi kulcs + cső toldat kombóval.
Mindenféle törés nélkül sikerült kiszedni a csavarokat, fékalaplapokat leszedtem, régiek - melyeknek kicsit más volt a fékcsőelevezetésük - kis játék után fel tudtam tenni. A régi lengéscsillapítók is a helyükön voltak. Felrakom a dobot, meghúzom a csavart (valami 200 Nm nyomatékkal kell, ami nincs az én kulcsomon), szóval agyig megtéptem a csavarokat, és.... a dob meg se mozdul. Leszedem, átnézem, összerakom megint, továbbra se jó. Kezdett gyanús lenni. Átmentem a másik oldalra, ott is eljátszottam ezt, ott is ugyanaz a jelenség. Régi és új dobot egymás mellé tettem, de különbséget nem láttam köztük. Feltettem a bontott dobot, azzal hibátlan. Leszedtem megint, átnéztem a csapágyakat is, minden rendben volt, de az eredeti dobbal sehogy sem akart sikerülni. Elővettem a tolómérőt, és elkezdtem méregetni. Meg is lett a hiba: a most felszerelt tengelycsonk pereme, ahová a csapágy felfekszik 36 mm. A régi tengelycsonkon meg 34. Ennek megfelelően a dob belseje is 34 vagy 36 mm-es. Hajaj, az ismeretlen dobot kell feltenni. Elkezdtem méregetni, átmérőre jobb az ismeretlen, kevesebb a kopása is, még szemmel is látható. A csapágyakat fene tudja milyen állapotúak. Kiszedni a helyéről roncsolásmentesen nem lehet. Mit lehet tenni, televágom zsírral, ahogy tudom, aztán próbakörön kiderül. A fék önbeállóin kellett mindkét oldalt visszatekerni, hiszen ez egy kevésbé kopott dob. Elsőre felment, kézzel megpörgetve nem is zúgott, mint a régi baloldali. Áldtam is magam a lustaságomért, hogy nem vettem bele új csapágyat, későbbre akartam halasztani. Mert logikus lenne akkor cserélni, amikor szét van döntve, de ugye, ejj, ráérünk arra még. Most megspóroltam egy csapágynyi pénzt. Legalábbis egyelőre.

Dobok fenn, nyomatékkal meghúzva, fékpedált elkezdtem pumpálni. Hallható volt, ahogy az önbeálló anyáját a kis lemez húzkodja, tehát az önbeálló is működőképes. Mindent leellenőriztem még egyszer, igazgattam a fékcsöveken, majd feltettem a kerekeket, és letettem az autót a saját lábára. Ugráltam a csomagtartóban - meg is lepett, milyen kemény. Lehúztam az összes csavart fixre, visszakötöttem a kézifékbowdent, majd indultam próbakörre.

Az, hogy az autó sokkal magasabb lett, az egy dolog. Végre egyforma magasságú elöl is és hátul is a másik. De hogy az úttartása össze sem hasonlítható a régivel, az azért durva. Nagyon a halálán volt a régi, csoda, hogy baleset nem lett belőle. Fék fog, kézifék szintén, szóval visszaálltam a garázs elé, megint leellenőriztem mindent. Egyedül a kipufogó nem gyári illesztése volt, ami nem tetszett. A bilincsnél hajlamos lelazulni, szóval ha már ott volt, megpöttyöltem a hegesztővel. 

Azóta tettem bele kb 100 km-t. Sokkal jobb vezetni, jobb az úttartása. Remélhetőleg a hátra beülő utast is bírni fogja. Fék tökéletes, kézifék szintén. Keménynek érzem a hátsó rugózást, pedig a jelölés szerint a legpuhább került bele, míg a régi a legkeményebb fajta volt. Valamikor.

Ezek az események történtek a kocsival.

Apró-cseprő javítások... Mert ugye a hátsó-híd cseréjét húzni kell... ahhoz lelkierő kell

Szóval, vettem a Conrad Elektornik boltban fémesen vezető ragasztót, és szépen visszaragasztottam vele a lakatos által leszaggatott fűtőszál-csatlakozókat. Több, mint egy hetet vártam, hogy megkössön, a használati útmutató 24 órás javaslatán túl. A tesztek alapján tökéletesen működik, de ezt majd ugye párás ablakon derül ki. Ha egyáltalán lát még olyat a kocsi

Sikerült beszerezni a beszerezhetetlennek aposztrofált gumi hátsó spoilert, ami a gti-k alapfelszerelétségébe tartozott. Az újabb fajta 205-ös ajtóra természetesen másfajta való, így nekem kétszer nehezebb bármit beszerezni természetesen. És a kettő nem is csereszabatos. De sikerült. Kell szereznem szélvédőragasztót, és fel kell ragasztanom - hova máshova, mint a szélvédőre.

Hirtelen jött ötlettől vezérelve megjavítottam végre a műszerfal közepén lévő lcd óra háttérvilágítását.

Régóta halogatott dolgonak is a végére jártam. Röviden a sztori annyi, hogy a lökhárítóban van egy mélyedés a rendszámnak. Abba nem fér bele a magyar rendszám, sem a rendszámkeret, mivel a franciák más méretű rendszámot használtak akkoriban. Emiatt, ha a keretet felszerelem, és meghúzom a csavart, a két szélén 2-2 centit túllóg a keret, eldeformálódik, törik. Illetve, mivel a rendszám nagyobb, mint a lökhárító lefelé, ezért még a menetszél is bizgerálja. Tehát a feladat adott volt: kell egy műanyag keret, ami kiemeli, egy síkba hozza a lökhárító többi részével a keretet, illetve biztos ami biztos, a kereten belülre kell egy-egy fémlap, hogy a már törött keret mégiscsak álljon valahogy. Otthon kutakodtam műanyag után, meg is találtam a kanapémból megmaradt műanyagokat. Méretre vágtam, fúrtam, csavaroztam, és az eredmény tökéletes lett. Olyan mereven áll a rendszámtábla elöl, mint az, ha arra gondolok, milyen ügyes fiú vagyok nyehehe.


Ezek történtek mostanában

Utolsó utáni pillanatban mondták, hogy jelentkezzek.

Vályi Pista is azt mondta, hogy utolsó utáni pillanatban tettem. De sikerült. Benn voltam a 40 autó között. 

Hatalmas élmény volt, megállás nélkül autóztattam a jelentkező nézelődőket. Olyan sokan voltak, hogy én más autóba nem is nagyon tudtam beülni, csak egy Wartburgba

Képeket folyamatosan teszem fel, ahogy kapom. A kisautó végre azt kapja, amit megérdemel: Idén másodszorra volt kiállítva a Hungexpon, ráadásul most a totalcar.hu cikkében is szerepel.

Elég sok minden történt az elmúlt egy hónapban.

Például, hogy a vízcső cserével nem oldódott meg a vízfogyás. Még régebben három havonta kellett egy decit rátölteni a vízre, utóbbi időben már gyakorlatilag minden második nap. És a kipufogógáz is egyre ködösebb lett. Tehát hengerfej bibi lesz. Nagyszerű. Gondoltam, szépen nyugodtan beszerzek mindent a javításhoz, és megcsinálom valamelyik nap.
Aztán benéztem az olajbeöntő sapkán, és habos volt... nagyszerű. Végiggondoltam, hogy a vezérléshez célszerszám kell, a korongos szelephézagállításhoz szintén... így gyakorlatilag el is ment a kedvem az egésztől, átvittem anyumék szerelőjéhez, hogy oldja meg.
 

Kb két hétig állt ott a kocsi, nem csak tömítést, hanem vezérlést, beleértve a vízpumpát is kicserélték. Kapott egy gázelemzős beszabályozást, és szerencsére ez eléggé sok problémát megoldott. Bár mostanában nem annyira fickós (lehet a jobb környezetvédelmi beállítás miatt, de lehet, hogy a vízbefecskendezés megszűnéséből adódóan), a fogyasztás jobb, az alapjárat szebb. Meg megszűnt az a probléma is, hogy állandóan egekben az alapjárat az első hűtőventi-bekapcsolásig. Érdekes.

Arról a tervről, hogy beszerzem a kocsihoz a maradék bronzüveget, letettem. gyakorlatilag lehetetlen küldetés. Mivel egy barátomnak megvolt az összes, csak a hátsó-oldalsó hiányzott a szetthez, ezért végülis belementem, hogy szőrén elcseréljük egy mezei nyithatóra. Először nem tudtam hova tenni, szokatlan volt, végül megtetszett, azóta nem is tudom elképzelni mással a kocsit.

Illetve nagyon komolyan elkezdtem gondolkodni azon, hogy az autót OT vizsgára vigyem jövőre, vagy 3 év múlva. Eléggé szépen kezd jó irányba kerülni, egyre kisebb dolgokat kell rajta javítani. A totalcar.hu újságírja, Csikós Zsolt javasolt is egy szakit, aki megcsinálná az előminősíttetést, avagy az elő-előminősíttetést. Meglátjuk

Icipici változásokon esett át az autó az elmúlt időszakban.

A felemás ablakspricniket kicseréltem gyárira - nagy mákom volt, hogy még nem dobtam ki a kabrió törött gépháztetejét. Eddig.

Sikerült nagynehezen szerezni egy régifajta gti váltógombot. Ez nagyon apróság, de jobban bántotta a szemem, mint a spricni. A Peu-k háromféle váltóval voltak szerelve. Az automatát hagyjuk is, irreleváns most. Kb. 88 előtt a felhúzóvillás (balra elöl hátramenetes), 88 után meg jobbra hátra található a hátramenet. Nyilván ennek megfelelően alakul a váltókaron a minta. Csakhogy ez egy GTI, azaz ez még egy pironyót eltér a többitől. Ennek piros a piktogram a váltókaron

Nagy probléma ez, főleg, hogy régifajta gti piktogramos szinte lehetetlen. Anno nekem jobbra-hátra rükis piktogram volt rajta, amit le kelltt cserélni, mert Juli eleinte nem találta sohasem a hátramenet. Akkor egy mezei fehéret találtam, amit agyaltam, hogy pirosra festek, de azért az mégsem ugyanaz, mint ami anyagában piros. Aztán egy klubtárs keresett pont olyat, ami nekem volt, neki pedig olyan volt cseredarabnak, ami nekem kellett. Így szőrén elcseréltük, és most nagy az öröm meg a bódottá.

Nem úgy a hátsó futómű. Elég durva hangokat kezdett hallattni, azok után, hogy nem lehet beülni hátra, mert a torzió annyira halott, hogy egyből doblemez-kerék találkozásig süllyed a hátulja. Szóval vettem egy nagy levegőt, aztán pedig egy komplett gti hátsó futóművet, 20 ezerért. Most nagy a dilemma, hogy ezt újítsam fel beszerelés előtt, vagy tegyem be, hátha jó lesz pár évig, és addig a kiszereltet újítgassam? Egyelőre ez utóbbira hajazok. 4 csavar a bódéhoz, plusz a kézifékbowden, plusz a fékcső. Okosan csinálva ráadásul a féket sem kell megbontani, mert alaplap leszerelhető a lengőkarról. Szerintem ez utóbbi lesz. Éljen-éljen.

Ezek voltak most. Majd még jelentkezem.

Első szervizen is túl vagyunk

Szóval egy ideje probléma volt, hogy fogy a víz a tágulási tartályból rendszeresen, anélkül, hogy nyoma lett volna akár a kipufogógázban, akár az olajtérben (szerencsére). 

Ezidáig. Még az AMTS előtt közvetlen lecseréltem a nyári gumikra a télieket, feltűnt egy folt a kocsi alatt. Nem olaj volt, hanem víz. Hűtővíz. Közelebbről megnézve a lengőkar is tiszta víz volt. De ezt nem pocsolyaként kell elképzelni, hanem amolyan nedves felületnek. Akkor megnéztem közelebbről a lengőkar feletti csöveket, és lám, meg is van a hiba. A poros cső pár részen nedves volt. Tele volt repedéssel.

Nosza, kauf-fer oldalára fel, egyből be is rendeltem az egyetlen csövet, amit a honlap szerint forgalmaznak - és amire éppen szükségem van. Kemény 1500 Ft-omba került, úgy, hogy vettem még pár jó minőségű bilincset is, biztos ami biztos.

A csere egyszerű volt, cső lelazít, víz leenged, cső leszed, új feltesz, rögzít, és tádám, kb kész is. Ja nem, fel kellett töltenem vízzel. Juli adott hozzá 5 liter vadiúj hűtőfolyadékot, ami -15 fokra volt keverve gyárilag, szóval kapott még 1 liter -38 fokosat, biztos ami biztos. Így lett meg a szükséges mennyiség. Motor beindít, járat, és kábé ennyi. A rendszer automatikusan kinyomja magából a levegőt. Szokás szerint a ventillátor beindulásáig vártam a járatással, majd próbakör, és ennyi. Egyszerű volt.

Molyoltam még a kábelekkel, mert a két ventillátor közül az egyik biztosítékja nem volt az igazi. De most már jó.

Ezek voltak röviden.

Nagyon sok mindenről nem blogoltam...

Kezdve ott, hogy a kabrió összetört - helyreraktam, majd sok huzavona után végül eladtam, röhejes összegért. Mondjuk sokat nyom a latba, hogy megnézte két lakatos is, majd közölte, hogy mivel a bal oldalt két centivel rövidebb két oszlop közt, mint jobb oldalt, jobban járok, ha eladom (ez a rövidülés már megvásárláskor is benne volt sajna).

Még előtte Julival szétmentünk, és kérdéses maradt a gti sorsa, mely ekkor még Laceeenál volt Pécsen, ugyanis épp a megszépülő wellness-kultúra utolsó állomásához, azaz a lakatolás utáni fényezéshez érkezett. Végül én hoztam el tőle, mert tudtam, hogy még sok tennivaló van vele, mielőtt használatra alkalmas lesz. Julival megegyeztünk egy óradíjban, majd végül a kocsi átesett egy fékfelújításon (hátulra új betétek, előre új tárcsák, betétek, balos munkahenger felújítás), kipufogórendszer csere, kárpit csere, előre a Gabentől vásárolt marhabőr ülések, és így tovább.

Eléggé tetemes mennyiségű tétel került le a javítanivaló listáról, de még mindig elég sokminden volt rajta. Többek között motortéri kábelek rendberakása, hátsó torzió cseréje, stb... Többek között a rakoncátlankodó elektronikának hála vált meg a kocsitól, nekem meg volt pont ennyi pénzem félretéve egyben, így le is csaptam rá.

Nos,.. nem tudom, hogy jó ötlet volt-e. Örülök is neki, meg nem. A forgalmiban alig száradt meg a nevem, már hívták az AMTS-re kiállítani (melyért ezúton is köszönet a Rozsdakupac tímnek), de nem tudom tagadni, hogy azzal, hogy a kocsi hozzám került, végleg lezárult egy szakasza az életemnek.

Aztán meglátjuk, hogy hogyan tovább.

Mivel régen én blogoltam a kocsiról, így én ott folytatom, ahol abbahagytam. Egy pár bejegyzés pedig Juli blogjában található, ha valakit nagyon érdekelne.

Hűtés téma: gyanús volt nekem, hogy nem kapcsol be a ventillátor. Úgy egyáltalán. És bár legutóbb sikerült kideríteni, hogy egy megdöglött biztosíték is közrejátszott ebben, még mindig nem hallottam járni a ventit magától.

Megtudtam, hogy a TU motorok jellegzetessége, hogy nagyon szeret levegős maradni a rendszer. Ha levegős marad, nem kapcsol a venti, mert a hőgomba csak gőzben van. Ez eléggé idiótán hangzik, mert maga a gomba a hűtő felső 3/4 részében van, ha odáig levegő volna, minimum 1 liter víz térfogatának megfelelő levegő kellene legyen a rendszerben.

Sebaj, egyik reggel, miután krúzoltam pár percet parkolóhelyet keresve a melóba menet, és mivel még volt legalább fél órám a munkakezdésig, elkezdtem nyitogatni a csapot. És ahogy kinyitottam, egyszercsak bekapcsol a venti. Igaz, levegő nem jött ki a csapon, lehet, csak véletlen egybeesés. Délután, miután hazaértem, nekiugrottam megint, leengedtem vagy 3 deci vizet a rendszerből a légtelenítőn keresztül, úgy, hogy a tágulási tartályt a Haynes könyv előírása szerint megemeltem a rendes helyétől. Nem vagyok benne biztos, hogy csak víz jött ki, nem volt egyértelmű (a légtelenítő csavar a csövön egy közönséges autó szelepsapka. Ha teljesen leveszem, nem tudom gyorsan visszatenni, ha nem veszem le teljesen, nem egyértelmű, hogy levegő is jön-e? ) A venti ismét kapcsolt magától, időben (saccra, mert ugye vízhőfok mérő az továbbra sincs).

Illetve elkezdtem a motorvezérlő hőmérséklet jeladóját méregetni, hogy később be tudjak építeni valami vízhőmérőt (3-4 ledes, 4 ütemű Trabié a terv).

Lökhárító: Piktor klubtárs jelezte, hogy kerített nekem egy jó állapotú, ám festésre szoruló lökhárítót, GTI szoknyával együtt 8 ezerért. Ez olyan jó ajánlat, hogy még aznap elmentem érte, nehogy meggondolja magát . Igaz, a szoknyában nem voltam biztos, hogy szeretném, de ha más nem, Juli kocsijára jó lesz tartaléknak. Illetve egy másik klubtársnak van egy bontott, ugyanilyen színű szoknyája, amit pénzért nem, de egy másik szoknyáért odaad. Így viszont megintcsak más a felállás. El is hoztam őket gyorsan, és még aznap este fel is szereltem, egyelőre csak a lököst, a gyári CJ szoknyával. Hát... a kocsi eleje nagyon csálé, a rendes csavarokkal nem is tudtam feltenni a lököst (ami mellesleg eléggé fontos momentum, mert a nem hozzávaló csavarokkal törnek el a felfogatási pontok :( ).

Remélem kibírja ezt a pár napot, míg nem gyártok hozzávaló csavarokat.

Ma 205-ös nyári találkozó Kiskunhalason

Képek később

Kispug életképek:

A 205-ösnek -ahogy sok más Peugeotnak- van egy jellegzetes problémája. Mégpedig a sebességváltó. Egész pontosan a sebességváltó és a váltókar közötti rudazat, és annak csuklói. Faudi-fejes megoldást alkalmaztak a franciák, ami nagyon jó, mindaddig, amíg jó. Általában két évig jó. Utána nem. Nagyon nem. Ez a két éves intervallum pedig nekünk nagyon nem szimpi. Így aztán a márkatársak ajánlására múlt hét pénteken elvittük a kocsit Dazhoz, aki a sebességváltó-szerkezetek nagymestere. A faudi-fejek kiváltására egy saját technikát fejlesztett ki, és fillérekért meg is oldja bárkinek.

Elvileg két órás műveletről lett volna szó, de mivel nem tudta megmondani, mikor lesz ráérős ideje, ezért otthagytuk a kocsit, egészen keddig. Kedden este mentünk is érte. Meglepett minket, mert igazított a kipufogón, a légszűrőházon, és sok apróságon, nomeg persze a váltón is. Mindezért elkért 6 ezer forintot. Eléggé baráti. Illetve felhívta a figyelmünket, hogy az első futóműben dízelhez való rugók vannak, emiatt áll kicsit magasabban az eleje. Fain. Szóval kéne egy rugó-összehúzó, és mehet bele a régi rugó

Szombati napunkat a kocsinak áldoztuk. Legelőször is a frissen szerzett első lökhárítót kellett volna felszerelni, de eléggé elütött a színe a kocsi többi műanyagjától. Tegyük hozzá, hogy a műanyagok eléggé ramaty állapotúak, és fakultak voltak. Így a teszkós-mattfekete festékszórós projektre szavaztunk.

A két ajtó kivételével az összes díszlécet sikerült leszedni. Meg az első lökhárítót -már ami megmaradt belőle . Juli neki is esett a lecsiszolásnak.
A hátsó lököst nem sikerült, a nem gyári csavarok megnehezítették a dolgunkat. Így végül kimaszkolás, és úgy festés lett belőle. Bár egy kicsit gányoltnak tűnik a szememben - ahogy eleve a festékszórós festés- mégis teljesen elégedettek vagyunk a munkánkkal. Gyönyörű szépek lettek, rá sem lehet ismerni.

Mondjuk gyanús volt, hogy az ajtók nem gti-re valók, ez most beigazolódott. A díszlécek varrattömítővel, avagy szélvédőragasztóval kerültek felszerelésre, ezért nem könnyű a roncsolásmentes leszerelése.

A balos tükröt még sikerült lefesteni, a jobbosra már nem jutott sajna idő. Türelmetlen voltam, még le kellett mosni a kocsit, és ráadásul egy polírozás is kellett neki, hiszen este ezzel a szépséggel szerettünk volna megjelenni a 2. Retro Cruise Night nevű rozsdakupacos rendezvényen.

A mosást díszlécek nélkül ejtettük meg, mert egy kevéske kosz azért felgyülemlett alatta. Majd jött a polírozás. Pocok által használt Turtle terméket alkalmaztuk, annyi különbséggel, hogy egy híg polírozószert is bevetettünk, nem csak a tégelyes wax-ot. Tetőn, és gépháztetőn elkellett a két réteg belőle, annyira fakó volt. Majd jött a tégelyes wax, abból tetőre szintén két réteg jutott, többi részre csak egy. A szoknyák kimaradtak, de szerencsére azok eleve csillogóak voltak.

Lökösökre felkerültek a rendszámok, új, reklám nélküli keretben, majd visszakerültek a díszlécek (műanyag bolhákkal sajna nem állunk jól, azt majd pótolni kell), bekerült továbbá kettő darab sárga H4-es, mellyel korábban KG lepett meg, s végül bepakoltuk magunkat a kocsiba, és irány az est.

Nem semmi rendezvény volt. A kis újpesti stop-shop parkoló tele volt, alig találtunk helyet az eseményhez legközelebb eső parkolóban. Egy 205 klubos márkatárs volt még jelen, illetve a kispolskis barátok.

Éppen bütykörésztem a balos helyzetjelzőt a motortérben, mikor megjelent Binci, a Rozsdakupac magazin főszerkesztője, és a kis GTI gyáriassága felől érdeklődött. Miután mondtam, hogy 95%-ig gyári, rögtön felkért egy Rozsdakupac-magazinos szereplésre. Jól elbeszélgettünk a kocsiról, a ritkaságáról (1.6-os, ráadásul régi-kasztnis, stb), majd megállapodtunk abban, hogy két hét múlva megejtünk egy fotózást, és egy beszélgetést. Nagyon örültek, hogy végre találtak egy majdnem-full gyárit.

Remek! Ennél jobb elismerést arra, hogy az autó szép lett, keresve sem kaphatnánk. Illetve az, hogy igenis megéri gyáriasítani a kocsit, és visszaállítani eredeti kinézetére!

Mai nap még lőttünk pár képet itt a környéken a szép kisautóról. És most ezerre megkezdjük a kocsi teljes gyári kinézetre varázsolását két héten belül.

Challenge:
Sárga irányjelzők előre, szép állapotú embléma a hűtőmaszkra, jobbos tükör műanyagjának feketére festése, jó állapotú 14"-os gyári alufelni-gartnitúra beszerzése (miénk sajna nem jó állapotú fotózáshoz), fekete ajtókilincsek, balos térképzseb, hátulra GTI felirat, és fullos állapotú textil gti ülések. Vagy jó állapotú félbőr gti ülések, de akkor csak egy balos kellene.

Challenge accepted.

A java már megvan elvileg

Egy blog a Peuról.

Bár a motor vígan falja a kilométereket, sajna közel sem sima minden. Az egész ott kezdődik, hogy a motor és váltótartó bakok megadták magukat, avagy elkezdték megadni magukat. Ennek eredményeképp a kipfogó felült a stabilizátor-rúdra. Ami a zörgésen kívül egy kipufogó-törést is eredményezett.

A Bárdinál beszereztem a bakok közül 3 db-ot, amiből egy olyan is volt, ami kellett a kocsihoz. Ez a váltótartó bak volt. A polskival ellentétben egy kicsit egyszerűbb itt a csere: váltó felemel emelővel, akku ki, bak ki, új be, félig meghúz, váltó leereszt, megrángat, csavar meghúz. Éskész. Rögtön megszűnt a kipu zörgés.

Sajnos nem tudtam pontosan kinyomozni, hogy hol szakadt el a kipufogó, de biztos voltam benne, hogy a leömlő és a középdob közötti részen.

Múlt héten átmentünk Viandr-ékhoz, hog aknából hajtsuk végre a kipucső-cserét. Ugyanis kaptunk egy márkatárstól egy másik kipufogó-csövet. Természetesen nem ott lukadt ki, ahol gondoltam: a középdob bevezető csöve szakadt le a középdobról. Persze CO nincs a közelben, a pálcással meg nem tudok hegeszteni. Gondoltam én. Aztán kiderült, hogy tudok, ráadásul nem is rosszul .

Volt még egy benzinszintjelző-csere. Ez sem volt ám nagyon sima ügy: a szintjelző úgy halt meg, hogy először összevissza ugrált a műszer, utána csak a tartalékjelző üzemelt, végül már az se. Hátsó ülés fel, régi szintjelző kiszed... vagyis csk kiszedne. Ugyanis a teteje megvolt, de maga a műszer nem. Az valahol a tank aljában lehet . A vezetékek meg csak úg lógtak a benzinbe .

Újat gyorsan betettem, kipróba: működik

Tegnap még nekiugrottam a dudának és az ablakmosónak is. Mind a kettőt sikerült megoldani: utóbbinál a szivattyú-motor volt meghalva, amit -meglepő módon- a Subaru kiserelt tartályábn lévő motorral tudtunk pótolni: majdnem ugyanaz, annyi csak a különbség, hogy a csatlakozó itt felül, nem pedig alul van rajta. Működik, tökéletes, jeee.
Jöhet a duda. Ez már nehezebb, a lámpát ugyanis ki kellett hozzá bontani. Akkor láttam, hogy Homasitás Type R dudák voltak belekókányolva. Kiszerel, jobb híján Subarubl bontott beszerel. Illetve a riasztó szirénáját is betettem ide, kapásból egy 4x nagyobbat, mint ami eddig volt benne. Az ugyanis egy vicc. Riasztózáskor a szomszéd azt hitte, hogy tavaszi madarak csivitelnek .

Röviden ezek történtek. Nemsokára olajcsere, vezérműszíjcsere, alvázvédés.

Különben pedig megy. Jól megy. Voltunk vele Kiskunlacházán is, ugyanis egy 205klubtagnak van oda kontaktja. Egész napos hülyülés, 170-el száguldozás után sem lett a fogyasztás 6,4-nél nagyobb. Fasza
Sütögetés, és mókázás. Nagyon jó a társaság, továbbra sem bántuk meg az autóválasztást. A pugnál is rendszeresen bebizonyosodik, hogy remek dolog márkatársakkal összejárni, bulizni, szórakozni, hülyülni.

Például így:


Meg még voltunk pár helyen vele nyáron, majd még összeszedem a gondolataimat

Képek lesznek még, de csak este

Elindultunk a gyári állapot visszaállítása felé. Első körben kapott gyári, azaz régifajta hátsólámpát, a szintén gyári, de újfajta helyett. Az elektromos bekötés természetesen nem ugyanaz. Az előző tulaj meg nagyon szépen megoldotta az átkábelezést. Az egy dolog, hogy a régi csatikat levágta, de hogy a baloldalról jobbra menő kábeleket ne kelljen kihámozni, behúzott újakat. Vagyis pont az, hogy nem húzott be. Eredetileg a karosszéria járatában mennek át a vezetékek. Nehéz lett volna beletolni a lukba a pár eret... Ezért a lámpatest eljánál, a gumitömítés alatt kihozta a vezetékeket, bevitte a lökösbe, majd jobb oldalt a gumitömítés mellett visszavitte a lámpatestbe... Beszarás, okádék, gány munka. Egyeten pozitívum, hogy forrasztva voltak a vezetékek. És az, hogy a régi kábeleket nem húzta ki . Tehát nem volt nehéz visszakötni. De még egy gyári csatit azért beszerzek, és visszaforrasztom a vezetékek végeire, mert úgy mégiscsak szebb, mint egyenként feldugdosva. Következő lépés az első irányjelzők sárgára cserélése lesz.

A múlt hét folyamán a sok-sok kudarcba fulladt gumikeresés után Juli megrendelte online a 195/50 R15-ös gumikat online. Kormoran márkájút, mert az volt megfizethető árban. Az ügyintéző másnap telefonált, jövő hét csütörtökre talált szabad kapacitást a műhelyben.
Kicsit még értetlenkedett, hogy 15-ös kerék biztos jó lesz-e egy 205-ös alá, mert az ő gépe szerint oda 13-as kell. Egy pár perces beszélgetés után továbbra sem tudta, mi az a GTI, és nehezen akarta elhinni, hogy ez egy gyári méret.

Szombaton hajnali 9-kor ébreszt a telefonom, amit persze a szoba másik végében felejtettem. Egy ismerős hív, hogy van végre gumi, 70%-os állapotú, Continental, és 15 percen belül oda is tudja adni, csak menjek át érte Pilisvörösvárra. Gyorsan kikászálódtunk az ágyból, kocsiba behajigáltuk a korábban Gabentől vett felniket, majd mentünk a megbeszélt helyre. Gumik szuperek, nem is öregek, 25 ezret meg is ért a 4 darab. El is mentünk a gumishoz, gyorsan feltették, 5 ezer forintért nem is volt vészes a művelet. Szerencsére ezekkel a tyúkitatókkal nem volt szívás.

Közben Abadi Attila telefonált, hogy fél órán elül ha oda tudnék menni a Forddal a 3. kerületbe, akkor odaadná az endurót. Na, lett egy kis rohanás belőle, meg is kaptuk, de ez majd egy másik blogbejegyzés lesz. Hazarohanás, kocsicsere, motor be, majd vissza.

Otthon Juli nekiugrott a Pug kitakarításának. Én már nem emlékszem, mit csináltam közben, de Juli elkészült vele, mire én is. Így neki tudtunk kezdeni a kocsi polírozásának, hiszen másnap találkozó, nem árt, ha kicsit csillog a teteje. Még tavaly nyáron vettünk egy flakon Prevent féle polírpasztát. Eléggé gagyi minőség, de ha egy kis fényt ad, az már nagyon jó lesz. Hát... ilyen szar fos trutyival még életemben nem volt dolgom. Híg volt, arról nem is beszélve, hogy színezett cucc. A tető csak foltos lett tőle, csillogni viszont nem akart. Körülbelül az ötödik réteg után kezdett el csillogni, de a foltok nem voltak teljesen meggyőzőek.
Végül valamilyen kinézetet nyert a dolog, de a tető és gépháztető után feladtuk. Megvárjuk, míg lesz rendes alapanyag hozzá.

Vasárnap reggel nyomás a Lurdyhoz. Többiekkel pacsizás, kaja vadászat.

Érdekesség, hogy a Lurdy hátsó parkolójában egy faszi a 323-as mazdáját gittelte, és csiszolgatta. Szerintem még aznap ott helyben le is fúja ecsettel.

Majd miután mindenki megérkezett, átvonultunk konvojban Százhalombattára a tóhoz. Sajna nagyon nagy szél volt, és nehezen indult be a hangulat, de a sütögetés meghozta mindenki jókedvét, és az idő is szebb lett. Nekünk a második talink volt, viszont a régebbi kollégák elmesélték, hogy ilyen nagy részvétel még sohasem volt.

Olyan sokan voltunk, hogy a nap végét megkoronázandó kiraktuk 205-ösökből a 205-ös feliratot . Meg félkört. De az annyira nem érdekes a 205-ös felirathoz képest. Remek egy társaság, az biztos .

Sikerült szerezni egy másik műszercsoportot, végre meg tudom majd javítani a sebességmérőt, illetve sikerült eredeti hátsólámpát is beszerezni. A többiek hülyének néznek, hogy minek csúnyítjuk el a kocsit. De mivel -minden bizonnyal- ez a legöregebb GTI a klubban, nem ártana neki egy gyári kinézetet adni.

Mellesleg Juli az egyetlen női 205-ös tulaj a klubban

Nagyszerű hétvége volt, remek egy társaság a 205-ösök csapata.

Mai nap végre sikerült egy több, mint fél éve húzódó tennivalónak a végére pontot tenni. Kezdődött ott, hogy a héten megérkezett a vaterán vásárolt gólyaláb-páros. Eléggé jó áron sikerült hozzájutni. Szép kinézetnek örvend, az eladó egy hetes garanciával vállalta, hogy hibátlan is. Pénteken elszaladtunk még egy 205 Klubos kollégához, DaZolihoz, aki jelképes összegért adott nekünk egy hibátlan kormányművet, és egy féltengelyt. Vagyis, két kormányművet adott, de az egyiket vissza kell majd vinnem neki. A 205-ösökre kétféle kormánymű létezik, és nem tudtam fejből, hogy milyen kell. Mai nap a jó időre való tekintettel neki is estünk. Baloldallal kezdtünk, mert a féltengely ott már nagyon halott volt, és a nehezebb meló legyen inkább kész előbb. Meglepő gyorsasággal jöttek le a csavarok, egyet se sikerült beleszakítani . A féltengelyt simán csak ki kell húzni a váltóból, ez szerencsére nem vészes művelet. Olaj egy csepp se folyt ki, ez viszont aggodalomra adott okot kicsit. Elvileg 2 liter olajnak kellene benne lennie A féltengely kicserélésének oka az, hogy egyrészt egy ütés lehetett benne, ami a centírozatlan kerék effektust okozta (ősszel már görgőztettük is a felnit, de ugye nem oldotta meg a problémát), illetve a nyáron kiszakadt, majd ki nem cserélt porvédő-gumiharang miatt szarráment a csukló is. Szerencsére nem cseréltünk rajta gumit, így utólag. Arra a féltengelyre kár lett volna. Új féltengely egy mozdulattal a helyére került, nem különösebb nehézséggel ment fel a helyére az új gólyaláb is. Baloldalt még gyorsabbak voltunk. Baloldali gátló nem simán szar volt, hanem el is fosta magát, annyira szarráment Összeszerelés, próbakör, anyázás a nem jól meghúzott kerékcsavar, és az otthon felejtett kerékkulcs miatt. Utána bátrabb próbakör, és élményautózás. Hihetetlen, mekkora a különbség. Remélhetőleg a jövő héten sikerül kicserélni a kormányművet is, és akkor tuti lesz a rendszer. Csütörtökön sikerült a gyujtáskapcsolót is átalakítanom, úgyhogy végre egy kulcs kell min a hat zárhoz. Röviden ezek a történések, fotók jelenleg csak mobillal készültek vannak.

Felkerültek a téli gumik.

Ennyi lenne a blog eleje, és vége is, ha nem egy francia autóról volna szó .

Kezdjük a legelején: Van két felnigarnitúránk. Mindkettő alu, és mind a kettő gyári GTi garnitúra. A jelenleg fenn lévő galuskaszaggatók 14"-osak, amiket pedig Gabentől vettünk, 15"-osak. Mind a két garnitúrán hulladék gumik vannak, csak az egyiken repedezett, a másikon meg halálmintás. Mivel a tyúkitató szimpatikusabb, mint a galuskaszaggató, ezért a terv az volt, hogy nyári garnitúra lesz a tyúkitatóból (Speedline), téli garnitúra a galuskaszaggatóból (nem tudom, milyen márka ).

Ennek a tükrében nyomozni kezdtem rá 185/60 R14-es gumikat. Majdnem újak lettek, de csak majdnem. Kedvenc bontóban találtam Barum márkájút, ráadásul alig használtat. 20 ezer forintba került, de sajnos a négy Opel felnit is el kellett hozzam. Pedig mondtam, hogy ha otthagyhatom, akkor is kifizetem a teljes árat.

Ekkor kezdhettem gumist keresni. Olyat, amelyik nyitva van azután is, hogy én végeztem a melóval. Pilisvörösváron találtam is, azt mondták, cakkumpakk 5800-ba fog kerülni. Mikor végeztek az előző autóval, neki is álltak sebtiben. Elég gyorsan megvoltak vele, már a kocsin voltak a kerekek, készültem fizetni, mikor leesett: centrírozás csak szerintem nem volt?
Hát nem, csak elfelejtették hirtelen közölni, hogy nekik nincs ehhez megfelelő gépük... Mondom nagyon kedvesek, hogy ezt közölték azelőtt, hogy ész nélkül nekiálltak volna négyen a gumiknak... Eddig volt négy szar gumim, kormányrázás nélkül, most van négy fasza gumink, és 50 körül majd szétesik a kocsi.
2500 ft-ot hagytam ott, és eljöttem. Nem éppen nyugodtan.

Majdnem igazam lett, a kocsi csak 60-nál kezdett el rázni, mint az őrült.

Elkövetkezendő napok abból álltak, hogy végigjártam az összes gumist, amit nyitva találtam. Szombatig összesen 14 db gumist látogattam meg, ebből ketten voltak, akik közölték, hogy meg tudnák csinálni, ha akarnák, de természetesen nem akarják, mert annyi idő alatt, míg ők ezt kicentrírozzák, három autót csinálnak meg kompletten. Egyik gumis olyan volt mellesleg, ahol még autót nem láttam benn állni. Egy gumis közölte, hogy 8 és 10 ezer között elvállalja. A többi vagy nem tudja, vagy nem ért hozzá, vagy kérdezzem meg a Józsit.

Hétvégét Dunavarsányban töltöttük, és mivel a probléma továbbra is fennállt, a gumis műhelyeket is tovább kutattuk. Végül az egyik helyen kézségesen segítségemre volt a szakember, közölte, hogy meg tudja oldani, de több időbe telik, mint egy átlag autónál. De mivel nagyon sok munkája van mára, ezért most tuti nem tudja elvállalni. Viszont valószínű, vasárnap is nyitva lesz, ha nekem megfelel, akkor adjam meg a számom, felhív, hogy mikor jöhetek. Mondom, simán jó lesz a vasárnap is, csak végre legyenek kiegyensúlyozva. 6 ezerbe fog kerülni, és némileg több időbe, mint egy átlag kocsi esetében.
Még aznap felhívott, hogy holnap 9 órára vár. Másnap meg is jelentem, a kerekeknek azonnal neki is állt. Itt jegyezném meg, hogy nem láttam még ilyen fogú precizitást gumiszerelőnél: a leszerelt kerekeket egyenként alaposan lemosta, letakarított róla minden koszt, szólt, hogy szakadt az egyik gumiharang, stb...
Jó sok súlyok kellettek a kerekekre, volt, ahol két helyre is kellett tenni. Tudtam, hogy szarok a felnik, de az idő szűke miatt úgy voltunk vele, hogy most felkerülnek a téligumik, és amíg nem kell új gumit szerezni rá, addig elhalasztjuk a teljes felujítását a kerekeknek. A negyedik kerék centrírozása közben néminemű változás állt be a forgatókönyben. A negyedik kerékben akkora ütés volt, hogy a gépen kézzel megpörgetve is fájt. Mese nincs, ezt görgőztetni kell. Mivel a szakember precizitása és figyelmessége teljesen lenyűgöző volt, rábíztam a helyrehozatalt. Julinak szerencsére nincs messze a munkahelyétől. Keddre ígérte, hogy értesít, ha minden jól alakul, akkor el is hozhatjuk. 5 után is, fél 10-ig mehetek érte, csak akkor már nem fogja tudni felszerelni a kocsira, mert edzést tart (box-edzést. Tudniillik a mester ketrecharc-világbajnok ). Merjek neki ellentmondani, hogy inkább ne görgőztesse?
Kifizettem a 3 felni egyensúlyozásának az árát. Ellenőrizte a pótkereket (melyet még nyáron megcsináltam szerencsére), felszerelte előre (mivel váltóméret, ezért nem szórakoztunk az első-hátsó csereberével), majd útnak indultam.

Bár az előírásnak megfelelően a 80-at nem haladtam meg, meglepően stabil ezzel az idétlen, 90/110-es gumival is. Mondjuk a kocsi erőteljesen hasonlít így Deák (sta)Bill Gyulára (alias Körző )

Mivel Julinak kedden szüksége van az autóra, jobbnak találtam ellátni őt egy normális kerékkel. Mivel csak másfél hónapja vezet, jobbnak láttam, ha nem kell még erre is plusz figyelnie (mellesleg nagyon ügyesen vezet már, ráadásul teljesen egyedül )

Hazaérve feltettük rá Gabentől szerzett kerekek közül azt, amelyik gumiján még volt némi minta.

Röviden ennyi történt. A közeljövőben gumiharang-csere, váltótartóbak csere és alvázvédés lesz vele a tennivaló. A gátlók továbbra is csak húzódnak, ahogy a kormánymű is.

Ezek voltak a történések. A kocsi mesebelien megy, fogyasztása városban 7,2 lett, ami meglepő, mert a gyári adat 8,5 körülit ír

Nagyon izgultunk, és nagyon féltünk, hogy milyen lesz, de úgy tűnik, felesleges volt. Amikor hozzánk került az autó, én már lélekben felkészítettem Julit, hogy egy ilyen minimum be fog következni. Hát bekövetkezett. Ma elmentünk egy 205 talira.

Nagyon jól éreztük magunkat, szerencsére az idő is nekünk kedvezett. Reggel 9-kor indult a társaság a budaörsi Auchan parkolóból, utunk pedig Tardosra vezetett, egy kis út menti tavacska melletti helyre. Kellemes rét, focilehetőség, finom "üvegtigris" szerű büfé, és természetesen egy nagyon jó társaság. A kis Polski találkozó után csak csendesülős-beszélgetős volt, de kezdetnek szerintem ez is teljesen tökéletes.

Volt focizás, amit kihagytunk, a sütögetésben viszont részt vettünk. Nagyon jó volt, na

Sok autó volt jelen, nem tudom, megmondani mennyi, akit érdekel, összeszámolja a képekről

Ja, és volt rekordkísérlet is:

Az elmúlt napokban nyaralunk a nagyszüleim nyaralójában. GTi-vel jöttünk, ennek elvégre értelmes méretű csomagtartója van, illetve az itteni utak nem olyan forgalmasak, emelkedőmentesek, tehát Julinak alkalmasak a gyakorlásra.

Legalább is így gondoltuk. Kocsimosás-takarítás után kragasztottuk a T betűt rendesen, a hátsó szélvédőre, jól látható helyre. Az első nagyobb kereszteződésnél (51-es főútra kanyarodáskor) a nagy izgalom miatt volt pár lefulladás, mire jobbról kielőzött egy szejátos állat, kurvaanyázva, az összes gyerek faszt mutatva a kocsiban... Kifordultunk az útra, mögöttünk egy csacsilada még kifordult, majd csikorgó nagy gázzal a felüljárón felfelé elkezdett előzni, úgy, hogy a szembejövők már dudáltak villogtak, és minden bizonnyal összefosták magukat. Kár, hogy nem volt baleset, tele volt ifjú színesfémgyűjtőkkel... Bár, kár lett volna a ladáért...

Mai nap megejtettük az olaj és légszűrő cserét. Fél literrel kevesebb olaj jött le, mint amennyi kellett volna, hogy legyen benne. Azaz 4 litert kellett ügyesen kiemelni alóla. Az olajszűrő leszedése kicsit szivatás volt, leginkább magamat szivattam meg, hogy nem hoztam magammal az olajszűrő leszedő célszerszámot.

Feltöltöttem a már jól megszokott Valvoline, 10w40-essel. Juli közben mellettem volt végig, figyelte, miben tud segíteni. Anno a Subarunál már megtanítottam neki a legfontosabb dolgokat, de még nem bíztam ezt rá . Nem mondtam semmi infót a műveletről. Mielőtt elkezdtem volna feltölteni olajjal, rákérdeztem, mire kell most figyelni? (gondoltam beugatós kérdés, az lett volna a válasz, hogy "fel kell tölteni olajjal").
Erre a válasz: "a leeresztő csavart nem szabad elfelejteni visszatenni!"
Bár a válasz tíz pontos, nem erre vártam, tehát jött a következő infó Julitól:
"az olajszűrőt fel kell kicsit tölteni, és a gumiját be kell kenni vékonyan olajjal!"
Na ekkor már teljesen meglepődtem, hogy ezekre emlékezett több, mint egy év után. Legközelebb tényleg Ő fogja csinálni a saját kocsiján.

A motormosás után voltak gondok a vízzel, amik a gyertya melletti lukakba kerültek, és kicsit rossz irányba vezették a szikrákat. Gázelemző hiányában pdig megint érzésre állítottam a co-n (mert szerintem még mindig nem teljesen tiszta a dolog). Továbbra sincs légmennyiségmérő-potméter feszültségértékek a beállításhoz :(.
Tehát, ha valakinek van ilyenje, esetleg gázelemzője, legyen szíves szóljon

Az olajnyomással teljesen meg vagyok elégedve, most alapjáraton van olyan 4 bar körül, eddig fordulaton volt ilyen. Nagyon örülök neki, remélem nem fogja kinyomni máshol Fél liter megmaradt tartaléknak.
 
Kicsit állítottam a váltórudazatokon, ezáltal már nem olyan szarkeverőkanál-beütésű.

Készültek fotók is, bár a naplementés, és hdr képek elmaradtak, mert elfogyott az akkuja a gépnek. Ami készült, azt nemsokára fel is töltöm. Addig is legyetek jók

Írok Pug-os blogot, mert a Polskishoz még ma fogok alapanyagot keríteni

Szóval az autó nagyon szépen teljesít, mondhatni napi használatban van. Bár Juli eddig nem sokat vezette, ami természetesen nem az én irigységem miatt van, hanem azért, mert eléggé hangulatfüggő nála, mikor van kedve gyakorolni a műveletet. Ha meg nincs jó napja, felesleges szenvedni.

Nemrégiben meglátogattam Viandr-t, ugyanis neki van jóféle szerelőaknája, ami esőzések után akár medencének is használható. Most csak 10 centis víz volt benne, tehát az alján lévő téglákon szépen lehetett álldogálni, nosza be is ugrottunk a gti alá, megnézni, hogy mi is a helyzet. Bár vásárláskor átnéztük, úgy gondoltuk, egy rendes aknás kukucs még hiányzik. A vártnál jobb eredménnyel végződött a vizit: sehol egy rohadás nyom se, végigkocogtattam az alját, az esetleges nehezen hozzáférhető helyeken is, sehol semmi gyanús. A küszöb cserés volt, de szépen csinálták meg, a tömítőt se sajnálták, de nem is vitték túlzásba. Pont úgy, ahogy kell. Üreg és alvázvédelem nem friss, de nem is régi, szóval korrekt.
Egy-két apróság azért szembetűnt, amit mihamarabb meg kell oldani. Többek között repedezett bal külső porvédő gumi (gumiharang) a féltengelyen, illetve repedezett alsó vízcsövek a hűtőnél. A kipufogósor-tömítés hibája nem volt újdonság, tehát azt meg sem említem. A kormánymű viszont kegyetlenül fostos, nem tudom, hogy érdemes-e ezt ujítgatni, vagy inkább egy jó állapotú bontottat beszerezni. Majd elválik.

Aztán egy hirtelen jött ötlettől vezérelve megcseréltük az első és hátsó gumikat. Ugyanis, ami eddig volt elöl, körülbelül 65g súllyal volt nem éppen jól kicentírozva. Az új gumik vásárlása semmiképp nem kerülhető el, viszont addig sem ártana valami jobb megoldás, így jött a kerékcsere ötlete.
A bal első kerék leszedésekor jött a meglepetés: az, hogy újak a fékbetétek, és frissen szabályozott a dob, az nem számít annak, azok után, hogy a kettő kis csavar, ami a kerékagyhoz fogja, az hiányzik. Egész pontosan csak a feje hiányzik, a másik része bennvan az agyban. Azaz most a négy kerékcsavar fogja oda. Ez abból a szempontból nem para, hogy teljesen tökéletes így is, nem beszélve arról, hogy egyes Fordokon például gyárilag ilyen a megoldás, azért mégiscsak eléggé piszkálja a csőrömet.
Jobb elöl már nem volt ekkora meglepetés, ott csak egy csavar volt beletörve. Mindegy, majd ezzel is kezdünk valamit.

Kis elekromos hiba is akad, kettő is rögtön, ami valójában három: a lámpa kapcsolója nincs relézve. Ez nem gond, mert a kapcsoló maga precízebb, mint egy polskinál, és a büdös életben nem megy tönkre a melegtől, ellenben a csatlakozó, ami a kapcsolóra megy annál inkább. Szerencsére speciális csatlakozóról van szó, ami nincs otthon általában normális embereknek, így ma bontóznom kell egyet. A másik a jobb első lámpa, ahol a H4-es foglalat szivat rendszeresen. Valaki szép bosch féle gyorsan szerelhetőt tett bele (megnyomom a gombot, bedugom a kábelt, elengedem a gombot), a vezeték pedig szépen el van rohadva. Néha nem nagyon kap testet, ilyenkor gyenge fényerővel a városi és a távolsági fény is ég egyszerre . Ma ezt is orvoslom. Ezek után már nem extra, hogy az ablaktörlő egyetlen funkciója, a "magamfeléhúzom és töröl hármat" működik csak . Ez is orvoslásra kerül.

Múlt héten észrevettem, hogy a frissen felpumpált pótkerék leeresztett, így a melóhelyen leszedtem, és átvittem a szerelőkhöz, hogy nézzék meg, mi lehet vele a gond. Szerencsére csak a szelepházat kellett kicserélni, felfújtuk az előírt 4,5 barra, azóta tartja a nyomást. Hurrá. Már csak egy emelő kellene, hogy tényleg használni is tudjuk, ha arra kerül a sor.

Volt még motorhangolás is, bár most csak "fülre". Igen, fülre, ugyanis egyik dokumentáció sem pontos sajnos. A légmennyiségmérő fedelére felírt adat, miszerint 3500-as percenkénti fordulatnál 30°-ot kell alaphelyzetből kitérnie a potméternek, az esélytelen. Alapjáraton tér ki körülbelül ennyit, ha 3500-as fordulatra állítanám ezt be, akkor alapjáraton nem kapna benzint. Az autodata a pözsós részen nem ír semmi használhatót erről. Ezzel a motorkóddal még például a Citrom BX van szerelve, annál kikerestük az adatokat, hogy mekkora feszültség-értékeket mérjünk egyes fordulatszámok mellett a potin: az sem hozott eredményt, ugyanis ott is teljesen más értékek vannak. Ha aszerint állítjuk be, akkor mégjobban túl lett volna dúsítva. Így a co-t most érzésre állítottuk, azaz kicsit szegényítettüka  keveréket (mert nagy fogyasztás, és kormoló kipufogó volt a panasz). Most jobbnak tűnik Holnap feltesszük gázelemzőre, illetve a 205klubosoktól kérünk tanácsot, hátha tud valaki kézzelfoghatót adni.

Kaptam továbbá egy okosabb motorvezérlőt is, lelkierőt gyűjtök, és kicserélem a mostanival, meglátjuk, asszony megbírkózik-e az erőtöbblettel, avagy inkább maradjon-e ilyen téren gyári .

Végül pedig voltunk Pocokkal Nagyvenyimben, meglátogattok Gabent. A túra kellemes volt, főleg, hogy a kiindulási ok négy darab újfajta gti alufelni, azaz a Speedline féle tyúkitató. Bár van velük munka, és a gumik sem jók rajta, az ár nagyon baráti volt, főleg, hogy a legvégén még egy ezrest is lealkudott belőle Gaben helyettem. Mese nincs, ideális eladó

Pocok autója nagyon szépen teljesített, ugrálnak bele a kilométerek, nemsokára túl lesz a bejáratás legnehezebb időszakán. De erről majd ír Pocok, én csak annyit teszek hozzá, hogy az idő nekünk kedvezett, mert szeles, hűvös napunk volt. Visszafelé ettünk újvárosban a Halászcsárdában finom halászlevet, élőzene mellett (amit ignoráltunk volna szívesen, de sajnos nem lehetett...)

A csobbanás végül elmaradt, majd Agárdon pótoljuk.

Vigyázzatok magatokra!

Juli nevére került az autó.

No persze ez sem ment olyan könnyen, de hogy őszinte legyek, igazándiból már meg sem lepődtem a dolgon.

Múlt hét kedden eredetiségvizsgálatra voltam hivatalos Pilisvörösvárra. Időben meg is érkeztem, majd neki is ugrott a szaki a gépnek. Alvázszám körül minden rendben volt, ellenben a motornak az azonosítójelével volt egy kis bibi. Konkrétan az, hogy nem volt. Én már felkészültem erre, ugyanis az eladó mondta, hogy motorkódos a dolog, franciáknál ez így szokás. Nem is izgatott különösebben a gond, mert tudtam, ha eredetiségvizsgán kiderül valami bibi, az eladót viszik el bilincsben, nem engem. Szóval a motorkódos felállással meg az volt a gond, hogy a motoron szereplő kód és a forgalmiban szereplő kód nem ugyanaz volt.
Alaposabban szemügyre vettük a motort, de tényleg nem volt meg. A franciák ügyesen oldották meg a motorkód-motorszám dolgot. Ezt a két kódot egy-egy alumínium lapra préselték rá, amit ügyesen és okosan, nem utolsó sorban igényessen a blokkhoz popszegecseltek. Eme tuti találmányt gondolom nem kell bemutatnom itt senkinek, mindenki ismeri, és tudja, mennyire tuti szerkezet. A tábla minden bizonnyal évek óta eltűnt a blokkról, ezt állapította meg az eredetiségvizsgáztató.

Számítógéphez le, program kinyit, motorszámot keres. A motoron a B6EB felirat virít, a forgalmiban 1C1 szerepel. Az autodata szerint pedig az 1,6-os, 108 lóerős motor kódja XU5J. Ez nagyszerű. Nagynehezen kiderítettük, hogy ezek a kódok egy motort takarnak, márpedig azt, ami a kocsiban van.
A vizsgáztató felajánlotta, mint járható alternatívát, hogy ő az eredetiségvizsgálatról kiállít egy papírt, hogy az autó rendben van, csupán egy régebbi adminisztrációs illetve anyagfáradásos hiba miatt a motor nem azonosítható, emiatt kérvényezi a forgalmiba a motorkód felvételét a motorszám helyett. A rossz hír, hogy ez további 1770,- Ft-ba fog nekem kerülni, és el kell mennem Pomázra az NKH-hoz. Mondom ezzel semmi gond, csak ki ne fussunk a két hétből. Mondta, semmi gond, gyors telefon: most azonnal el tudnám-e vinni oda a kocsit.

Természetesen el tudtam vinni, soron kívül rögtön elkezdtek a kocsival foglalkozni: lefotózták a gépet, a motort, a motorkódot, alá kellett írnom, ki kellett fizetnem, majd kaptam az adatlapot, amivel az okmányirodában átírják a kocsit. Vagyis kaptam volna. De volt egy bibi: nem találták a gépben azt a motorkódot, ami a motoron szerepelt. Mondom:
- nézze meg az 1C1-et.
- Az sincs.
- Akkor próbáljuk az XU5J-vel.
- Az sincs. A forgalmiban szereplő 74kW teljesítmény helyes?
- Igen.
- Akkor 180A lesz a motorkódja...
- Mivan? Ez eddig új.
- Márpedig ez lesz az, mert ezt hozza ehhez a kocsihoz...
- És ha ez kerül bele, nem lesz gond a későbbiekben?
- Természetesen nem.

Ha pedig így van -amiben kicsit kételkedem- akkor legyen így. Majd hozzájuk viszem műszakira.
Másnap el is mentem az okmányirodába. Igazándiból eseménytelenül telt el az a 4,5 óra, mire sikerült sorszámhoz jutnom, az utána következő 20 perc valóban pillanatok alatt elrepült. Szerencsére minden sikeresen zárult, leszámítva, hogy a forgalmi papírját kicsit ferdén kapta be a nyomtató, emiatt kicsit ferdék rajta a karakterek. de azt hiszem, ez a legkisebb probléma most.

A napokban a 205 Klub tagja segítettek kinyomozni, és kiderült, hogy a fentebb elhangzott összes motorkód ehhez a motorhoz tartozik, azaz gyakorlatilag ugyanaz mind. Szóval szerencse.

Majd kaptok képet a motorkódról, feltéve, ha érdekel bárkit is.

Hétvégén meg voltunk Balatonon, a kocsi jól fogyasztott, szerintem legalábbis, mert hogy pontos értéket nem tudtunk számolni a km óra kihajtásának hibája miatt....

Röviden ennyi.

Egy kis GTI.

A napokban beszereltem a riasztót, ugyanis a kocsi Budapesten, utcán fog állni, ne piszkálják, ha lehetséges. Ezáltal egy amolyan belsőtér-, rezgés-, és ajtónyitás-érzékelős szerkezet került bele, ami nem utolsó sorban képes a központi zárat is vezérelni.

Ez utóbbi eléggé vicces eset volt. Ugyanis a hátsó ajtó és a jobbos ajtó minden további nélkül nyitott, ha a megfelelő szálra villanyt adtam. A baloldali nem volt hajlandó mozogni. Meg úgy általában, nem találtam a központját a szerkezetnek. Ez eléggé szúrta az oldalamat. A sok-sok szenvedés árán oda jutottam, hogy lebontottam a bal oldali ajtókárpitot (meglepően jó állapotban van, egy patent sincs eltörve), és leszereltem a központi zár motorját. Úgy megvizsgálva kicsit gyanús volt. Az egyik vezetéken jön a villany, a másik kötegre meg ha villanyt adtam, akkor szépen nyitott-zárt a többi. Mondom oké, ez a négyvezetékes motor mozgatja a többit. Szokásom, hogy központi zár motoroknál mindig meghúzom a tengelyét, ami a zárszerkezetet mozgatja. Az univerzálisoknál szokott szorulni, valószínű innen a szokás. Érdekes volt, hogy a motor nagyon könnyen jár. Mondhatni olyannyira, mintha nem is lenne benne motor.

Ennek megfelelően elkezdtem méregetni, hát ez a motor dobozba rejtett valami nemes egyszerűséggel egy közönséges kapcsoló. Eredetileg ugye a balos ajtót nyitja az ember kulccsal, innentől kezdve nincs is szükség arra, hogy legyen benne motor (akkoriban még nem volt divat a távirányítós központi zár-nyitás).

Gyorsan elrobogtam a bontóba, és vadásztam pár cuccot hozzá. Mindenek előtt egy rendes központi zár motort. (meg pöcköket, csomagtérajtó-kárpitot, és még jó sok mindent, ami most nem jut az eszembe). Szerencsére a motor csereszabatos, bal-jobb oldal. Összeraktam, működik. Már csak egy központ kell neki, mert ugye előzőleg a motordobozba rejtett dolog volt az. Szerencsére nemrégiben Pety@nak szereltem be központi zárat a polskiba, abból megmaradt a központ, ugyanis a riasztója tudta vezérelni a motorokat.

Mindent az ajtóban, a gyári vezetékek megbontása nélkül sikerült abszolválni. Nagyon fasza, már megy a távirányítóval is, sőt, még tud riasztani is, ha a kocsit piszkálnák.

Másik nagyon fontos dolog volt a vízhőmérő javítása. Sajnos nem mért semmit, és ez engem zavart. A 205 klub fórumán kaptam tanácsokat, hogy egyáltalán hol kell keresnem a jeladókat. Egyik vezeték lógott, visszakötöttem, de most sem lett jó. Lekötöttem mindkettőt, rámértem, letesteltem. Egyiknél kifeküdt a mutató, másiknál meg kigyulladt egy piros lámpa a vízhőmérő skálájának legvégén. Oké, ez akkor rendben. Jeladókra rámértem. Egyiknél szakadás, másiknál 300 ohm. Tehát utóbbira megy a vízhőmérő, előbbire meg a lámpa. És tádám, így már működik is rendesen a dolog.

Kicseréltem a balos bajuszkapcsolót, ami bár tökéletesen működött, de nem bele való volt. A kárpit kiképzése kisebb fajtának volt kitalálva, ezáltal remekül visszalökte a kárpit az indexet alaphelyzetbe. Végre eredeti alkatrész.

Vadásztam még ablaktörlő-motort is a bontóban, mert az is hiányzott, sebességváltó-kar közepére másik piktogramot, mert a hátramenet máshol volt, mint a rajzon, és mindig félreváltottam. Ezt majd később még le kell cserélni, mert fehér a jelölés benne, a GTI-be meg piros való .

A kormányt megigazítottam, hogy egyenes futáskor egyenesen álljon. Mindjárt kényelmesebb lett. Vettem sebességmérő bowdent, de sajnos nem csak az a baja a gépnek. Mindenek előtt más a kihajtás kialakítása, de ez nem a legnagyobb gond, inkább az a para, hogy a kihajtás eleve rossz. Tehát inkább veszek egy ehhez a bowdenhez való kihajtást, mint visszacserélni a bowdent, és másik kihajtást keresni.

A bontóban még leltem akku-leszorító lemezt, ugye előző blogban erről panaszkodtam.

Időközben kötöttünk a kocsira biztosítást, nemsokára meglesz az eredetiségvizsga is. Remélhetőleg nemsokára átíródik az autó.

Nem tudom, meséltem-e, de a pesti dugóban állva sikeresen nekünk jött egy bringás, egész pontosan a csomagtartójára felapplikállt szaratov hűtő gyümölcstartó kosarának széle ért a kocsihoz. Megállt, magyarázott, hogy "csak ez ért hozzá" mutatva a hátuljára, majd mire én kiszálltam megnézni, hogy mi is történt, ő már elszáguldott. Bringaúton nem fértem volna el, villamossínre meg nem tudtam ráhajtani (egyrészt, mert fekvőrendőrnő védi, másrészt meg jött a troli (igen, a villamos sínen jött egy troli utasokkal, lehúzott áramszedővel... pesten minden a feje tetején áll).

Szóval van egy karcolás mínuszunk. Remélem a kedves kerékpáros torkának két kereszteződéssel később "csak ezzel mentek neki", mutatván a kedves kőművesek a kombi kockaladára felgumipókozott betonvasakra.

Tegnap kitakarítottuk alaposan a szerkezet. Elég sok kosz jött le a műszerfalról, és ez még csak az elő felvonás volt. Viszont az autómosás sajnos nem várt, szomorú eredményeket hozott. A műanyag elemekről szépen jön le a festék. Nem durván, de azért észrevehető. Teljesen olyan, mintha le sem csiszolták volna az előtte rajta lévő felület. Szerencsére jelenleg a ködlámpa helye, illetve az első rács belső része ilyen. De akkor is bosszantó. Illetve a balos küszöbön van egy repedés, ami alatt rozsda látszódik. Elképzelhető, hogy ott volt valami bibi, amit nem valami szépen javíthattak ki.

Ezeket leszámítva az autóval nagyon meg vagyunk elégedve. Nemsokára jön egy olajcsere, mert fene tudja, milyen minőségű van benne (bár nem tűnik gagyinak, de azért jobb félni alapon nem árt...)

Mivel a sebességmérő nem működik, csak tippelni tudunk a fogyasztásra. Az tuti, hogy nagyon sokat elmentünk egy teli tankkal. Szerintem vegyes használatnál, ha nem toljuk neki, 6,5 liter körül lehet. De az is elképzelhető, hogy a sebességmérő működésre bírása után nagyon meglepődünk .

Juli azóta kétszer vezette a saját autóját. Tudni illik, hogy 2008-ban megszerzett jogosítványa van, amivel azóta vezethetett összesen 100 km-t, ebből 80-at autópályán. Tehát van mit gyakorolni. Először Pilisvörösváron próbálkoztunk, de sajnos nem volt az igazi. Tegnap kimentünk Budakeszire, a Lidl mögé (ami valójában Aldi, de ez most teljesen mindegy). Ott van sok szép aszfalt, üres ipari telkek körül, lehet szépen gyakorolni, mindenféle műveletet (kanyarodás, elsőbbségadás, megfordulás, ilyesmi) minimális autós forgalommal. Itt már nagyon szépen ment neki, de még gyakorolni kell. Ez az elmúlt két év, gyakorlatilag vezetés nélkül körülbelül olyan volt, mintha sohasem vizsgázott volna vezetésből. De szépen kezd belerázódni. Amint jobban érzi a kocsit, kimegyünk nagyobb forgalomba is.

Ezek történtek mostanában.

GTI, második felvonás. Egyelőre úgy fest, hogy ez a végleges verzió.

Szóval, nekifutottunk még egyszer, egy hónapnyi szenvedés után. Az előző különböző okokból nem jött össze, sajnos a vagy szerencsére.

Helyette a neten böngészve egy gyönyörűszép piros, gyári, hirdetés szerint 1986-os, 1,6-os, frissen generálozott, frissen műszakizott GTI-t leltünk, hasonló áron. Telefonon egyeztettem a hirdetővel, pénteken megyünk hatra.
Ismét Viandr segítségét kértem, aki most saját kocsijával jött segíteni, ugyanis a gépjármű Zircen található. Eljött értem, majd elmentünk Juliért a melóhelyre, utána pályára fel, és már robogtunk is lefelé.

Összesen 20 percet késtünk, ami nem is olyan vészes ahhoz képest, hogy Juli 57 percet várt ránk . Autót gyorsan végignéztük, kispolskis alapossággal (kárpitokat felhajtogattuk, befeküdtünk alá, megrángattuk, megnyomkodtuk, meghuzogattuk, lökdöstük. Eladó szerint törésmentes karosszéria, előző tulaj is esküdött rá, és ő is ezt tette. A gépháztető hézaga kicsit fura, és a hűtőnél lévő köténylemez is fekete, de a rendszám például érintetlen, leszámítva négy lukat rajta, ami a rendszámkeret elterjedése előtt tarthatta a helyén.

Motor szépen jár, fordulatszámmérő mutatója egy centivel arrébb áll, indexkar nem belevaló, vízhőmérő gyújtás levételekor mér, olajnyomás lámpája villog, viszont a műszer meg szépen mutatja a nyomást. Egyre furább, de a fényezés, és a karosszéria állapota még mindig határozottan meggyőző. Próbakör következett, bár a srác nyomatékosan kérte, hogy ne nyomjam neki, mert bejáratós még a motor. Pontosan nem tudta elmesélni, hogy a generál mit tartalmazott, mert az apja intézte (ahogy az összes papírmunkát is), annyiban biztos volt, hogy hajtórúd-csapágyakat cseréltek. (mondjuk akkor meg minek a túlóvatos a bejáratás? mindegy).

A kocsi húz, mint állat, megy, mint a mérgezett egér, és még mindig nem forgott a motor 4 ezer főlé. Állat. Kormánynak van egy kicsi holtjátéka, és a kereszteződésben is sikerült lefullasztanom. Gyors tolatás, ami nem volt annyira gyors, lévén a váltógomb az újabbik zsötöibe való, amin teljesen máshol van ez a feauture.

Minden esetre meggyőző volt a próbakör is. Tekintve, hogy a piacon kétszeres áron mennek a közel gyári állapotú, nem igényessssen rommátuningolt szarok, nagyon nehéz lett volna nemet mondani.

Bár a színe nem gyári, a fényezés minősége határozottan meggyőző (leszámítva, hogy a hátsó-oldalsó ablakok alatti, kárpit által nem fedett rész szürke maradt például).
Gyorsan egyeztettünk számokat, szerencsére minden stimmelt. Főleg az alvázszám volt lényeges, mert a dízelnél az kicsit rozsdás volt.

Közelebb szemlélve észrevettük, hogy utólag bekerült egy hűtőventillátor kapcsoló is, bár sok funkciója most nem lesz, mert rendesen bekapcsol a ventillátor, és ki is kapcsol. Bár, hogy pontosan milyen hőmérsékleten, pillanatnyilag rejtély, de az olajhőmérő által közölt adatokból kiindulva nem tűnt hibásnak. Ellenben a sebességmérővel, ami megintcsak feküdt. Ejj, lesznek ezzel még gondok... Nem baj, alku alapnak tökéletes tényezők. Nomeg, szívesen elszöszmötölök vele az elkövetkezendő napokban. Üljünk is le, és beszéljük meg a részleteket.

A kocsi előéletéről sikeresen megtudtunk sokmindent. Hogyan került a családhoz, miért kell eladni (röviden: motorhibásan vették egy öregtől, aki 9 éve tulaja volt, csak azért vették meg, hogy nehogy egy bojrészer kezébe kerüljön. Ekkor már volt egy 1-9es GTI-jük, asszony nem nézte jó szemmel, a két jeep mellett, tehát menni kell a kicsinek. Hát akkor motorgenerál, vizsga, és hadd szóljon). Ez most eléggé koncentrált információhalmaz volt, majd egyszer talán részletesen is leírom. A lényeg, hogy cirka egy évig voltak a tulaja a gépnek.

Kőkemény alkudozás eredményeként a végösszeg, melyet készpénzben fizettünk ki 250 ezer forint lett, ami száz százalékosan megegyezik azzal az összeggel, ami a hasznaltauto.hu-n szerepelt. Sajnos nem jött össze, pedig én próbáltam. Vigasztal a tudat, hogy két hónapja 450 ezerért került fel a netre, friss vizsgával. Hát igen, sokat ér két hónapnyi vizsga .
Az eladó pedig örült, hogy kellőképpen típus-őrültekhez került a gép (mondjuk másfél hónapja még nem tudtam, hogy az vagyok, Juliról meg nem is sejtettem).

Első utunk a benzinkútra vitt, ugyanis a tank erősen üres állapotát jelezte a műszer. Juli első tankolása nem sikerült sajnos valami fényesen, de semmi ok az aggodalomra, én is úgy viselkedtem, mintha most csináltam volna először ilyet. Egyszerűen a tanknyílás elhelyezése és kialakítása olyan, hogy lehetetlen értelmesen beletenni a töltőpisztolyt. Azért egyelőre még nem anyázzuk a franciákat, a kocsi kurva kényelmes, és megy, mint az állat).
Gyors fotózkodás, majd indulás tovább. Helyileg Veszprémbe, gyors kaja erejéig. A kocsi érdekes mód néha-néha rándult egyet, de ekkor nem gyanakodtam még különösebben. Mikor kajálás után Veszprémből ráfordultunk a főútra, és már elhagytuk a várost, a kocsi egyre jobban rángatott. Egész pontosan minden kátyú után rántott egyet. No, ez így nem olyan vicces, főleg, hogy erőteljesen sötétedik. Félreálltunk, gépháztető fel, néz: akku nincs a helyén. A probléma ismerős, nem egy autót láttam, ahol hanyagságból kihagyták az akkut leszorító csavart, ezáltal az saját útját járta a motortérben.

Akku visszataszigál a helyére, alatta lévő kábeleket megpiszkál, motor jár, fasza. Fikszáljuk le. Jó, de mivel? Andris adott egy rossz robogó akksit, annak segítségével kiékeltük. Zsír, indulhatunk.
A kocsi nem indul... Mi a tosz? Motortérfedő fel, kutat, kábeleket piszkál. Most jó. Ógyász, itt valami meglepetés buli még lesz. Az akku alatt van egy műanyag doboz, benne a főrelé bepréselve, sok-sok kábellel körbevéve. Zsivány. Fixáltam valahogy, majd továbbmentünk. A probléma viszont teljesen nem tűnt el, néha elő-előjött.

A gps elvitt minket a halál pöcsének hegyére, ahol Andris cigiszünetet kért, mert különben elalszik. Addig én megint meglestem a rendszert. Megint piszkáltam rajta, megint nem indul. De most annyira, hogy indítózásra minden elkussolt. Géptető fel ismét, keres.. ahogy piszkáljuk, az akku szikrázik egyet. Nézem... akkusaru nincs meghúzva... Akkukábel sincs teljesen meghúzva a sarun... Nagyszerű. Gyorsan orvosoltuk a problémát, és siettünk tovább Pest irányába, ugyanis késő volt, álmosak voltunk, és ha lehet, inkább pesthez közelebb robbanjunk le. A kocsi természetesen tovább rángatott az útburkolat minőségétől függően, tehát már erősen bántam, hogy megspóroltuk a pályadíjat a főutazással.

Budapesten egy kúton búcsúztunk el, telitankoltam viandr kocsiját. Teletankkal indultunk, teletankkal ment haza Andris. Így pontosan annyit fizettem, amennyit használtunk. Az ötlet nem tőlem származik, de remek megoldás.

Ezúton is köszönjük a segítséget Viandr-nek!

Másnap Juliéktól hazamentem a kocsival, hogy a motortérbe belelessek közelebbről, a saját szerszámaimmal. Akkut kivettem, és figyelmem a főrelé felé irányult. Meg is lett a ludas, egy vékonyka vezeték volt elrohadva, és úgy megforrasztgatva. Javítottam, a szerkezetet szépen elhelyeztem a dobozában, akkut visszatettem, csavarral lefogattam. A kocsi pedig nagyon szépen üzemel.

Meghekkeltem a légszűrőházat, a háromból három tartófüle le volt törve. Most egyet vissza-hiltiszalagoztam, de holnap mindenképp beszerzek egy jó állapotút a bontóból. Ahogy sebességmérő-bowdent, egy-két bütyköt, meg olyan apróságokat, amik most nem jutnak az eszembe, de ha ottvagyok, akkor biztos össze tudom válogatni egy kosárkába.

Még aznap kötöttünk rá biztosítást a neten, szerdán megy eredetiségvizsgára, utána okmányiroda. Meghatalmazásokat megírtuk, elvileg minden megvan ahhoz, hogy sikerüljön a dolog.

Közben a kocsit használjuk. Az első futómű környékén biztos lesz szerelni való. Vagy a gátló, vagy a toronycsapágy, vagy mind a kettő hibás lehet. Ezt majd egy rázópados teszt, és pár tapasztaltabb 205-ös tulajdonos segít megállapítani. Esetleg egy futóműves.

Most pedig megyek, kutakodom tovább váltókulissza-műanyagbigyulák után, amit ha újra sikerül kicserélni, akkor a váltókar nem össze-vissza fog talán állni bármelyik állásában, mint most (és a legtöbb 205-ösben).

Holnap beszerelem a távirányítós riasztót, hogy a kulcsokkal ne kelljen szenvedni legalább Majd még jelentkezem.