Címke: vásárlás (2)

Tevékenységtérkép

Enyém lett

Nagyon sok mindenről nem blogoltam...

Kezdve ott, hogy a kabrió összetört - helyreraktam, majd sok huzavona után végül eladtam, röhejes összegért. Mondjuk sokat nyom a latba, hogy megnézte két lakatos is, majd közölte, hogy mivel a bal oldalt két centivel rövidebb két oszlop közt, mint jobb oldalt, jobban járok, ha eladom (ez a rövidülés már megvásárláskor is benne volt sajna).

Még előtte Julival szétmentünk, és kérdéses maradt a gti sorsa, mely ekkor még Laceeenál volt Pécsen, ugyanis épp a megszépülő wellness-kultúra utolsó állomásához, azaz a lakatolás utáni fényezéshez érkezett. Végül én hoztam el tőle, mert tudtam, hogy még sok tennivaló van vele, mielőtt használatra alkalmas lesz. Julival megegyeztünk egy óradíjban, majd végül a kocsi átesett egy fékfelújításon (hátulra új betétek, előre új tárcsák, betétek, balos munkahenger felújítás), kipufogórendszer csere, kárpit csere, előre a Gabentől vásárolt marhabőr ülések, és így tovább.

Eléggé tetemes mennyiségű tétel került le a javítanivaló listáról, de még mindig elég sokminden volt rajta. Többek között motortéri kábelek rendberakása, hátsó torzió cseréje, stb... Többek között a rakoncátlankodó elektronikának hála vált meg a kocsitól, nekem meg volt pont ennyi pénzem félretéve egyben, így le is csaptam rá.

Nos,.. nem tudom, hogy jó ötlet volt-e. Örülök is neki, meg nem. A forgalmiban alig száradt meg a nevem, már hívták az AMTS-re kiállítani (melyért ezúton is köszönet a Rozsdakupac tímnek), de nem tudom tagadni, hogy azzal, hogy a kocsi hozzám került, végleg lezárult egy szakasza az életemnek.

Aztán meglátjuk, hogy hogyan tovább.

Mivel régen én blogoltam a kocsiról, így én ott folytatom, ahol abbahagytam. Egy pár bejegyzés pedig Juli blogjában található, ha valakit nagyon érdekelne.

A kezdet

Vicces úgy írni egy autóról, ami még nem is az enyém, nincs kifizetve, de még nem is láttam élőben.

Az egész úgy kezdődött, hogy 2010 októberében az első 205-ös találkozón, amin jelen voltunk, kirpbóbálhattam egy kabriót. Akkor már éreztem, hogy kell egy olyan. Is. De mivel GTI már van, ezért nekem felesleges volna olyat vennem, így elkezdtem a kabriók után leskelődni.

Egész pontosan csak csorgatni a nyálam. Mert vagy pénz, vagy jó állapotú kocsi nem volt elérhető áron. Bár legendák keringtek a 30 ezer forintos osztrák papíros kabriókról, valahogy mégis lehetetlen kategória volt.

Aztán idén jött a füles, hogy a viszonylag új (90 utáni), 1,1-es kis Peukra eszméletlen kedvezményes a regisztrációs adó (27 és 50 ezer forint közötti összeg), bogarat tettek a fülembe. Igaz, pénzem továbbra sem nagyon volt sem ilyesmire, sem másra, de azért tovább álmodoztam. 

Egészen hétfő-keddig: eszembe jutott, hogy mennyi-mennyi lom van itthon, amit az évek alatt felhalmoztam, de nem is használom, pedig értékesek. Például gitár, erősítő, fényképezőgép-cuccok, és még lehetne sorolni. Nosza, mind fel is szórtam a vaterára, majd a pénz szépen lassan - lassan kezdett gyűlni. Aztán felugrottam a netre, és megint elkezdtem nézni az eladó kabriókat.

Bejelöltem, hogy 0 és 1000 euró közötti találatokat adjon ki, először Bécs és vonzáskörzetében, majd Németországban. Itt nem adtam be neki külön településnevet, csak vaktában elkezdtem nézelődni. A sok műszaki nélküli, és bizonytalan állapotú autók után -nem beszélve a több ezer kilométerre levőkről), feltűnt egy. 1.1-es CJ, pont ami kell, metálkék (ahhhh) színben. Hátsó szélvédő ki van szakadva, a csomagtartó része hibás, a szövegben írja is, hogy koccanásos. Különben hibátlan motor, garázsban tartott, 150 ezer kilométer, éééééés: 1993-as évjárat. Ómájgád (upsz, dajcslandia, tehát: májngott), ez valami eszméletlen új. 349 euró az ára, ami jelenlegi árfolyamon alig 100 ezer forint. Oké, még nincs itthon, de akkoris. A rossz hír viszont, hogy a kocsi az ebay-en van fenn, igaz, fix áras aukcióban, tehát nem verik fel az árát az utolsó pillanatban, de mégis... Látom, hogy a település Forchheim. Áááááá, neeee, még egy ilyen, és felelőtlen döntést hozok! Tudni illik, nagyon régi, nagyon jó barátunk ott él.

Még aznap felhívtam szkájpon, mutattam neki a linket, megbeszéltünk, hogy láttam, hogy nem hibátlan, de basszus, azért mégiscsak. Az egyetlen lelombozó dolog az volt, hogy ismerős közölte, hogy Forchheim nevű település Németországban 7 db van. Ebből kettő van Bajorországban, a többi messze. Nosza, sebaj, írtunk neki levelet, hogy mondja meg az irányítószámát, mert akkor nekünk jó lesz.

Másnap nem bírtam a seggemen sem megmaradni. Két 205klubos kollégával beszélgettem. Egyikőjük kabrióban van otthon, ő lebeszélt róla, mondván, ennél jobbat is ki lehet fogni, olcsóbban is, ott van kapásból az ő 205 kabriója. Mind a három... Ráadásul a tető drága. Igaz, hogy a szélvédő-rész külön cserélhető, de akkoris.
Másik ismerős mondta, hogy neki ismerős ez az autó. Mintha ő is szemezett volna vele. Pár perc, és küldi vissza a linket, a nem ebay-es hirdetésről. Ugyanaz az autó, ugyanazok a képek, csak irányító és telefonszámmal. Várjunk csak. Két képpel több van róla. Bal oldaláról is (ami ebay-en nem volt fenn). Hát, kiderült, nem csak a csomagtér-fedél volt a horpadt, hanem a sárvédő is. De nem vészes. No, telefon ismerősnek: ezmegez a telefonszám, és az irányítószám, na, jó nekünk?

Jó! De még mennyire! Egy településen van ismerőssel. Nosza, fel is hívták. Egyszer. Kétszer. Háromszor. Nem baj, majd visszahív.

Ma szombat van, de nem hívott vissza. Továbbra sem elérhető. Most mi legyen. Ismerős felhív: Matyi, tuti kell ez a kocsi? Mert jobbat nem tudok, leütjük ebay-en, és akkor tuti a tiéd.
Tudtam, hogy nekem ez a kocsi kell, de azért leütni... Hát, akkor a 349 euróból nem lehet alkudni... Ismerős megnyugtatott, hogy emiatt ne aggódjak: ilyen áron csak szarabbak vannak. Vagy nem megy, vagy messze van.

Ekkor közölte, hogy ő elmegy, kifizeti, hazahozza, én elmegyek érte, amikor tudok, és akkor ráérek kifizetni. Ekkor néztem apumra. Apura, aki az egész Polskis sztorit nem érti, hogy nekem miért tetszik az a kocsi. Aki most kicsit furcsállotta, hogy tető nélkülit néztem ki magamnak, de valahol azért mégis tetszett neki. Mivel még nincs meg a teljes vételár, ezért megkérdeztem, adna-e 400 eurót, előre meg nem határozott időre kölcsön. Magam is meglepődtem. Igen, ad. De euróban kell visszaadnom. Viszont ráér akkor, amikor jó lesz az árfolyama.
Jeeeeeeeeeeeeeeeee :)

Ismerős ráugrott a licitálás lehetőségére. Ha minden igaz, hamarosan náluk fog állni az autó, én pedig tűkön ülhetek, hogy mikor mehetek már végre érte.

Azt mondta, intéz nekem 1 hónapra ideiglenes rendszámot, amivel haza tudom majd hozni. Ennél jobb nincs is: nem kell P rendszámot sem kölcsönöznöm, illetve nem kell megint Abadi Attilától szívességet kérnem. Szuper!

Szóval most tűkön ülés témája :)